Bizonyára sokan emlékeznek arra, amikor idén nyáron Schobert Norbi a londoni olimpia elején, többezres napi látogatottságú Facebook-üzenőfalára kiírta, hogy: "Amúgy feltennék egy kérdést Nektek (sic): Szerintetek miért égünk ekkorát a Londoni Olimpián (sic)? Érdekel a véleményetek a sportról, sportolókról, hozzáértésről, hozzáállásról."
Történetesen a londoni olimpia volt Magyarország számára az elmúlt idők legsikeresebb olimpiai játéka. Norbi szégyenszemre eltüntette a félresikerült Facsé-bejegyzését, és (nem először) a fél ország egy jót röhögött rajta. Norbi azért mégiscsak egy, az uborkafára túl magasra kapaszkodott, kis ugri-bugri, aerobic-oktató exrendőr, viszont még egy ennél is öngőlabb ökörséget követett el az egyik legnagyobb példányszámú horvát napilap, a Jutarnji List hágai különtudósítónője, bizonyos Snježana Pavić.
A profi(?) újságírónő ugyanis az Ante Gotovina és Mladen Markač tábornok ügyében hozott másodfokú ítélet kihirdetése előtt, még e hó 16-án, péntek reggel, bízva a papírformában, élesített a Jutarnji List online kiadásán egy cikket, amiben arról értekezett, hogy miért is hagyta jóvá (avagy legfeljebb enyhítette) a másodfok az első fok ítéletét. Főképp Franjo Tuđman néhai köztársasági elnököt, és legközelebbi munkatársait savazta, de azért Gotovináról és Markačról is írt egy-két pikírt sort: "Két, ma 57 éves férfiú, akik sajátos életpályát futottak be. Gotovina már kamaszkorától a kalandorok nyughatatlan életútját választotta: átszökött a határon és váltogatta a kontinenseket, mint valami szuperhős. Makrač viszont a volt állam, Jugoszlávia rendőri állományában képzelte el a karrierjét, majd életpályájuk a kilencvenes évek délszláv háborúja és Carla del Ponte hágai főügyésznő révén keresztezte egymást. Ma az ő jogerős ítéletüket mondják ki Hágában, ám szimbolikusan a szerbeket elüldöző Franjo Tuđman-fémjelezte, a kilencvenes években képviselt, a Vihar-hadművelethez vezető horvát politika felett is kimondják ma a verdiktet."
Emellett kitért a két tábornok személyes felelősségére, amiért nem fegyelmezték a gyilkoló, gyújtogató és fosztogató egységeiket és amiért most immár jogerősen fognak bűnhődni, csak éppen a többi felelős nem került a vádlottak padjára. Hasonló stílusban folyt a cikkben a látszólag a teljes horvát nemzetre, beleértve a saját fejére is hamut szóró, önkritikus politikai korrektség adagolása, ám valójában, hasonlóan, mint Magyarországon is oly sokszor előfordul, az ún. ballib. szekértáborhoz tartozó savazta az ún. nemzetieket, a mindenkori, kisstílű, napi politikai játszmácskák szellemében. (És persze mindez fordított előjellel is gyakran lejátszásra kerül.)
Igen ám, csakhogy a papírforma borult, nem kicsit, hanem nagyon. Tóta W-t, Balaványt, Bayer Zsoltot, a Gotovinához hasonlóan, kontinenseket váltogató szuperhős Bede Mártont és a világ összes megmondóemberét nem érte még utol olyan gyorsan –gyakorlatilag percek alatt–, a bölcsek kövét birtokló, mindent tudó megmondóember rémálma; a viharos sebességgel lecsapó saját szájba szarás. Óriási meglepetést okozva, az első fokon 24 és 18 évre ítélt tábornokokat a másodfok felmentette, és az euforikusan örvendő horvát nemzet Jutarnji List Online-hírportáljáról tájékozódó részének már Snježana Pavić helyszíni különtudósító úgy áradozott, hogy: "A tömegben végre megpillantottam Gotovinát, a legfontosabb, hogy immár szabad ember!"
A Jutarnji Listnek még az archívumából is villámgyorsan törölték a félresikerült prognózison alapuló véleményt, csakhogy ami egyszer kikerül az internetre, az hajlamos mindörökre "ottdokumentálódni". Egy szemfüles olvasó screenshotot készített a cikkről, és a neten sokfelé, többek között a horvát veteránok egyik Facebook-oldalán, a Honvédő háború 1991 – 1995-ön is elérhető, ahol most felváltva röhögnek, és hazaáruló-szerbnyalonc-szukáznak a bakizó publicistán. Újabb csavar: szabadulását követően maga Gotovina is borította a papírformát: ahelyett, hogy turbóhrvátkodna, mint ahogy sokan várták tőle, megbékélésre szólít fel. Egy belgrádi lapnak nyilatkozva az elűzött szerbeket a horvátországi visszatérésére buzdítja.
Egy cikk, ami nincs! - Legalábbis a Jutarnji archívumából is gyorsan kitörölték, csakhogy az a fránya internet, nem felejt.
A tanulság: oldaltól függetlenül be lehet szopni az elhamarkodott véleménnyel, és a Tuđman-érát marasztaló cikkét, a: "Meron bíró ma felolvassa a végleges ítéletet dr. Franjo Tuđman Horvátországáról" – címűt csak akkor kellett volna önszopatási kockázatmentesen, az ítélet kihirdetése előtt élesítenie, ha olyan szinten bennfentes, mint aki előző este magát Theodore Meron bíró urat harkályozta volna le.