Húszezerrel kevesebb szerbet számoltak az idei népszámláson Montenegróban, mint 2003-ban. Eltűnt 20 ezer szerb 8 év alatt? Egyesek szerint nem tűntek el, csak Belgrádban szívják a szerb adófizetők vérét, de nem ez a hivatalos verzió.

A hivatalos adatok szerint a kb. 620.000 lakosból 44,98 vallotta magát montenegróinak, a szerbek aránya pedig 28,73 százalék a Monstat felmérése szerint. 2003-ban még csak a lakosság 43,16 százaléka vallotta magát montenegróinak és három százalékkal több szerbet tudtak összeszámolni. Érdekes, hogy miközben a montenegróiak javára billen a nemzetiségi mérleg, nyelvhasználat terén a szerb áll jobban, 42,88 százalék nyilatkozott úgy, hogy a szerb az anyanyelve. Montenegróiul csak 36,97 százalék beszél, és a fővároson, Podgoricán (42%) kívül csak két városban, Cetinjében (83%) és Barban (43%) beszél a többség montenegrói nyelven.

Nem csak szerbek és montenegróiak élnek azonban a terepen, a többiek a régióra jellemző kisebbségek, természetesen a helyi albán populáció, és a magukat szilárdan meghatározni nem tudó, különféle népek különféle gyermekei. (A bosnyák és a muzulmán nemzetiség különbözősége sem véletlen.)

Hogy hová lettek a szerbek, nem tudni biztosan. Lehet, hogy Belgrádban szívják a szerb adófizetők vérét, lehet, hogy meggondolták magukat. Bejött nekik ez a montenegrói mediterrán miniállam-romantika. Az is lehet, hogy a montenegrói vezetés antiszerb kampányának része az egész. A helyi szerb politika ezt így gondolja. Az ellenzéki nyilatkozatok saját felmérésekre hivatkoznak, amelyekben sokkal több szerb szerepel, és emlékeztetik a kormányt, hogy Montenegróban mindenki relatív kisebbségben van. Nem hinném, hogy kiderül valaha, hogy hová lett ez a 20 ezer ember, de lehet, hogy érdemes lenne kinézni a strandra, hátha ott vannak, kurva meleg van.