Na melyik sportágban született? Természtesen teniszben, ezen belül is a férfi egyes számban. Rögtön az első újkori olimpián (1896-ban, Athénban) osztották ki. Noha a sportoló nemzetisége szerb volt, és ezzel ő minden idők legelső szerb olimpikonja, a medált a mai napig Magyarország éremtábláján könyveli el a NOB, és ez jól is van így, hiszen Tapavicza Momcsilló (Momčilo Tapavica) a Magyar Királyság állampolgáraként született a Szenttamás (Srbobran) melletti Nádalján, 1872-ben. Az általa szerzett bronz pedig hivatalosan mindmáig az egyetlen magyar dobogós eredmény teniszben.
Tapavicza ráadásul az ötkarikás játékokon egyszerre három sportágban is elindult: a teniszen kívül birkózásban és súlyemelésben is. Mai szemmel nézve tulajdonképpen mindhárom választott számban pontszerző helyen végzett: a tenisz bronzon kívül birkózásban a negyedik, súlyemelésben pedig a hatodik lett. Maga a tény, hogy három sportágban is rajthoz állt, máig egyedülálló eredménynek számít. (Ekkoriban ugyebár még nem kellett kvótát szerezni az induláshoz.) A szerb nemzetiségű magyar versenyző sportolói karrierjét Újvidéken kezdte, majd Szegeden folytatta, hiszen az ottani főreáliskolában érettségizett. Később a budapesti Műegyetemen 1895-ben építészmérnökként diplomázott. A 24 éves "vasember" rendkívüli fizikai erejéről volt híres kora ifjúságától kezdve. Sajnos Athénban elég önfejűen versenyzett, ezért noha birkózásból egyértelműen éremesélyes volt, az ezt megelőző súlyemelő verseny napján állítólag (erejét fitogtatva) a kétkezes súlyzót egy karral emelte fel, emiatt mellizom-sérülést szenvedett, és sérülten már nem tudta hozni a tőle elvárható eredményt a páston sem.
1904-ben tért vissza Újvidékre, ahol csatlakozott a Danubius Evezősklubhoz. 1908-ban Montenegróba költözött, ahol számos épületet tervezett. 1912-ben egyébként már Szerbia színeiben indult az V. nyári olimpiai játékokon, Stockholmban. Az első világháború idején Marokkóban élt.
Matica Srpska, Újvidék (tervezte: Tapavicza Momcsilló)
Tapavicza Momcsilló (magyar kollégájához, Hajós Alfrédhez hasonlóan) nemcsak a sportban, hanem szakmájában, az építészetben is jeleskedett: többek között a Matica Srpska újvidéki épülete, valamint a Montenegrói Nemzeti Bank Cetinjében található székháza is az ő nevéhez köthető, de az isztriai Poreč üdülőterületének kiépítése is Tapavicza érdeme. A második világháború után egy rövid ideig Montenegró tagköztársaság közlekedésügyi minisztereként tevékenykedett. Pulán halt meg, 1949. január 10-én.
Momčilo Tapavica mellszobra az általa tervezett szálloda udvarán Herceg Noviban