Serbia Insajd

Hírek, vélemények, elemzések, interjúk és beszámolók az exjugoszláv térségből, illetve érintőlegesen a Balkán-félsziget egyéb területeivel kapcsolatban is. Szigorúan szubjektíven. A blogot többen szerkesztjük, az egyes szerzők véleménye nem feltétlenül egyezik meg.

jugo.png

Na ovim prostorima

Facebook-oldalunk rendszeresen frissül, a blogposztoktól eltérő anyagokkal. Lehet nekünk linket, képet, videót, bármit küldeni. Ha ott írsz privát levelet, akkor azt mindhárman látjuk, így gyorsabban kapsz választ.

Friss topikok

Egyéb témák

18+ (2) 2008 (15) abszurd (75) adatvédelem (2) adósság (3) afganisztán (1) albán (41) albánia (1) aleksandra jerkov (2) alkotmány (5) állatkert (3) állatkínzás (4) al khaida (1) amy winehouse (1) andrej pejic (1) angelina jolie (5) ante markovic (2) április 1. (2) arkan (8) árvíz (5) atomenergia (1) autonómia sorozat (6) avala (2) azerbajdzsán (5) b92 (8) badnjak (1) balasevic (2) baleset (19) balkán hg.hu (2) bánát (6) bankok (8) belgrád (121) berlusconi (2) beruházás (6) betegség (4) bevándorlók (15) bicikli (6) bigbrother (7) bizarr (11) bloggerek (31) bmw (2) bor (4) boris johnson (2) börtön (12) bosznia (77) breivik (3) brutalitás (6) budapest (20) bulgária (8) bulvár (6) bunda (4) bunyevác (3) burek (3) camino (1) canak (3) cane subotic (1) ceca (6) ceda jovanovic (3) cigányok (26) civil kurázsi (2) crvena zvezda (6) csecsemő (4) csehszlovákia (2) csempészet (4) csetnikek (10) dacic (26) dalmácia (4) damjanich (1) danilo kis (1) délszláv (8) délszláv háború (2) díj (4) dinamo zagreb (5) dinkic (6) diplomaci (3) díszpolgár (4) divac (3) divat (4) dizájn (6) djindjic (7) dobrica cosic (2) drog (15) dubioza kolektiv (2) dubrovnik (4) dzajic (3) dzsihád (1) édesség (3) egészségügy (20) egyház (32) ekv (1) élő (2) erőszak (12) észak korea (1) etnikai feszültség (6) eu (38) euro2008 (4) euro2012 (4) eurovízió (4) exit (4) exjugoszláv (12) exyu ultras (6) facebook (18) fasiszta (8) fegyver (12) fertőzés (2) fesztivál (4) film (38) foci (65) folk (11) fordítás (6) függetlenség (32) futballmaffia (4) gasztronómia (14) gáz (8) gazdaság (5) gojko mitics (1) goldenblog (4) goliotok (2) goranok (1) görögország (6) gotovina (18) guantanámó (1) gyász (25) gyilkosság (38) háború (99) hadsereg (18) hadzic (7) hága (57) hajduk split (5) hajózás (4) határon túliak (19) hekkerek (3) homofóbia (13) horvát (50) horvátország (214) horvát tavasz (2) huligánok (21) humor (23) hungarikum centar (2) ibrahimovic (3) identitas-essze (2) időjárás (13) india (1) interju (25) interpol (3) írástudatlanság (5) isis (1) isztria (5) ivo sanader (38) jadranka kosor (4) jagodina (3) janics natasa (12) japán (2) jelasity radovan (1) jemen (1) jeremic (9) jogi pr (4) jugoszlávia (63) kadhafi (3) kalózpárt (1) kampány (10) kannibalizmus (2) karácsony (1) karadzic (14) kartoncity (4) katolikusgyalázás (2) kávé (2) képek (44) képregény (4) kézilabda (5) kiállítás (4) kígyó (1) kina (3) kisebbség (8) kisebbségi identitás (20) kiskorú (7) kommunizmus (21) könyv (18) kormány (10) korrupció (47) kosárlabda (8) kostunica (13) koszovó (97) közlekedés (32) közvélemény (5) krajina (5) krist novoselic (1) krónika (6) kuba (1) kusturica (15) lazar risar (2) lepa brena (1) libia (3) lopás (3) lsv (4) macedonia (21) maffia (30) magyarok (94) magyarország (106) magyarverés (7) magyar kisebbség (7) magyar szo (7) majtényi lászló (1) marinko magda (2) marko (4) mecset (6) média (52) medjugorje (2) melegek (22) menekültek (3) mentalitás (7) mezőgazdaság (4) migráció (3) milka (3) milliardosok (2) milosevic (28) mirjana (6) mladic (30) moderálás (2) mol (26) momo kapor (2) montenegro (46) mostar (10) muszlimok (25) művészet (5) muzeum (5) nácizmus (9) nagybritannia (3) nagykövet (3) nagy delszlavok (5) nagy szerbia (1) nato (16) na srpskom (4) németország (15) nemi erőszak (4) neonáci (2) népszámlálás (4) nikola tesla (3) nikolic (24) njegos (1) norvégia (2) novak djokovic (13) novi pazar (5) nyaralás (17) nyelv (26) nyomortelep (5) obraz (3) oktatás (21) olaszország (16) olimpia (13) oluja (10) önállóság (4) orlovi (1) örmény (1) oroszok (15) oroszország (20) otp (1) pálinka (5) parkolás (2) parlament (12) paródia (5) partizan (3) pedofil (6) pedofília (3) peking2008 (6) plágium (5) plakátok (5) pontatlanság (1) poskok (1) pravoszláv (6) prostitúció (10) punk (1) putyin (9) puzsér (1) rablás (6) radics viktoria (1) radikálisok (17) radivoj korac (1) radnóti (1) razija mujanovic (1) rendezvény (6) rendőrök (28) rendőrség (61) retro (10) rezsi (2) röhej (24) románia (10) rombolas (2) röplabda (5) safarov (1) sajtó (61) sajtószabadság (3) sarajevo (22) sass laszlo (3) sebesülés (5) sejo sekson (2) serbiainsajd (13) seselj (24) sovinizmus (4) split (9) sport (100) srebrenica (10) statisztika (4) surda (4) svédország (7) szabadka (34) szabadkőműves (1) szabo arpad (7) szandzsák (8) szárazság (1) szeged (22) szegénység (10) széky jános (1) szeles monika (1) szentendre (1) szerb (55) szerbek (144) szerbia (486) szerbia2020 (3) szerbverés (8) szerkesztő (4) szervátültetés (1) szervkereskedelem (1) szex (28) szinhaz (4) szíria (1) szlovákia (6) szlovénia (32) szobor (9) szollar domokos (1) sztrájk (2) születésnap (1) szvasztika/szlavisztika (4) tadic (33) tálas péter (1) támadás (25) támogatás (4) tenisz (12) terrorizmus (3) terzic (2) tetoválás piercing (5) tgm (1) thompson (3) tito (25) többség (1) topolya (2) toroczkai (4) törökök (17) trükközés (3) tudjman (7) tüntetés (23) turbofolk sorozat (2) turizmus (34) tvrtko (2) twitter (1) uck (8) újságírók (11) újvidék (2) ujvidek (20) új primitivizmus (5) ukrajna (10) űrkutatás (2) usa (32) úszás (5) vajdaság (129) választás (26) választások (38) válogatott (3) válság (3) varostervezes (9) vasút (9) vélemény (41) vendégposzt (11) vesna vulovic (1) vicc (1) videó (160) vihar (10) villamos (2) vízilabda (12) vmsz (12) vucic (8) wikileaks (7) wootsch peter (3) yugo (7) zabrenjeno pusenje (8) zastava (7) zászló (4) zavargások (11) zene (56) zenta (3) zepter (3) zombi (2) zombor (3) zsidók (3) zupljanin (3)

Itt olvasnak minket:

free counters

Feliratkozás

Creative Commons Licenc

* A névhasználat nem előlegez meg semmilyen állásfoglalást Koszovó státuszát illetően; az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatával, valamint a Nemzetközi Bíróság koszovói függetlenséggel kapcsolatos véleményezésével összhangban.

A muszlim lakosságot tüzeli a főmufti Szerbiában

2011.02.04. 11:00 bikmakk

Az elmúlt hónapokban innen Magyarországról úgy tűnhetett, hogy a tavaly őszi események után Novi Pazar és környéke valamelyest lenyugodott, a kedélyek csillapodtak. Mostanra kiderült, ez mégsem így van. Egyre-másra érkeznek a hírek a szandzsáki problémákhoz kapcsolódóan. Az egész sztori újramelegítése még a múlt hét elején kezdődött, amikor Muamer Zukorlić főmufti, a Novi Pazarban székelő Szerbiai Iszlám Közösség [figyelem! nem azonos a belgrádi székhelyű Szerb Iszlám Közösséggel, melynek szintén vannak hívei a szandzsáki bosnyákok között – a szerk.] vezetője felháborodásának adott hangot az országszerte megszervezett január végi iskolai ünnepségek ellen. Egészen pontosan azt kifogásolta, hogy az oktatási intézmények 1823 (vagyis Miloš Obrenović ezirányú rendelete) óta minden év január 27-én megemlékeznek a nagy nemzeti patrónusról és iskolaalapító főpapról; az első szerb király, Stefan Nemanjić alias Stefan Prvovenčani (Először Koronázott István) testvéréről: Szent Száváról.

„Egy szekularizált államban elfogadhatatlan, hogy az iskolák egy ortodox vallási ünnepet celebrálnak, melyet az összes nem ortodox állampolgár köteles tiszteletben tartani.” – vallja a főmufti. „Arra buzdítjuk a muzulmán hitű szülőket, hogy ne engedjék el gyermekeiket az efféle ünnepségekre, melyek csak arra jók, hogy tovább erősítsék az asszimilációt. Fel fogjuk hívni a nemzetközi emberjogi intézmények figyelmét a problémára” - tette hozzá a Közösség szóvivője.

Saša Janković szerb ombudsman szerint az iskolai megemlékezések Szent Száváról nem elsősorban mint a pravoszláv egyház szentjéről, sokkal inkább az államot alapító egyik uralkodó-dinasztia tagjáról szólnak, aki mellesleg a kultúra ápolásában is jeleskedett. Az ünnep arra való, hogy az ország minden polgára (nemzetiségétől vagy vallásától függetlenül) emlékezzen az oktatás és a tanulás fontosságára. A szerbiai római katolikus és zsidó közösségek vezetői még aznap elhatárolódtak az iszlám közösség bojkottra való felszólításától.

Az ünnep másnapján azonban Zukorlić ismét nyilatkozott. Novi Pazarban ugyanis gyűlést hívtak össze, melyen a Szerbiában lakó muzulmán nemzetiségű polgárok „erőszakos asszimilációjára” irányuló törekvéseket vitatták meg. Hallgatósága előtt a főmufti kijelentette: „amikor Szandzsák autonómiája megvalósul, személyesen fogom garantálni minden szerb ortodox hitű gyermeknek, hogy nem fogjuk kényszeríteni őket sem a Bayram, sem pedig egyéb iszlám megemlékezés látogatására.”

Elemzők szerint ezúttal nem kell attól tartani, hogy a Koszovón lejátszódott események megismétlődnek. Zukorlić ugyanis nem élvez osztatlan támogatást Szerbia muzulmán nemzetiségű polgárai körében, ráadásul Bosznia-Hercegovina egyes (bosnyák) politikai pártjain és Törökországon kívül eddig komolyabb nemzetközi tárgyalópartnere sem akadt, ez utóbbi is inkább csak megfigyelője az eseményeknek. Mint már arról korábban írtunk (kommentben; lásd a keretes részt), a Szandzsák etnikai viszonyai valamelyest különböznek a koszovói állapotoktól. Koszovó belpolitikai kudarca (a külpolitikai tényezőkről nem is beszélve) pedig egyértelműen megkérdőjelezi egy újabb állam létrejöttének jogosultságát. A széleskörű területi autonómia természetesen más kérdés, az így megalakuló entitás jogrendszere azonban hosszas viták tárgyát képezi majd. 

A helyzet bonyolultságát fokozandó annyit még tegyünk hozzá, hogy az ún. Szandzsák (hivatalosan ilyen egyébként nincs, a Novi Pazar-i Szandzsák 1878 és 1913 között létezett) Szerbia és Montenegró között megosztva helyezkedik el, hat-hat opština van mindkét országban, megközelítőleg ugyanakkora területtel és lakosságszámmal. Mindkét "térfélen" vannak muzulmánok, azonban abszolút többségben csak a Szerbiához tartozó rész déli felén (Novi Pazar és környéke, valamint attól délnyugatra). Ez a sáv folytatódik a montenegrói Szandzsák-részen is, azonban lényegesen keskenyebben. A montenegrói térfél muzulmán vallású lakossága nem feltétlenül jelent muzulmán etnikumot. (Sajnos létezik a "muzulmán etnikum" fogalom is, régen erre azt mondták, hogy bosnyák, azonban ma már más a helyzet, ők magukat nem feltétlenül tekintik bosnyáknak.) Ugyanis a Montenegró kérdéses részén lakó albánok egy része is mohamedán.
További lélektani problémákat vet fel (amelyek Koszovó esetében sem elhanyagolhatók), hogy a szerb Szandzsák-rész muzulmánok lakta délkeleti része egybeesik a középkori Raška fogalmával. (Néha ma is így hívják Novi Pazar közvetlen környékét.) Raška nevéből származik a magyar rác szavunk is egyébként, és ez volt az a terület, amelyik Szerbia államiságának legelső csíráját adta. A 7. században alapította a Vlastimirović-dinasztia. Ras nevű fővárosuk a mai Novi Pazar közelében volt. (Stari Ras várromja az Unesco Világörökség része.)

komment

Címkék: szerbia függetlenség muszlimok montenegro törökök szandzsák novi pazar

A bejegyzés trackback címe:

https://srbija.blog.hu/api/trackback/id/tr612632500

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Omár mollah 2011.02.04. 13:25:22

Az albánok legnagyobb nemzeti hőse is keresztény volt. Ha a szandzsákiak is beismernék, hogy a törökök előtt valszeg ortodox keresztények, tehát szerbek voltak, akkor nekik is beleférne egy-egy ilyen ünnep.

jucus88 2011.02.04. 13:40:23

Szent Száva ünnepe ellen tiltakozni Szerbiában, nagyjából olyan, mintha nálunk augusztus 20. ellen tiltakoznának. A középkorban a keresztény hit terjesztése, a kolostoralapítások szoros kapcsolatban voltak az újonnan szerzett területeken az állami hatalom kiépülésével. A főmufti, ha már Szerbiában él, nem ártana, ha kicsit közelebbről is megismerkedne az ország történetével.

Styxx 2011.02.04. 14:25:03

@jucus88:

Jó hasonlat, egyetértek. Szerintem a Főmufti elég sunyi módon csúsztatva érvel a vallási tolerancia mellett.
Ebből az én szememben esetleg úgy jöhetne ki jól, egyben politikusan, taktikusan, ha eljátszaná:

Oké faszikáim, én szóltam, hogy Szent Szávát nem kéne erőltetni egy szekularizált államban, akkor ezentúl Szandzsákban az összes Szent Száva megemlékezést követően, ugyanolyan terjedelemben megemlékezünk a mi „Szandzsák Sejkünkről” (egy egykori szandzsáki muzulmán „szent ember” ,már ha volt ilyen, ha meg nem, akkor sürgősen, visszamenő hatállyal ki kell találni:-)).

A kisebbségieknek azért nem árt egy adag egészséges zsiványság, és nem birkamód belenyugodni a B-kategóriás létbe. Engem a mai napig irritál, és gondolom, hogy ezzel nem vagyok egyedül, ahogy a kilencvenes években deklarálták a szerb alkotmányban, miszerint a szerbek az „államalkotó nép”. Akkor pl. a vajdasági magyarok mik? Megtűrt fejőstehenek? Adót vajh miért kell ugyanúgy fizetniük mint az „államalkotó népnek”?

Bikmaknak meg gr., különösen a keretes összefoglalóért, szép munka.

borszódával 2011.02.06. 12:00:31

@Styxx: Te tűnsz kompetensnek.
Van arról valami forrás hogy a szerbiai oldalon belül, a területi elhelyezkedésen túl (ami a térképen látható) milyen a szerb-muszlim arány?
Mekkora a szerbek által lakott nyugati térség népsűrűsége, a keletihez képest?
Mik a demográfiai tendenciák? Az elvándorlást is figyelembe véve.
Bármilyen forrás jó, emberi nyelven (magyar,angol)
illetve a véleményedre is kíváncsi lennék.
Milyen tendenciák várhatók a szűkebb térséget illetően, nagyobb távlatban (10-20 év).
Előre is köszi.

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2011.02.06. 22:20:46

@borszódával: bár nem nekem címezted a kommentet, remélem nem baj, ha én válaszolok.

Szerbiában (és ez a volt Jugoszlávia minden utódállamára igaz, Szlovénia kivételével) nagyon nehéz egzakt demográfiai adatokat gyűjteni, több ok miatt:

1. Magas a kevert népesség aránya, az ilyenek egy része mind a mai napig "jugoszláv nemzetiségű szerb állampolgár" néven fut, Vajdaságban pl. a népszámlálásokon is rendszeresen 3-4% ilyennek vallja magát.

2. A nemzetiségi identitás sokhelyütt pusztán vallási különbségekre vezethető vissza. Ezalatt azt értem, hogy pl. Boszina-Hercegovina egyes részein megközelítőleg egyenlő arányban vannak jelen "szerbek", "horvátok" és "bosnyákok", ám elkülönülésük néha szinte kizárólag abból áll, hogy melyik templomba járnak. A nyelvük pl. helyenként teljesen azonos (pl. štokavski-ijekavica nyelvjárás), a nem-egyházi népszokásaik megegyeznek, kulturális identitásuk a legutóbbi időkig egyszerűen "boszniai" volt. Egy ilyen területen nem tudunk mit kezdeni azokkal az adatközlőkkel, akik mondjuk ateisták, de a családjuk körében kettő (esetleg három) vallás gyakorlata is dívik. Önkényesen kell besorolnunk őket valamelyik nemzetiséghez, ill. el kell fogadnunk, bárminek is tartják magukat. (Személyes élmény: egy szarajevói kevert családból származó jóbarátom kizárólag azért mondja magát bosnyáknak, mert Boszniában lakik, egyébként a muzulmán elem a legkevesebb a családban.)

3. Mint már a cikkben is említettem, a muzulmán vallás és a muzulmán etnikum két külön dolog, ehhez jön hozzá az is, hogy nem minden muzulmán etnikumú ember tartja magát bosnyáknak, ill. nem minden bosnyák nemzetiségű ember muzulmán. Az albánokról most nem is beszélve, közülük is vannak olyanok, akik keresztények, bár Macedónia kivételével hangsúlyosan és majdnem kizárólagosan az iszlám hit dominál köreikben. Egy részük ráadásul albánul beszélő mohamedán cigány, önelnevezéssel egyiptomi (nem tévedés, Egjiptjant vagy Gjupci albánul, de végső soron az angol Gypsy is a görög γύφτοι - egyiptomi átvétele.).

Σ: minden népességre vonatkozó adatot fenntartással kell kezelni.

Namost, kérdésedre visszatérve:

1. 2002-ben (Montenegróban 2003-ban) volt utoljára népszámlálás, itt láthatod az etnikai megoszlást: goo.gl/9oiTy (értelemszerűen a téged érdeklő járásokat a cikkünkben lévő térkép vastag fekete vonalának segítségével különítsd el a montenegrói résztől). A szerbiai Szandzsák-rész lakossága a 2002-es népszámlálás alapján 235.567 fő; ebből szerb vagy montenegrói nemzetiségű 90.324 fő (37,99%), bosnyák nemzetiségű 134.128 fő (56,94%), muzulmán nemzetiségű 8.222 fő (3,49%). A két "legtisztább" lakosságú járás Tutin (94,23% bosnyák), ill. Nova Varoš (90,09% szerb).
Forrás: Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatalának közleménye, 2002.12.24. (pdf formátum, angol nyelven): goo.gl/G1Sth

2. A népsűrűséget járásonként [opština] számolják, nem falvanként. Itt letölthetsz egy térképet az egyes szerbiai opštinák népsűrűségéről: goo.gl/Mvyoc (Koszovóból nincs adat.) A téged érdeklő járások Koszovótól Észak-Nyugatra helyezkednek el: NP (Novi Pazar), TU (Tutin), SJ (Sjenica), PR (Prijepolje), NV (Nova Varoš) és PR (Priboj). Ezek tartoznak a Szandzsák szerbiai oldalához. Novi Pazar viszonylag nagy város (86.000 fő, agglomerációval), ezért megdobja a járás népsűrűségét. Ettől eltekintve a nagyobb részt muszlim-lakta járások (NP, TU, SJ) népsűrűsége nem haladja meg jelentősen a főként szerbek-lakta részek népsűrűségét.

3. Demográfiai tendenciák: passz. Bizonyára lehetne erről is infót találni a Statisztikai Hivatal honlapján. De semmiképp ne gondolj olyasmire, hogy a szandzsáki bosnyákok vagy muzulmánok jelentősen "túlszaporodnak" (ronda szó, elnézést) a szerbek rovására. Ebből a szempontból szerintem a régió többé-kevésbé homogén, s az egyéb szegényebb közép-szerbiai régióktól nem sokban különbözik. Az elvándorlás magas, de ez szintén nem szandzsáki sajátosság.

Hosszabb távon feltehetőleg valami autonómiát fog kapni a régió, ami hasonló lesz Vajdaság jelenlegi autonómiájához. Természetesen Szerbia és Montenegró egymástól való függetlensége okán ezt értelemszerűen nem fogják tudni Össz-szandzsáki politikai egységként megoldani, majd esetleg az EU-ban alkothat egy "Eurorégiót" vagy EGTC-t a terület (mint pl. Esztergom és Párkány: Ister-Granum Eurorégió, ill. később EGTC), ha igénylik.

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2011.02.06. 22:43:59

@Styxx:
Az Avala-IC posztomban elmorfondíroztunk azon, hogy hány magyar lakhat Belgrádban, nos az előbbi kommentben szereplő PDF erre is választ ad: a 2002-es népszámlálás alapján 2080 fő (ezzel megelőzzük az albánokat vagy bolgárokat). Legnagyobb számban az új-belgrádi paneldzsungelben képviseltetjük magunkat.

Styxx 2011.02.07. 00:06:14

@borszódával: Ugyan engem kérdeztél, de
@bikmakk: ennek a Szerb Statisztikai Hivatalba szakadt Linux-pingvinnek a kimerítő válaszához még csak hasonlót sem tudtam volna produkálni.
Csak tipp szinten, ha nem szerb-, egyéb exYu forrásból származó anyagokat is szeretnél látni, és van időd/kedved elmélyülni, akkor mint írtad "emberi nyelvű":-, angol ENSZ-honlapokban, vagy ha még több időd van, Wikileaks iratokban keresgélnék, na meg neves angol/USA/német! (németek nagyon precízek csomó mindenben és ez nem csak klisé, a kilencvenes évek délszláv NATO-katonai intervencióját fontolgató Richard Hoolbrockék II. VH-s Wehrmacht balkáni jelentéseket tanulmányoztak) egyetemek honlapjai táján kutakodnék.
2080 belgrádi magyar. Kössz. Szerintem az albánokat úgy előztük meg, hogy magasabb a látenciánk. 2002-ben sem hiszem hogy trendi volt Belgrádban azzal villogni, hogy: "Albán vagyok! Közöd?":-)

Styxx 2011.02.07. 00:07:24

@Styxx:
látenciánk=látenciájuk

Maisie MacKenzie 2011.02.07. 15:04:32

Saša Janković szerb ombudsman szerint az iskolai "megemlékezések Szent Száváról nem elsősorban mint a pravoszláv egyház szentjéről, sokkal inkább az államot alapító egyik uralkodó-dinasztia tagjáról szólnak, aki mellesleg a kultúra ápolásában is jeleskedett. Az ünnep arra való, hogy az ország minden polgára (nemzetiségétől vagy vallásától függetlenül) emlékezzen az oktatás és a tanulás fontosságára."

Jogos!

Az államalapításhoz lojálisnak illik lenni minden állampolgárnak. A szerb állam azóta jogfolytonos.

Az autonómia törekvéssel nincs semmi baj, de a legnagyobb autonómiával sem lehet az adott állam fennhatóságát megkérdőjelezni, mert az már szeparatizmus. Van olyan is, de ez egy másik kategória!

borszódával 2011.02.08. 19:23:17

@bikmakk: @Styxx: Köszönöm Urak az infókat.

Maisie MacKenzie 2011.02.14. 14:56:26

A dél-tiroliak sem igazán lelkesednek Olaszországért.

"A Die Presse beszámol arról, hogy a dél-tiroli németek nem kívánják megünnepelni Olaszországhoz csatolásukat."

mno.hu/portal/765497

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2011.02.14. 21:28:26

"A Der Spiegel részleteket idéz Joschka Fischer volt berlini külügyminiszter szenvelgéseiből."

Szerintem ezt a mondatot, vagy legalábbis az utolsó szót a szerkesztő kihúzhatta volna. Bár ahogy mostanában a Magyar Nemzet kezd egyfajta élclappá válni, akár meg is bocsájthatom ezt a kis manírt.

Milorad 2011.10.28. 22:01:08

hááát ez felháborító!!! Amelyik országban él annak az ünnepeit tisztelnie kell!!!!! Ha nem tetszik kotródjon vissza Boszniába vagy Törökországba!!!! Én sem tekintem saját ünnepemnek márc 15 ötöd v okt 23 de mégis tisztelem mert Magyarországon élek!!!! HA Kosovonak joga van a szabadsághoz akkor Republika Srpkának miért nem???? CSak nem azért mert nem nyalják ki a NATO nevű bűnszervezet seggét????
süti beállítások módosítása