Vajdaság Insajd 3.
Újabb különszám a határon túliak szavazójogáról
Előzmények:
1. Öt trollhárító a külhoni szavazók védelmében
2. A zEmberek véleménye a 6áron túliak választójogáról
A határon túli szavazás témakörében egy fárasztó szóvicc az erre fogékonyaknak: klikk ide!
Orbán egy kikupálódott, éles eszű vidéki gyerek, aki nyilván sokáig görgette maga előtt a frusztrációit. (Lehet, hogy még most is.) Akinek még nagykamasz korában is lekevert egy-egy „atyait” Győző bácsi, a későbbi bányatulajdonos. De nem akarom Viktorunkat agyonlájkolni. Néhány tulajdonságát rokonszenvesnek tartom, ám még többet semlegesnek, vagy kifejezetten ellenszenvesnek. Igazándiból két dologhoz ért, és úgy tűnik, hogy ez elég: vasöklű személyzetis és elsőosztályú sámán. Hogy a pártján belül miképp szervezi a hierarchiát, és hogy lényegében kézi vezérléssel meglepően mélyre képes lehatolni, ez legyen a Fidesz profi politikai garnitúrájának nyomora. Orbán érdemben nem sok mindent mond, csak szívhez szóló lózungokat. Tehetséges sámán, remek szakrális vezér. Az más lapra tartozik, hogy akik minderre nem fogékonyak, néha ugyanolyan irracionálisan képesek őt gyűlölni, mint amennyire saját tábora bálványozza. Lobbiközeli folyosói pletykákból sejteni, hogy egy-egy konkrét részletkérdésben szinte soha sem a Viktornál, hanem mondjuk a Rogán Tóninál lehet valamit elérni. És ezzel sincs baj, egy vezető attól még lehet jó vezető, ha sok részterületet átenged másoknak. Ennek ellenére még a Fideszen belül is vannak politikusok, akiket jelenlegi kormányfőnknél rokonszenvesebbnek tartok. Például Navracsics Tibort, és (suprice!) Kövér Lászlót. Na, nem a régebbi, „köteles” kiadását, hanem a mostani, szuverén(ebb) egyéniséget. Talán ő volt az egyetlen a góré holdudvarából, aki nyíltan kimondta:
- Viktor, azért mégse kellene a legmagasabb közjogi méltósággá emelni egy írástudatlan talpnyalót!
(Nekem Kövér László azért is tetszik egyre inkább, mert a határon túli magyarok [a továbbiakban úgy is, mint HTM-ek] választójogáról tett nyilatkozatai – elsősorban a külhoniak egyéni képviselő-választásával kapcsolatos ötletei – a leginkább hasonlítanak saját elképzeléseimhez.)
Azt viszont ép ésszel nehéz állítani, hogy bizonyos szempontból nem Orbán Viktor a legeredményesebb kortárs magyar politikus.
Mint ahogyan Dzsudzsák Balázs, ez a Ronaldót (az „öreg” brazilt, nem Cristianót) és Ronaldinhót idéző fogazatú, nyírlugosi legényke, vitán felül a jelenlegi legjobb labdarúgónk. És ahogy a focit gólokra, úgy a politikát miniszterelnökségre játsszák; s azt hiszem, e logika mentén folytatva kár tovább ragoznom, hogy objektív mércékkel mérve pillanatnyilag miért Orbán a legeredményesebb politikusunk. Persze nem kell, hogy illúzióink legyenek. Miért is támogatná Orbán teljesen önzetlenül a határon túliak szavazójogát? Éppígy botorság lenne vakon hinni Dzsudzsák Balázs és Zimány Linda érdekmentes, igaz szerelmében. Azt viszont kár lenne tagadni, hogy most „helyzet van”.
Éljen az új pár! Bocs, Magdi! :-)
Persze ilyen felvezető után nyilván megkapom a pofámra, hogy a határon túliak még a zOrbánistáktól is gecibbek, és magával a sátánnal is összefeküdnének, hogy elérjék alantas céljaikat, de következetesen állítom, hogy nem erről van szó; semmiféle extra jogokat nem akarok a HTM-eknek, és különösen nem nekünk, „elkorcsosult” HTM-nyelven szólva Maradékországban élőknek rovására nem. (Köztünk legyen mondva, a 2004-es antiszolidaritás-rekorder népszavazást követően eléggé rászolgáltunk erre a névre.) Korlátozott szavazójogú, költségvetési pénzt nem herdáló HTM-képviselőket vizionálok, hogy miért, azt már korábban kifejtettem, de most pontokba szedem (csak példálózó felsorolás, de azt jól érzékelteti, hogy milyen súlyú kérdésekben tartanám szükségesnek a HTM-ek szavazójogát):
1. Erősítsék az összetartozásunkat. Ráadásul a parlamentünk még nagyon is a Trianon előtti léptékekre épült; kerüljön vissza, aminek és akinek ott a helye!
2. A határon túliakat érintő részletkérdésekben (például két, azonos költséggel kivitelezhető új határátkelő közül inkább A és B, vagy C és D települések közötti valósuljon meg hamarabb) a legmagasabb fórumon fejthessék ki álláspontjukat, és ilyen ügyben természetesen szavazhassanak is.
3. Színesítsék a vitakultúrát. Persze nem patyolattiszta, mesebeli figurák a határon túliak (sem), a politikusaik meg pláne nem. De meg lesz annak a feelingje, ha Šešelj, Slota és a Vatra Românească „legjobb” tanítványainak kőkemény szájkaratéján edződött honatyák csapják le a magas labdákat.
Amit NEM szeretnék:
1. Költségvetési pénzt, illetve beleszólást olyan kérdésekbe, melyek csak a Magyarországon élőket érintik. Nem kell szavazati jog a HTM-képviselőknek arra, hogy döntsenek teszem azt a debreceni, a szegedi, vagy a pécsi vízmű finanszírozásáról. És a budapesti 4-es metróról sem, hiszen a nyomvonala úgysem érinti Marosvásárhelyt, Szabadkát és Pozsonyt, még ha végül annyiba is fog kerülni. :-)
2. Tartós elkötelezettséget a HTM-képviselők részéről bármelyik meglévő magyar politikai tömörülés mellett. Ugye jellemzően a Fidesz, esetleg a Jobbik mellé prognosztizálják őket, de ha a kinn választott egyéni HTM-képviselők szavazati joga korlátozott, akkor miért is vazallusodnának el bárki kapcarongyának? Hiszen őket a saját, külhoni választóik számoltatnák el, akiket az érdekelne, hogy küldöttjeik mit tettek mondjuk a Szerbiából, konkrétan Vajdaságból Magyarország felé irányuló kukoricaimport érdekében (ha éppen olyan az adott évben a termés), és nem az, hogy az akármilyen magyarországi vízművekért hogy megy a lobbi.
3. Ne legyen amolyan „mérleg nyelve” -típusú pragmatikus elkurvulás sem a HTM-képviselők szerepe. A korlátozott jogkörű mandátum is éppen ezt szolgálja.
Mindez, amit szeretnék, való igaz, hogy jobban illene egy kétkamarás parlament felsőházába (ámbátor egy klasszikus felsőházban jellemzően semmilyen törvényről nem szavazhatnak az ottani képviselők), de lássuk be, hogy egy nem túl nagy, nem túl gazdag és nem is szövetségi államban fölösleges és költséges fenntartani egy „fékezett habzású” bohócligát.
Most őszintén, nem specko jedno, hogy Orbán-e a góré, vagy valaki más? Ki tud olyan kortárs magyar politikust felmutatni, aki tuti, hogy jobban csinálná, mint ő? A HTM-ek korlátozott választójogát viszont egy fontos mérföldkőnek tartom a borotvaéles, román-szerb-szlovák stb. demográfiai olló megállításában. A tét nem más, mint az, hogy kilencven év múlva lesz-e a hatályos Magyarország körül egy többé-kevésbé összefüggő tömböt alkotó magyar nemzetiségi gyűrű és viszonylag stabil számú szórványmagyarság, vagy végleg a történelemkönyvekbe „fogy” a külhoni magyar. Azt, hogy ki volt 2011-ben a magyar miniszterelnök, a huszonkettedik században úgyis csak a történészek fogják kenni-vágni. Egyfajta „virtuális” Nagy-Magyarországban gondolkodom, melynek polgárai ugyanúgy lehetnének a saját szerb, román, szlovák stb. nemzetállamaikhoz is lojálisak anélkül, hogy mindez a hatályos Magyarország, illetve a szomszédos országok szuverenitásának rovására menne. Ezt majd bővebben kifejtem egy másik posztban. Bízom benne, hogy e tematikus sorozatban sikerült megnyugtatóan tisztáznom, hogy az általam javasolt konstrukció nem eredményez a HTM-knek többletjogosultságot az anyaországiakkal szemben (legfeljebb annyira elenyészőt, ami eltörpül a kisebbségi lét nehézségei mellett) és főleg, nem ró jelentős többlet-terheket a Magyarországon élőkre.
Természetesen továbbra is várjuk kommentekben az érdemi ellenérveket (is, persze mellettem is lehet érvelni! :-) és mint egyik törzsolvasónk ígérte: vendégposztként hamarosan elküldi a HTM-ek választójoga ellen érvelő írását (sürgetni nem akarom az illetőt, ha lesz kedve és ideje, megírja, habár az is lehet, hogy mindez okafogyott, mert a bejegyzéseim meggyőzték őt az igazamról), de akár más is elküldhet egy „kontra” poszttervezetet.
Amíg az ellenkezőjéről nem győznek meg, továbbra is úgy gondolom, hogy a HTM-ek korlátozott választójoga senkinek sem ártana, viszont hosszútávon hozzájárulhatna a magyarság Kárpát-medencei fennmaradásához. Ez mindannyiunk közös érdeke; éljünk bármely ország területén, tetszőleges állampolgársággal, tarka politikai preferenciákkal.
UPDATE: Valami technikai malőr folytán nem tudok ehhez a poszthoz kommentelni, pedig Tokfalvi olvasótársunk rendkívül összeszedett, igényes hozzászólása megérdemelné, hogy válaszoljak rá. Talán priviben megírom, ha lesz időm. Köszönöm a többi kommentet is. Érdemiek, elgondolkodtatóak, még ha sok mindennel nem is értek egyet. Tigerié különösen rokonszenves, és nem csak a vége. :-)