Megérkezett a jugó űrkutatásról szóló, várva várt film
(Olvasónk, Antscha vendégposztja)
A Serbia Insajd részletesen foglalkozott a témával négy évvel ezelőtt, amikor a szlovén Virc testvérek (Žiga és Boštjan Virc) elkezdtek dolgozni a dokumentumfilmen. Azóta jóval több idő telt el annál, amit a készítők elterveztek; olyan "csekély" probléma miatt, mint a pénzügyek kérdése. Szerencsére az HBO Europe átvette a finanszírozást, így a film végre elkészült, a közönség – remélhetőleg nem csak az ex-jugoszláv nézők – nagy örömére.
A premier a New York-i TriBeCa Filmfesztiválon lesz április 13-24. között, a mozikban pedig májustól vetítik a filmet. Bízunk abban, hogy ez a régiónkra is vonatkozik, nem csak USA-ra. Jobb egyszer látni, mint százszor hallani, illetve olvasni róla... Tehát íme, a film trailere:
A kérdéssel több szerb, illetve horvát média is foglalkozott, de kevés új információval tudtak szolgálni. Egyedül a Blic nem ad igazat a filmesek feltételezésének. Állításukat történészek és katonai újságírók kijelentéseire alapozzák. Azt viszont a Blic is elismeri, hogy Željava iránt tényleg érdeklődtek az Amerikaiak, de csak mint építészeti csoda iránt. A bázis akkoriban a legnagyobb és legdrágább földalatti komplexum volt Európában (sajnos a boszniai háborúban jelentősen megsérült).
Viszont – úgy tűnik – nem ez lenne az első olyan eset, amikor a technológiáért cserébe pénzt kapott (volna) Jugoszlávia, csakhogy a második ajánlat nagyon rosszkor jött, a zűrös kilencvenes évek elején. A texasi General Dynamics több milliárd dolláros üzletet kínált a SDPR állami cégnek azért, hogy 900 darab Soko G-4 Super Galeb gyakorló-harci gépet gyártson az Amerikaiak számára. A G-4 Super Galeb egy jugoszláv mérnökök által kifejlesztett és épített repülőgéptípus, mely az amerikaiak figyelmét az angol Farnborough reptéren szervezett légi bemutatón keltette fel. Az új gépek iránt kutató US Air Force azonnal elküldte elitpilótáit és mérnökeit Jugoszláviába, ahol napokig tesztelték a gépet, majd lelkesedésük jeléül munkáltatójuknak javasolták a szerződést.
A szerződést alá is írták, de közbeszólt a konfliktus, ezért James Baker, az USA külügyminisztere jött tárgyalni a jugoszláv kormánnyal, zsebében egy 6,5 milliárdos csekkel. Egyetlen feltétele az volt, hogy a konfliktust békés úton oldják meg. A jugoszláv kormány erre azt válaszolta, hogy az amerikaiak törődjenek a maguk dolgával. (A Super Galebet ezért – Jugoszlávián és utódállamain kívül – egyedül Mianmar légiereje rendszeresítette.)
Ami az állítólagos űrprogramot illeti, továbbra is ott a nagy kérdés, amit már 2012-ben a Serbia Insajd is firtatott: vajon összeesküvésről van-e szó, avagy egy nagyon jól sikerült, drága viccről. Reméljük, a film erre is válaszol.
Kiegészítés: Arra a nem túl vicces (akár azt is mondhatnám, hogy gyanús) részletre figyeltem fel, hogy az 1967-es belgrádi First Steps Toward Space című asztronautika-történeti szimpóziumon nem is említik a szlovén (illetve egyben osztrák–magyar) Herman Potočnikot, pedig objektíven nagy szerepe volt abban, hogy az űrutazás lehetősége a huszadik században kikerült a tudományos fantasztikum világából és az emberiség mindennapjainak részévé vált. A First Steps Toward Space (PDF, 15 MB) tanulmánykötet a linken megtekinthető. (Antscha)
