Serbia Insajd

Radimir Čačić politikus, jelenleg a horvát kormány alelnöke. Magyarországon tavaly januárban közúti balesetet okozott, aminek következtében két ember meghalt. Nem volt ittas, az eljárás során ez fel sem merült. Nem sikerült megállapítani, hogy túllépte-e az autópályán a sebességhatárt, azonban az esős, ködös időben kétségkívül nem az útviszonyoknak megfelelően vezetett. Ma a Marcali Városi Bíróság a Kaposváron tartott kihelyezett tárgyalásán a horvát politikust egy év tíz hónapos szabadságvesztésre ítélte, amit három évre felfüggesztettek.

A horvát sajtó munkatársai legalább annyira ostrom alá vették a somogyi megyeszékhely bíróságát (ezért is kellett a kis Marcali tárgyalóterem helyett Kaposvárott tartani a pert), mint annak idején a magyar médiamunkások Stohl András tárgyalásain a fővárosiakat.

"Belgrádban azért nem mernétek így kézen fogva flangálni! Gusztustalan leszbikus buzik, mindnyájatokat agyon kéne verni, majd el kellene égetni!" – és még számtalan ezekhez hasonló, durva szidalmakat ordított az a huszonöt év körüli fiatalember, aki ököllel verte a kézen fogva buszra váró leszbikus párt. Az esetről a Zagreb Pride, zágrábi melegjogi szervezet számolt be és a közleményüket a horvát országos napilapok is szinte kivétel nélkül, vezető hírként hozták le.

A turbofolk nyomában – 2. rész

Előzmények: a "narodnjakok"

A korabeli jugoszláv könnyűzenében az angolszász pop és rock mintát követő együttesek és énekesek mellett népszerű műfaj volt az eltorzított népzenei alapokból építkező, giccses, komponált műzene. Termékeit és előadóit a hetvenes évek elejétől nevezik "narodnjakoknak", vagyis szó szerint kb: "népieknek". Jellemzően nem is szerb, illetve egyéb délszláv, hanem főképp török eredetű az a kevéske népzenei alap, amit felhasználnak a narodnjak-gyárosok. A műfaj leginkább a magyarnótából továbbfejlődött mulatós zenéhez hasonlítható, azzal az eltéréssel, hogy a narodnjakban már a kezdetektől jóval több pénz volt. A fogyasztói réteg többnyire a vidékiek, valamint a szocialista modernizáció alatt vidékről az iparvárosokba felköltözött, első- és második generációs gyári munkások és kishivatalnokok, na meg a hatvanas évektől Nyugatra, főleg Németországba kitántorgott gazdasági migránsok, a "gastarbeiterek." A Nyugaton vállalt vendégmunka elé Tito Jugoszláviájában semmiféle adminisztratív akadályt nem gördítettek, sőt a külföldön megtermelt és az anyaországban elköltött keményvalutára kifejezetten számított a rezsim. A honvágy gyötörte vendégmunkások a "narodnjak-showbusiness" fontos, fizetőképes felvevőpiacát alkották.

Annak ellenére, hogy blogunk szerzői mindannyian heteroszexuálisak, az összes méltatlanul meghurcolt kisebbséggel szolidárisak vagyunk, így a homoszexuálisokat ért attrocitásokkal szemben is fel szoktuk emelni a hangunkat.

"Halál a fasizmusra és a buzikra!"

Ráadásul most egy egyáltalán nem új keletű ügyről számolunk be (hatvannyolc éve történt, csupán az iratok kerültek elő most), amelyikben egy meleg férfit a létező legkegyetlenebb módon, életének kioltásával büntettek, mégpedig nem a jobboldali értékrendet vallók, hanem a lehető legbaloldalibb eszmékért harcolók, azaz a kommunisták.

Óriási megtiszteltetés érte Sergej Trifunović (39) színészt. Az IMDb internetes moziadatbázison egy basterull nicknevű filmrajongó a Szerb filmben (Srpski film) nyújtott alakításáért őt választotta meg a legjobbnak a valaha filmben nyújtott pszichopata, különc és ördögi karakterek kategóriájában.

Pánbalkáni kalandozás a turbofolk nyomában – 1. rész

Míg moldáv népi énekesek a mű dolgokért őrülnek meg...

Jó hatásvadász címet találtunk, ugye? Nekünk is tetszik. Még mielőtt valaki megsértődne: a hazai politikai szcénának ezúttal tényleg semmi keresnivalója a bejegyzésben. Új sorozatunk a legcsekélyebb mértékben sem vonatkozik a belmagyar közbotrányokra. Sőt, halál nyugodtan kijelenthetjük, hogy végre valami olyan dologról lesz szó, amelyhez nem sok közünk van, így a saját házunk táján csak egészen kicsikét kell sepregetni majd. Ellenben konkrét műalkotások – ne feledjük, Duchamp piszoárja is az! – bizonyos mértékű lemásolásáról, ha úgy tetszik plagizálásról, sőt, ennek a plagizálásnak normává emelkedéséről tényleg szó lesz a soron következő bejegyzésekben.

Wesley Clark tábornok 13 évvel ezelőtt Szerbia bombázására adott parancsot, mint a NATO-erők vezetője, most az immár (de facto) független Koszovóra mint üzletember utazott. A volt NATO-főtiszt egy kanadai cég, az Envidity képviseletében nyugat-koszovói szénbányászati engedélyeket szeretne megszerezni.

A koszovói albán médiumok arról tájékoztatnak, hogy évi százezer hordó szintetikus kőolaj előállításához szükséges szenet szeretnének kiaknázni.

...és ehhez is TGM kellett!

Hihetetlenül hangzik? A Tamáskodóknak azt üzenjük: várják ki a végét! A címben szereplő szerb atyafi magyarbarát megnyilvánulásához ugyanis tényleg szükség volt arra, hogy TGM szerbhorvát nyelven is olvasható legyen. Mivel az első Csehszlovákia atyja, egyben a Kisantant sarokköve, a Szerbiában még mindig közkedvelt Tomáš Garrigue Masaryk rég halott, a Szabad Európa Rádió exjugó kiadásának kerítenie kellett egy másik, TGM becenevű filozófiaprofesszort. Így találták meg a mi Tamás Gáspár Miklósunkat, aki egy kicsit még hasonlít is csaknem száz évvel korábban született druszájára. Például mindkettőjüket utálja a magyar szélsőjobb.

Jugoszláviában nagyon pörgött a képregény, vagy legalábbis szocialista országhoz képest nagyon pörgött. A nyolcvanas évekből vannak emlékeim, az újságosok roskadoztak a sztrippektől akkortájt. 

Zagor volt a sztár, azt hiszem. Olasz képregény, de hatalmas kultusza volt és van az egykori Jugoszlávia területén. Az alábbi kislány például Zágoros pólóban pózol.

Nem akartunk belezavarni a Magyar Televízió által a Formula-1 miatt (totális félreértés, a foci sokkal fontosabb holmi nagypénzű apukák által már kölyökkorukban a seggük alá motoros járművet kapó, felnőni nem tudó gyerekek idióta "sportjánál") késleltetve adott horvát-ír meccs végigszurkolásába, ezért csak most áruljuk el, hogy Styxx kolléga is beszált a fent nevezett, az eseményeket élőben követő blog szerzőgárdájába, így ezentúl a Serbia Insajdon szép lassan gyülekező UEFA Euro 2012 posztok mellett a Mi, Hrvati! blogon is olvashattok tőle írásokat horvátfoci-témában. Virágozzék ezer virág!