SPIEGEL: Karadžić esetében a tömeggyilkosságok felelősségéről van szó, melyekre népirtásként szokás hivatkozni. A srebrenicai mészárlás népirtásként való meghatározása viszont (a nemzetközi jog szakértőinek körében) vitatott.
FLÜGGE: Ebben a konkrét ügyben nem szeretnék állást foglalni, de általánosságban kétségeim vannak azzal kapcsolatban, hogy a népirtás vagy genocídium fogalma egy ilyen bűntény meghatározásához tényleg szükséges-e. Miért is kell itt egyáltalán bármiféle különbséget tennünk? Mennyiben befolyásolja a jogtalanság tényét, ha egy csoportot nem nemzeti, etnikai, faji vagy vallási alapon likvidálnak – ahogy ez a Statútumban szerepel –, hanem pusztán azért, mert mindnyájan egy bizonyos helyszínen tartózkodnak? (Hiszen gyakran ugyanez volt a helyzet Sztálinnak az úgynevezett kulákok ellen irányuló ukrajnai akciói során.)
SPIEGEL: Azt nem lehetne a népirtás tényállásaként elkönyvelni.
FLÜGGE: Én mégis úgy vélem, hogy el kéne gondolkoznunk egy újfajta tényálláson. Talán a tömeggyilkosság fogalmának használata némely jogi különbségtételbeli nehézséget fölöslegessé tenne. Ezzel Kambodzsa esetében is zöld ágra lehetne vergődni. Ott ugyanis kambodzsaiak öltek meg más kambodzsaiakat, tömegesen. Nos, miről van szó akkor, kollektív öngyilkosságról? Esetleg szociocídiumról? A népirtás fogalma – szigorú értelemben véve – egyedül a holokausztra illik rá. [Nem "zsidó holokausztról", hanem általánosságban holokausztól beszél. Egy ilyen szóhasználat pl. az örmény holokausztot nem zárja ki. Ez utóbbi eseménysorozatot egyébként tényleg szokás holokausztként nevesíteni. – bikmakk]
A teljes Der Spiegel-cikkhez: Klikk
(A fordítás kissé gyorsan készült, az apróbb pontatlanságokért elnézést kérünk. Ha valaki ilyenekre bukkan vagy legalábbis úgy érzi, hogy valami sántít, észrevételeit kommentben jelezze. Köszönjük.)
