Fogadkozok már érted minden egyes nap, hogy teszek a bulvárra, egy leütést se ér meg az egész. Akkor se, ha ezt zabálják legszorgalmasabban a népek. De egyszerűen nem lehet elmenni mellette. Ahogy UL fogalmazott: az a jó, hogy Szerbiában a bulvár még tényleg megtörténik. Szóval az volt, hogy egy fiatal pacák kiugrott az ablakon Niš városában. Egy órás a hír kb. Kedden (azaz 2009. február 10 -én) történt a dolog.
A fazon a kilencedikről zuhant lefele, és be is csapódott. Egyenesen egy az ablak alatt parkoló Renault 5-ösbe. Így élte túl. Szétment szerencsétlennek mindene, de a feje sértetlen. A 25 éves gyerek orvostanhallgató, a szomszédok "csendesrendesnek" ismerik. Hát most egy ideig még csendesebb lesz, azt hiszem. Egyelőre azt se nagyon tudja elmondani, direkt ugrott, vagy csak bénázott az ablakban. És végül a fotó, amely nélkül nem érne még ennyit se ez a poszt:
Az RTS hozta nekem a hírt. Lehet rá hivatkozni.
A kilencedikről hullott alá - túlélte
2009.02.10. 18:24 Bálint Csaba
10 komment
Címkék: szerbia szerbek
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Renrol 2009.02.10. 20:16:53
lvnte (törölt) · http://lvnte.blogspot.com 2009.02.10. 20:35:21
slythug 2009.02.10. 21:00:59
de érdekes hogy fa, autó, és egyéb tereptárgy mekkorát képes tompítani.
miquelon 2009.02.10. 23:55:32
:)
Hoember 2009.02.11. 07:39:06
oscar dirlewanger 2009.02.11. 13:00:21
Cobbler 2009.02.11. 16:18:20
Már 13 éves korom óta menekülnék innen a "francba"
Egyszer próbáltam ( 13 voltam) de gyógyszerrel, annyit vettem be, hogy egy lótelep is kimúlt volna. Nekem mégis "mázlim" volt.1 hétig voltam kómában, majd lassan felébredtem és még nem is lettem értelmi fogyatékos, vagy vak, mert ezek a mellékhatások ennyi gyógyszerben simán benne vannak.Mondhatni egy mázlista vagyok. Nem érzem.
Még próbáltam egyszer 30körül , de nem jött össze.
Azóta is figyelek minden ilyen hírre. A tizediket örömmel céloznám meg, de félek, hogy amilyen mázlim van, "csak" nyomorék lennék. Így meg "csak depressziós és pánikos.....qva jó:-(((
dzoe 2009.02.12. 16:49:35
A gyűlölködés és a gyilkosság ugyanaz. Semmi közük az igazságszolgáltatáshoz!
Te egy fokkal nem vagy jobb attól, mint aki szúrt!
dzoe 2009.02.12. 17:33:25
Én is erre játszottam, hosszú évekig. Utáltam élni. Amikor végleg eldöntöttem, hogy befejezem, és megírtam a búcsúlevelemet, hirtelen ijedten gondoltam arra, hogy mi van, ha mégis van Isten?!
Úgy gondoltam, ha van isten, de nem foglalkozik velem, vagy nincs, akkor megtehetem. De mi van, ha van Isten,és figyel rám, és szeret? Elszámolással tartozom Neki.
Tudtam, hogy akkor bárhol vagyok, hall engem, és képes válaszolni is!
Elkezdtem hát szólni Hozzá. Nagyon halkan - egy buszon, miközben a borozóba igyekeztem. Azon az estén minden megváltozott bennem. Másnap elővettem a Bibliát, amit soha nem értettem, sőt idegesített. Mintha ordítottak volna nekem a szavai: "...Én vagyok az igazi szőlőtő. Aki Énrajtam nincs, kivágattatik, és tűzre vettetik..."
(teljes:János evangélium 15.rész)
Tudtam, hogy Jézus él. Tudtam, hogy van büntetésvégrehajtó hely - ami nem életfogytiglani, hiszen a halál után éri el az embert.
Tudtam, hogy nekem semmi közöm Istenhez, nem ismerem Őt, nem tartozom hozzá.
Tudtam, teljesen világos volt,hogy akkor valaki mást szolgál az életem. És tudtam, hogy változtatni szertnék!
Három teljes napig olvastam a bibliát,gondolkodtam, majd Döntöttem: Ha bármit kér is tőlem, mindent érdemes átadni Neki, hiszen amit Ő adhat, az mindennél több. Én lemondtam mindenről akkor. Ő pedig el kezdett belépni, beavatkozni az életembe. Annyira, amennyire én közeledtem, Ő is annyit lépett felém.
19 éve történ ez. Boldog vagyok. Azóta is erős a szívemben az a remény, amit akkor helyezett bele. A szívem többé nem kődarab. Új szívet adott, amibe benne vannak az Ő törvényei. Nem külső szabályoknak kell már megfelelnem, hanem a szívem belülről a jóra vágyik, és van szabadságom arra, hogy a jót meg is tegyem.
Nem kell már a cigi, a drog, az okkult praktikák..stb.. Eszem ágában nincs meghalni többé. (Noha gyakran látom, milyen kilátástalanul nyomorúságos az élet, ha valaki Isten nélkül akarja azt leélni. Meghalni pedig rettenetes.)
Mindenkinek csak egy élete van! Nem lehet újrajátszani!
Jézusban viszont lehet tiszta lappal kezdeni, és tisztán végigélni, majd elköltözni, egy sokkal jobb helyre. :-))
Próbáld ki!