Serbia Insajd: Mladić-dosszié
Az etnikai tisztogatás indítékával elkövetett tömegmészárlás vajon mi?
Előreláthatólag az a Christoph Flügge lesz Ratko Mladić hágai perének főbírája, akit korábban amerikai bosnyák emigránsok követelésére tiltottak ki Karadžić peréről. A német bírónak azért kellett távol maradnia a tárgyalásokról, mert azt nyilatkozta a tekintélyes hamburgi Der Spiegel hetilapnak, hogy álláspontja szerint genocídium kizárólag a holokauszt, minden egyéb hasonló cselekményre a tömeggyilkosság szót kellene használni.
(Forrás: Jutarnji List)
Civilizált törzsolvasóink (akikre büszkék vagyunk) ne is olvassák tovább ezt a posztot. A személyes véleményem az, hogy a világtörténelemben a zsidó holokauszt mellett sajnos nem kevés egyéb hasonló cselekmény is történt. És értelemszerűen ugyanúgy használható rájuk a népirtás/genocídium terminológia. Ilyen volt például az örmények ellen török részről elkövetett népirtás a huszadik század elején, vagy az 1930-as évek Szovjetuniójában szándékosan gerjesztett ukrajnai éhínség, de az újvidéki "hideg napok" is, amikor a magyar hadsereg razziáiban ártatlan szerbeket és zsidókat végeztek ki tömegesen, bírósági eljárás mellőzésével. Ez utóbbi eseménysorozat szerb oldalról véghez vitt megtorlása is ide tartozik. Vagy legalábbis "pompás" ürügyül szolgált Vajdaság etnikai összetételének némi átszabásához: a lemészárolt magyarok, illetve a részben meggyilkolt, részben kitelepített svábok pótlására újabb szláv telepes-hullám érkezett. Noha a délvidéki magyar (és német) lakossággal szemben elkövetett etnikai tisztogatások szubjektív okok miatt számomra jobban fájnak, de természetesen tiszteletben tartom, hogy mások szemében esetleg máshová helyeződik a hangsúly. Egy biztos: a jelentőségét nem szabad elvitatni egyik kegyetlenkedésnek sem.
Sajnos a második világháború befejezése nem vetett véget a világtörténelem sötét lapjaira tartozó genocídiumoknak; a kambodzsai vörös khmerek haláltáboraiban óvatos becslések szerint mintegy kétmillió "másként gondolkodót" végeztek ki a hírhedt Pol Pot parancsára; az ország kínai, vietnami és thai kisebbségeihez tartozók jelentős részével együtt. És természetesen Srebrenicában is népirtás történt, hiszen közel nyolcezer fegyvertelen férfit (köztük 12 éves fiúkat) mészároltak le, pusztán azon az alapon, hogy bosnyák nemzetiségűek és muzulmánok voltak.
A jog viszont gyakran nem más, mint játék a szavakkal. Christoph Flügge bíró úr bizonyára kiváló szakember, hiszen nem ültetnének akárkit ilyen volumenű perek bírósági tanácselnöki pulpitusába. Másrészt sok minden gyakran elvész a fordítások során. Egy eredetileg németül megjelent, majd egy horvát újság által idézett cikkből tallózva írok rövidke posztot ezen a magyar blogon. (Időközben Bikmakk lefordította az ominózus Der Spiegel-interjú vonatkozó részét. Itt megtekinthető. Engem nem győzött meg. Flügge eszmefuttatása alapján ugyanis akár a holokauszt sem minősíthető genocídiumnak. De hangsúlyozom, mindez pusztán egy interjú részlete. Nem elegendő érvrendszerének tárgyilagos megítéléséhez.) Ráadásul egyik médium sem jogi szakfórum. Amennyiben Christoph Flügge részletesen kifejtett tanulmányát elolvasnám a tárgyban, ugyan nem tartom valószínűnek, de teljes egészében ki sem zárom, hogy netán megváltoztatnám álláspontomat. Mindezt azért írom, mert jó lenne, ha e nyúlfarknyi hír alapján nem kerülne előtérbe a szélsőséges, sommás véleménynyilvánítás, illetve szeretném, ha a kommentelők tartózkodnának a bizarr világösszeesküvés-elméletek kifejtésétől, ugyanis a Srbija-blogon nagyon nem szeretünk moderálni. Köszönöm.
Koporsók a srebrenicai mészárlás azonosított áldozatainak újratemetésén.
Az iszlám hagyományos színével takarták le őket (kivétel nélkül bosnyákok voltak)