Alaposan beledurrantott a horvát belpolitika nullás lisztjébe a kaposvári törvényszék tegnapi, a horvát miniszterelnök-helyettesre (és egyben gazdasági miniszterre) letöltendő börtönbüntetést kiszabó ítélete.
Radimir Čačić (akkor még mint ellenzéki politikus) még 2010 januárjában az M7-esen belerohant Chrysler C300-asával az előtte haladó Skoda Fabiába. A Fabia két utasa (a könnyebben megsérült sofőr idős szülei) közül egyik a helyszínen, míg a másik 10 napon belül meghalt. Az első fok feltételes szabadságvesztést szabott ki. Nem sikerült egyértelműen tisztázni az eset összes körülményét: valószínűleg túllépte a sebességhatárt a horvát politikus, de hogy mennyivel, az pontosan nem derült ki, a látási viszonyok bizonyára rosszak voltak, de nem derüt ki fehéren-feketén, hogy a baleset idején volt-e köd, illetve, hogy a Fabia mindkét helyzetjelzője működött-e, vagy mint Čačić állítja, nem. A bíró indokolásában kitért a helyszínelő rendőrök hanyagságára is: az első csapat a megyehatár miatti illetékességük hiányára hivatkozva nem is intézkedett, majd a második turnus nem jegyzőkönyvezte a hátsó helyzetjelzővel kapcsolatos észrevételeket. Egyébként az sem derült ki egyértelműen (ami ha bebizonyosodik, hogy elmaradt, akkor viszont Čačić számára enyhítő körülmény) hogy a hátsó ülésen utazó áldozatok vajon bekapcsolták-e a biztonsági övet?
Čačićot váratlanul érte a szigorú másodfokú verdikt. Nem is volt a tárgyaláson, hanem egy hivatalos horvát állami delegációval Katarból hazafelé repülve értesült a számára lesújtó hírről. Korábbi ígéretéhez híven, azonnal lemondott minden tisztségéről. (Túlságosan nagy mozgástere nem nagyon maradt. A Ráktérítőtől északra azért bajosan találni annyira durva banánköztársaságot, amelyik miniszterelnök-helyettese nem mondana le azonnal, ha egy szomszédos országban halálos közúti balesetért jogerősen börtönre ítélnék.)