Ivica Dačić szerb kormányfő és a végrehajtó hatalom második embere, Aleksandar Vučić (a kormány alelnöke) a május elsejei ünnepek alatt Moszkvában járt.
Dačić és Putyin egy korábbi megbeszélésen
A semmitmondó, hivatalos sajtóközleményekből természetesen nem derült ki, hogy a szerb vezetőség lényegében olyan makarenkói sallerokat gyűjtött be Moszkvában, mint az államszocializmus idején a Varsói Szerződés tagállamainak a pártvezetése, ha az éppen aktuális Gazda odarendelte őket raportra.
A belgrádi Blic napilap nemhivatalos informátora ugyanis felfedte, hogy már a fogadtatás sem a diplomáciai protokollnak megfelelően zajlott. Putyin vagy Medvegyev nem is fogadta megérkezésükkor a magasrangú vendégeket. A szerb politikusoknak az oroszok egyértelműen a tudtukra adták, hogy nagyon nem tetszik nekik, ahogy a csőddel fenyegetett, egymilliárd euró veszteséget felhalmozott állami földgázelosztó cégnek, a Srbijagasnak az átszervezését tervezik.
Zorana Mihajlović szerb energetikai miniszterasszony ugyanis az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, az EBRD-től felvett kölcsönből rázná gatyába a földgázszolgátatót. Az oroszok azonban hallani sem akarnak erről a tervről. A Srbijagas nem csak az üzleti és lakossági gázszolgáltatást, hanem a tárolást is végzi, ezért az oroszok nagyon nem örülnek annak, ha az Európai Unió felé válna transzparenssé a szerbiai gázszektor, hiszen a kiépülés alatt álló Déli Áramlat gerincvezeték északnyugati elágazása Szerbián keresztül vezet Magyarországon át Nyugat-, és Észak-Európa felé.
A Déli Áramlat Szerbián átvezető szakaszán a Srbijagas és az orosz energetikai mamut, a Gazprom egy közös céggel építi a hálózatot. Az orosz gázóriás ragaszkodott ahhoz, hogy a szerbekkel közös cégben a többségi tulajdonosok ők legyenek, illetve a másik határozott kérésük, hogy csakis orosz bank finanszírozhatja az 1,8 milliárd dolláros projektet, valamint értelemszerűen a tulajdonostársnak az átszervezését sem hitelezheti meg külsős bank, mert attól tartanak, hogy ezzel Oroszország stratégiai üzleti érdekei sérülnének.
Szerbia az Európai Unió előszobájában vergődik, a Koszovó-kérdést is úgy tűnik, hogy sikerül valamiféle köztes megoldással úgy lezárni, hogy az érdemi csatlakozási tárgyalások, majd az EU-tagság záros határidőn belül megvalósulhasson, ám elkötelezettsége Moszkva felé is nyilvánvaló; Brüsszelben bármilyen jelentős döntésről tárgyalnak, azonnal tájékoztatják Putyin tanácsadóit a fejleményekről.