stevie w. vendégposztja
Riporter: És mondja Sir Arthur sok porblémával járt ez a munka?
Sir Arthur: Nos, azt hiszem nyugodtan elmodhatom, hogy ez a munka egyáltalán nem járt porblémával. Szívemre tehetem a kezem, vagy bárki más szívére és megesküdhetek, hogy soha, soha semmiféle porbléma nem volt. Szó sem volt porblémáról. Azt hiszem maga arra kíváncsi, hogy járt-e problémával ez a munka.
Riporter: Igen. Elnézést. Nyelvbotlás volt, szóval sok problémával járt ez a munka?
Sir Arthur: Rengeteggel.
A fenti párbeszédet eddig a Holló színház „Tudnak-e a hollók a víz alatt repülni” című jelenetéből ismertük, az abszurd humor két brit kiválósága, Peter Cook és Dudley Moore írták.
Most hasonló párbeszéd zajlott le az ENSZ és jogi szervezete, a Nemzetközi Bíróság (ICJ) között. Még két évvel ezelőtt küldött át egy kérdést az ENSZ Közgyűlése az ICJ-nek: „Megfelelt-e a nemzetközi jognak Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása?” Nos, két évnyi rákészülés után az ICJ lényegében azt mondta ki, hogy a függetlenség kikiáltása jogszerű, hiszen a nemzetközi jogban semmi nem tiltja, hogy bárki bármit kikiáltson. Mint a hollós jelenetben Sir Arthur, az ICJ is érzékelte, hogy a kérdés talán pontatlanul lett megfogalmazva: jaaa, ami azt illeti, hogy van-e jogkövetkezménye a függetlenség kikiáltásának, azaz lehet-e készíteni a koszovói lobogót, hogy felhúzzák a többi közé az ENSZ new yorki központja előtt – nos, hát, izé, abban nem vagyunk illetékesek.
A döntés 51-ik pontjában ki is fejtik ezt, néven is nevezve, hogy a döntésük nem vonatkozik arra, hogy a függetlenség kikiáltásával akkor most Koszovó megszerezte-e államiságát, vagy sem. Ezt a porblémát egyébként az ICJ több bírája is érzékelte, és különvéleményként megfogalmazták, a legzúzósabban talán a német Bruno Simma, aki egyébként ezzel együtt a vélemény mellett szavazott. Álmában biztos két kismacska volt, és játszott egymással.
Apropó, bírák. A tizenöt bíróból mindössze egyetlen volt, aki markánsan szembement hazája hivatalos Koszovó-álláspontjával, a sierra leone-i Abdul G. Koroma. Sierra Leone elismerte Koszovó függetlenségét, Koroma bíró azonban a Koszovó számára pozitív vélemény ellen szavazott.
A mexikói és a brazil bíró támogatta a véleményt, miközben hazájuk még nem ismerte el Koszovó függetlenségét, ám Mexikó és Brazília nem elvi alapokon ellenzik Koszovó függetlenségét, inkább politikai megfontolásból várnak ki az aktussal. A koszovói helyzetet aktívan alakító államokból érkezett bírák (az amerikai, orosz, brit, francia, a már említett német, vagy éppen a szlovák bíró) azonban pont úgy szavaztak, ahogy hazájuk diplomatái is tették volna – politikai alapon.
Én természetesen mélységesen bízom az egyes bírák szakmai szuverenitásában, azonban nem tehetek róla, hogy a végeredmény ilyetén alakulása az ENSZ-kritikusaiban megerősítheti azt a képet, hogy az ENSZ és szervezetei a nagyhatalmak homokozója, lapáttal, vödröcskékkel és körteformákkal.
A porblémáról immár mindent tudunk, jöhetne valami iránymutatás a koszovóiak és a koszovói szerbek valódi problémáiról.
Az ICJ és a porbléma
2010.07.25. 12:31 Bálint Csaba
1 komment
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Platon 2010.07.26. 10:30:44
A, az albánok nem akarnak - továbbra sem - másokkal egy államban élni, a vegytiszta nemzetállam pedig etnikai tisztogatás nélkül nem valósítható meg.
B, Szerbia akarna egy államban élni az albánokkal de azok minden ilyen kísérletre erőszakkal válaszolnának, továbbá az USA és szövetségesei ezt nem akarják
Megoldás nincsen, hátralevő életünkben majd hallgatjuk a koszovói híreket, ahogy apáink, és nagyapáink tették eddig is. És ezen semmilyen bírói döntés nem változtat.
Annak inkább egy olyan elvi jelentősége lehetett volna hogy megteheti e egy nagyhatalom hogy kénye kedve szerint lerohan és felszabdal egy független országot.
A kérdéssel szerintem a legfőbb probléma ott volt hogy olyasmire vonatkozott amire nem akartak válaszolni.
A cikk nagyon találó, a geg pedig nagyon ül.
Azért a brazil srác 240 pontos különvéleménye se kutya. Valami brutális. Bevallom még nem is volt időm végig olvasni. Gondolom erre mehetett el a két év.