Gordana Jankuloszka macedón belügyminiszter-asszony a nyomozás jelenlegi állásáról kiadott tájékoztatójában kijelentette, hogy a múlt heti, Szkopje melletti tóparti ötszörös gyilkosság áldozatait az elkövetők minden bizonnyal egy szervezett akció keretében, de véletlenszerűen választották ki.
Mint ismeretes, négy 18-20 év közötti fiatalembert és egy 45 éves férfit mészároltak le múlt csütörtökön a főváros közelében lévő Szmiljkovci nevű falu mesterséges tavának partján. A fiatalok sikeres érettségi vizsgájukat ünnepelték, míg az ötödik áldozatnak azért kellett meghalnia – legalábbis az első sajtótalálgatások alapján –, mert véletlenül szemtanúja volt a négyes gyilkosságnak. (A szörnyű mészárlásban elhunyt középkorú férfi értelmetlen halála különösen fájó lehet az Áder János - Uj Péter – Szily László tengelynek, ugyanis egy pecázni indult sporthorgászról van szó.)
Nos, a belügyminiszter-asszony a tárgyban tartott legutolsó sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy úgy tűnik, az áldozatok kiválasztására teljesen véletlenszerűen került sor. Három különböző, erős tűzerejű fegyverrel követték el a gyilkosságokat és a célzott lövések leadása is profi fegyverforgatókra vall, hiszen a golyók kivétel nélkül létfontosságú szerveket értek. A töltényhüvelyeket mind megtalálták, a gyilkos fegyvereket azonban nem. Az elkövetők egy hamis rendszámtáblás, bordó Opel Omega gépkocsival voltak.
A macedón belügyminiszter, kezében a gyilkosok Opeljét ábrázoló képpel
Az ügy kísértetiesen emlékeztet a magyarországi cigányvadászatra. Az eltérés annyi, hogy a macedón gyilkosságsorozat áldozatai az ország többségi, macedón nemzetéhez tartoztak. Az elkövetők feltételezett nemzetiségének hivatalos közlése pedig érthető okokból:
Tabutéma
Ugyanis a húsz éve függetlenné vált ország legnagyobb kisebbsége, a lakosság mintegy 30%-át kitevő albánok és a macedónok közötti etnikai feszültség már többször torkolt véres leszámolásba, a koszovói határ macedón oldalán 2001-ben kialakult lázadást pedig akár háborúnak is nevezhetjük. A macedón rendőrségnek a jelen incidenst követően nem kevés erőfeszítésébe került a jellemzően elkülönülten élő albánok ellen irányuló pogromokat megakadályozni. Közvetlenül a gyilkosságok napvilágra kerülése után a helybéli, felbőszült tömeg eltorlaszolta a Szkopje felé vezető autópályát és albánok házainak a megkövezésére készültek, de szerencsére mindebben a rendőrkommandósok sikeresen megakadályozták őket.
A helyszínre vezényelt rendőr-kommandósok
Az áldozatokról megemlékező ortodox istentiszteletet követően a fővárosban, Szkopjéban macedón focihuligánokat kellett a hatóságoknak megfékezni. A rendbontók autókat borítottak fel, két rendőr meg is sérült. A helyi albánok hasonlóan mint korábban Koszovóban, Macedóniában is paramilitáris szerveket tartanak fenn (lásd a keretes szöveget). A népszaporulatuk magas, így az ország egészében mintegy 65%-os, de az északnyugati statisztikai régióban csak 15%-os macedón lakosság háttérbe szorítására még akár békés eszközökkel is képesek. Ha a szakadár katonai akciók nem járnak eredménnyel, akkor az elsődleges férfiúi és női biológiai fegyverzetüknek a cél érdekében szükséges egyesítésével is sikeresen megfordíthatják az etnikai arányokat, ahogy ezt "kicsiben" már megtették valamikor az ezredforduló környékén Tetovo városában.
Mindenestre, ha elfogják az elkövetőket, és kiderül róluk, hogy albánok, ráadásul a tettüknek kizárólag etnikai indítékai voltak, akkor Macedónia, Európa Moldovát követő második legszegényebb állama egy újabb feszültségekkel teli, forrongó tavasz elé néz.
Az egyik áldozat temetése
UPDATE: Időközben iszlamista albánokat gyanúsítanak a gyilkosságokkal, öt személy ellen már el is indult a büntetőeljárás.
***
A hírhedt Koszovói Felszabadítási Hadsereghez (Ushtria Çlirimtare e Kosovës) hasonló, de Macedónia területén szervezkedő egykori félkatonai szervezet, a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (Ushtria Çlirimtare Kombëtare) szorosan együttműködött a Szerbiában élő albán szeparatistákkal. Az sem véletlen, hogy mindkét mozgalom rövidítése ugyanaz a három betű lett: UÇK. A sokak szerint inkább terroszervezetnek nevezhető csoportosulás macedóniai szárnya a 2001 januárjában kitört fegyveres konfliktust lezáró, ugyanazon év augusztusában aláírt Ohridi megállapodás feltételei szerint elméletileg feloszlott, megmaradt fegyvereit pedig átadta a NATO-nak. Szkopje vállalta, hogy növeli az albán nemzetiségűek arányát az állami intézményekben, továbbá a makedón mellett az albán nyelvnek is hivatalos státuszt garantál központi szinten is, valamint minden olyan közigazgatási egységben, ahol az albán kisebbség részaránya meghaladja a 20%-ot. Ezen kívül erőteljes decentralizációba kezd annak érdekében, hogy az egy tömbben élő albánok minél szélesebb körű önkormányzati jogkörrel rendelkezhessenek. Cserébe az UÇK aktivistái felhagynak mindenfajta elszakadási törekvéssel. Az szervezet így beszüntette tevékenységét a Vardar-menti országban, azonban egykori tagjai nyilvánvalóan nem lettek azonnali hatállyal engedelmes polgárai a volt jugoszláv köztársaságnak, vagy legalábbis nem mindannyian.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy Szkopje leginkább albán-lakta kerületében, mely egyébként nem más, mint maga az Óváros (Kalkuttai Teréz anya is itt született) 2008-ban egy múzeumot nyitottak a régió albán függetlenségi mozgalmainak emlékére. A Szabadság Múzeuma névre keresztelt intézményben többek között az UÇK 2001-ben lobogtatott zászlói és egyenruhái is helyet kaptak. A félkatonai alakulat egykori főideológusa, Ali Ahmeti (ma a kisebbik kormánypárt vezére) a nyitóünnepségen így beszélt: "A történelem itt születik Szkopjében, e nagy múltú városban, mely a hajdani Dardania szíve. Őseink évszázadokon keresztül hacoltak érte, most pedig lehetőségünk van felavatni a Szabadság Múzeumát. Koszovói testvéreink is mellettünk állnak, hogy gratuláljanak nekünk." Nem lehetett nem kiérezni szavaiból, hogy az ellentmondásos intézmény megnyitása nem annyira a lezárása egy korszaknak, hanem inkább valaminek újnak a kezdete. A gyanút Koszovó frissen kinyilvánított függetlenségének mámora is inkább csak fokozta. Ahmeti pártja, a Demokratikus Unió az Integrációért (BDI) azóta is a támadások folyamatos kereszttüzében van: a leginkább hangoztatott vádak szerint egyenesen Nagy-Albánia létrehozása a távlati céljuk. (Jelvényükben hat kisebb és egy nagyobb csillag szerepel; ellenfeleik szerint ez utóbbi lenne az Egyesült Albánia, míg a kisebb csillagok sorrendben: Albán Köztársaság, Koszovó, Nyugat-Macedónia, a montenegrói Ulcinj, a szerbiai Preševo környéke, és a görögországi Epirusz nyugati része, melyet az albánok Çamëriának neveznek, és ahol napjainkban szórvány-kisebbséget alkotnak, miután a második világháború után tömegesen űzték el őket onnan.) Ahmetiék természetesen visszautasítanak bármiféle gyanúsítást, mondván, hogy a kék alapon sárga csilagok Európai Uniós elkötelezettségüket szimbolizálják.
Noha az UÇK több mint tíz éve letette a fegyvert, az egykori szeparatista ideológia mentén időről-időre újabb félkatonai csoportosulások bukkannak fel. A tegnapi napon például egy önmagát "Hadsereg a Megszállt Albán Területek Felszabadítására" megnevezéssel illető, mindezidáig ismeretlen szervezet fenyegette meg a kormányt. Ultimátumukban az áll, hogy amennyiben a "szláv-macedón" fegyveres erők két héten belül nem vonulnak vissza az általuk "megszállva tartott" albán területekről, úgy a függetlenségiek kénytelenek lesznek összehangolt támadás-sorozatot indítani az állami hadsereg és a rendőrség ellen. Nikola Gruevszki kormányfőt és koalíciós partnereit albánok elleni uszítással és szerbbarátsággal vádolták meg. Az albánok inszinuációja a levél szerint bosszúért kiált, mégpedig a "szemet szemért" elvvel összhangban. Macedónia jelenlegi védelmi minisztere (képünkön) egyébként az albán BDI mérsékelten nacionalista, inkább békepárti tagja, a valóban európai irányultságú Fatmir Besimi. A közgazdászként végzett politikus annak idején Budapesten is folytatott ösztöndíjas tanulmányokat.
(A keretes rész bikmakk munkája.)