Szlovénia az elmúlt húsz évben közel tízmilliárd eurót veszített el a korrupció miatt.

"Még mindig nem építettük ki azokat a jogállami biztosítékokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a közpénzek transzparens felhasználásával meggátolhassuk a visszaéléseket egy olyan kis, zárt gazdaságú államban, mint amilyen Szlovénia."– jelentette ki Goran Klemenčič, a szlovén korrupcióellenese bizottság elnöke az ország közszolgálati televíziójában. Mindezt azzal is kiegészítette, hogy a hatalomra kerülésük esetén a politikai pártok vezetői továbbra is magától értetődőnek tekintik; a megkaparintott pozíció egyben a köztulajdon dézsmálásával is jár:

"Ahelyett, hogy következetesen kiállnánk a korrupció feletti szemet hunyással szembeni zéró toleranciáért, valójában még mindig annak a valószínűsége közelít a nullához, hogy aki korrupciós ügyletbe keveredik, azt a bíróság elítéli."

A ljubljanai közgazdasági egyetem készített egy tanulmányt a tárgyban, amiből egyértelműen kiderül, hogy az állami cégek igazgatóságaiba és felügyelő bizottságaiba politikai kapcsolataiknak köszönhetően beültetett tagok csökkentik a vállalatok eredményességét.

"Csak egyetlen, politikai kapcsolatainak köszönhetően igazgatósági-, vagy felügyelőbizottsági tagsággal jutalmazott személy átlagosan két százalékkal csökkenti az adott gazdálkodó szerv gazdasági eredményeit." - hivatkozott a közgazdasági egyetemen elkészített tanulmányra Klemenčič.

Az antikorrupciós szakember emellett kitért arra is, hogy mind a korábbi miniszterelnök (aki ellen egyébként korrupciós eljárások folynak) Janez Janša, aki egyben a legnagyobb jobboldali párt elnöke, mind a baloldalt vezető Zoran Janković vagyonbevallásából komoly tételek hiányoznak.

Klemenčič arra is figyelmeztetett, hogy rendkívül gyorsan kiderül, vajon az új kormány megteszi-e a szükséges intézkedéseket a korrupcióellenes harcban, vagy minden marad a régiben.

Szlovéniáról tudni kell, hogy már, a több, mint két évtizeddel ezelőtt elnyert függetlensége előtt, még, mint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság egyik tagállama, a Varsói Szerződést és Jugoszláviát is beleértve, e bővítet szocialista tábor bezzeg-köztársaságának számított. Az Európai Unióba is eminensként, afféle mini-Ausztriaként lépett be a kis alpesi ország. Az első (a jogelőd államiságot is beleértve) volt szocialista ország, ahol megérettek a feltételek az akkor még minden szempontból vonzó közös valutának számító euró bevezetésére. Közel tíz éve derült ki, hogy délnyugati szomszédunknál sincs kolbászból a kerítés. A problémák egy része a strukturális átalakítások halogatásának a következménye, valamint annak is, hogy az alapvetően ipari termelésre berendezkedett ország, hasonlóan, mint az összes többi európai kisállam nem tudott versenyképes maradni a távol-keleti, főképp kínai tömegtermelés expanziójával szemben, illetve mindezt tetőzte a globális gazdasági világválság, és mint látjuk, a korrupció is. Szlovénia mindezek ellenére még napjainkban is egy rendkívül rendezett, élhető ország, különösen ha a többi volt szocialista állammal vetjük egybe. Csak ha a lejtőn lefelé kezd görögni a szekér, akkor sajnos nem könnyű megállítani.