Idén május közepén megnyílt a magyarországi Ásotthalom és a vajdasági (Észak-Szerbia) Királyhalom közötti közúti határátlépő.
Királyhalmot (vagy Királyhalmát) a szocialista jugoszláv időkben, 1946-ban Bácsszőlősre nevezték át. A település elsődleges nevének eredetéhez nagyban hozzájárult a vasútállomás. 1890 márciusában a Palics és Horgos közötti vasúti pályaszakon álló 113-as számú őrházat vasúti megállóvá nyilvánították és Királyhalomnak ekkor nevezték el, mivel Ferenc József császár itt tartott pihenőt 1883 októberében.(Forrás: Wikipedia) A szocializmusban szalonképtelenné vált rojalista falunevet 1946-ban módosították Bácsszőlősre. A "széllkálmánizálást" követően a falu visszakapta régi magyar nevét, ám a település szerb neve továbbra is Bački Vinogradi.
Hosszú évek óta vártunk a határátkelő megnyitására, és évek óta szinte havonta felröppent a hír: a megnyitás csupán napok kérdése. Idén május 16-án végre valóban eljött a várva-várt határnyitás. Magyar részről –nagyon helyesen–, nagy csinnadrattával olyan befolyásos magyar politikus vágta át a ceremónián a díszszalagot, mint Szijjártó Péter.
A határátlépő a közel két hónap alatt ékesen bizonyította létjogosultságát, ugyanis a nyári hónapokban a nyugati országokból hazalátogató szerb, és egyéb déli vendégmunkások, valamint a görög és a montenegrói tengerpartra utazó nyaralók hatalmas tumultust okoznak az autópályán fekvő, legnagyobb forgalmú határátlépőn; a Röszke-Horgos átjárón.
Az egyelőre csupán reggel 7 és este 7 között nyitvatartó, ásotthalmi-királyhalmi átlépő egy olyan egérút, ami már most jelentősebb forgalmat bonyolít le, mint a nagy hagyománnyal bíró, ám az autópályától távolabb fekvő, 0-24 órás és minden állam polgárai részére nyitva álló Tompa-Kelebia (az ásotthalmin csak a két szomszédos ország, valamint az EGT-tagállamok polgárai léphetnek át). Ráadásul mindezt úgy, hogy magyar oldalról egy csöppet sem könnyű rátalálni.
Északról, Szeged felöl, az M5-ös autópályáról letérve egyszerűen nincs kitáblázva, hogy nem kell keresztülmenni az 55-ös főúton Mórahalmon, hanem még a város elején le lehet térni a határátlépő felé. Az autós ezt követően egy elég nagy vargabetűre kényszerül: keresztülhajt Mórahalmon, majd még kilométereket kocsikázva letér balra az Ásotthalom irányát jelző táblánál. A hosszú, szalagtelepülésen egy újabb bal oldali letérő következik, amit első alkalommal, közvetelenül a határ megnyitását követő napokban sikerült túlhaladnom, mert semmilyen tábla nem jelezte a határátlépőt –vagy legalább Királyhalmát, Bácsszőlőst, Bački Vinogradit, nevezzük bárhogy is–, ezeket legalább be lehetne azonosítani.
Az elvileg és gyakorlatilag Magyarországnál (sajnos(?) csak kissé) trehányabb Szerbiában azonban már az első utamon azt tapasztaltam, hogy példásan kitáblázták a határhoz vezető utat.
Ez, és még vagy fél tucatnyi jelzőtábla teszi eltéveszthetetlenné az útvonalat a szerb oldalon
Betudtam mindezt annak, hogy istenem, néhány nap nem a világ, biztos csak órák kérdése, hogy a magyar közútkezelő is kitegye az útjelző táblákat. Hát nem. Most hétvégén, közel két hónappal a határ átadását követően is ugyanúgy bóklásztam.
Megint belefutottam a fölösleges vargabetűbe, lévén Mórahalom elején a határátlépőhöz vezető rövidebb út még most sincs kitáblázva, majd jött a hosszú keresgélés Ásotthalmon a leágazás után.
Az egyetlen minőségi javulás egy szabálytalan táblafelállításnak köszönhető. Egy (vagy több) jószándékú ember valami olyat tett, amiért a Rákosi-rendszer legdurvább tombolása alatt bizonyára súlyos börtönbüntetéssel "jutalmaztak" volna. (Rákosi egyik legnagyobb gazdasági bűne, hogy a Jugoszlávia és a szovjet blokk közötti viszony elmérgesedése során, Titoval, mint az "imperializmus láncos kutyájával" fenyegetve, egy teljesen értelmetlen vasbeton bunkervonalat építtetett ki a magyar-jugoszláv határon eszméletlen összeget eltékozolva, mint arról a kiváló Falanszter blog részletesen is beszámol.) Ugyanis egyszerűen áthoztak a szerb oldalról egy, a táblacserét követően kiselejtezett, a szerb latin betűs írásmód szabályainak megfelelő "Bački Vinogradi" helyésgnévtáblát, és a magyarországi települések irányát jelző tábla alá rögzítették.
Illegális, de hasznos; kiszuperált szerb táblával kiegészített magyarországi útirányjelző
Ráadásul, ha szigorúan a szabályokat követnénk (most nem fogok utánanézni), valószínűleg még ez a jószándékú gesztus is valamiféle szabálysértési tényállást megvalósíthat, hiszen egy szomszédos ország közlekedési jeléből "csempésztek" át egy darabot, amivel az uniós, magyarországi táblát pótolták ki. Akár még ez a jószándékú gesztus is zárulhatna bírsággal, az "idegen tábla" leszerelésével és a magyar közútkezelői Godotra várva lehetne továbbra is tippelgetni a helyes útirányt mindaddig, amíg nem rakják le az új, uniókompatibilis útjelzést.
Elismerem, annyi önrész nekem is felróható, hogy mivel már az első visszautam után sejtettem, van egy gyorsabb, egyszerűbb útvonal, alaposabban kitérképezhettem volna. Mentségemre, hogy sem a Google térképe, sem a GPS-em nincs frissítve. Persze ez az apró bosszúság eltörpül amellett, hogy végre megnyílt e határátkelő, ami nem csak a tranzitforgalmat könnyíti meg, hanem e két, példásan megművelt földjeiken gazdálkodó település együttműködését is előmozdítja. Még Trianon után is volt egy időszak, mikor a határsávban átjárhattak a gazdálkodók Magyarországról piacozni a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz (későbbi nevén: Jugoszláviához) került Szabadkára és viszont.
Google barátunk térképe lehet, hogy az illegális, zöldhatáton átlépőknek
megkönnyíti a tájékozódást, de a "hagyományos" közúti forgalmat aligha
Már csak a másik emberi hülyeséget kell orvosolni, amiről szintén évek óta azt beszélik, hogy csak napok kérdése: a forgalom további tehermentesítése érdekében ismét megnyitni a Horgos és Röszke közötti régi határátkelőt, amit az autópálya nyomvonalának átadásakor zártak be, és az újtól alig pár tucat méterre fekvő, elhanyagolt régi határátlépő felépítményeit röpke néhány év alatt sikerült oly mértékben szétlopkodni és szétvandálkodni, hogy ott simán lehetne forgatni Csernobil áldokumentumfilmet.
Alig egy évtizede itt még pezsgő közúti forgalom volt
(a Délmagyar tavalyi képei beszédesebbek egy EU-tanulmánynál
a régi Horgos-Röszke határátkelő jelenlegi sorsáról)