Néhány napra Ivica Dacic lett a legkeresettebb ember Belgrádban. Elődjéhez, Slobodan Milosevichez, nem méltó módon, nem a rendőrség, vagy a Nemzetközi Bíróság keresi, hanem a választások "két győztese" adja egymásnak a kilincset a Szerb Szocialista Párt (SPS) székházában.
4 év hírnév? Ivica Dacic az újságírók gyűrűjében
Míg az egyértelműen a radikálisokhoz kötődő, és köthető politikai csoport (a radikálisok és Kostunicáék együtt) 108 mandátumot szerzett a választásokon, az Európai Szerbiáért Koalíció 102-t. A Szerb Szocialista párt, és a vele választási koalícióban lévők 20-at. Az LDP (Liberális Demokrata Párt) 13-at, a kisebbségek 7-et.
Gyors matekozással:
Radikálisok + Kostunica + Új Szerbia = 78 + 30 = 108
Az Európai Szerbiáért Koalíció + LDP + Kisebbségek = 102 + 13 + 7 = 122
Ez az a győzelem, amiről Boris Tadic beszélt a választások után.
Radikálisok + Kostunica + Új Szerbia + SPS = 78 + 30 + 20= 128
Ez pedig a vereség, amiről nem beszélt.
A kormányalakítás egyértelműen az egykor Milosevic vezette SPS-en múlik. Nem az a tét persze, hogy lesz-e kormány, hanem, hogy milyen lesz. Az SPS nyíltan egyik oldal mellett sem tört lándzsát, de véres, néhol már az okkultizmusba hajló hagyományaitól talán egyre távolodni látszik, ugyanakkor kicsit közeledik, vagy közeledne egy valódi szocdem párt értékrendjéhez. Szavazói azonban, meggyőződésem, bár komoly elemzéseket nem olvastam a témában, az egykori Milosevic hívők kemény magja köré szerveződnek, azaz kedvelik a dacpolitikát, a Szerbia a legerősebb, legjobb, leszebb retorikát. Az ember már felnőttként nehezen változtat szokásain. Mit lehet tenni? Valaki erre még vevő. Az SPS köré szerveződött koalíció (SPS + az apró) kezében tehát a kulcs.
A párt vezetője Ivica Dacic, aki már csak arckifejezésével is rászolgált a "Kis Milosevic" jelzőre, amellyel általában illetik, nagy dilemma előtt áll. Megetesse szavazóbázisát olcsó nacionalizmussal, és kockáztassa ezzel a leszalámizódást a radikális blokkban, vagy álljon az Európa párti erők mellé, és játssza el a szép új világot hozó megvilágosodott, és önmagát megkövető pártot?
Eddig Kostunicával és a branccsal egyeztettek. "Velük mindig is jobban kijöttek" ugyanis. Mondjuk ők a fél kezüket is oda adnák az SPS-nek, ha koalícióra lépnének velük. Tadic is jelezte, hogy nincs kifogása egy SPS + DS + egyéb koalíció ellen. Naná.
Ivica Dacic a szocialisták vezetője eddig szemérmesen hallgat, hallgat és egyeztet. Holnap hozza nyilvánosságra a pártja számára legfontosabb irányvonalakat. Ezt mondta. A nyugdíjrendszert, a munkáról szóló törvényt, egészségügyet, és az oktatást érintő kérdésekben. Hozzátette, hogy a nemzeti ügyekkel kapcsolatos kérdésekben a DSS (V. Kostunica pártja) álláspontja áll hozzájuk a közelebb. Az SPS szatellitpártjai ugyanakkor az EU csatlakozás mellet állnak, aminek Kostunica és Nikolic nagy ellenlábasai.
Ha nem sikerül megállapodniuk Kostunicáékkal, jöhetnek Tadicék, nyilatkozta a választásokon a szocialistákkal együtt indult Egységes Szerbia nevű párt vezetője. A feltétel, hogy annak a koalíciónak viszont ne legyen tagja az LDP, az egyetlen párt, amely eddig nyíltan kimondta, hogy Szerbia számára Koszovó elveszett. Mellesleg 18 különféle párt jutott a szerb parlamentbe színes koalíciókban.
Van még tehát bőven egyeztetni való, de szerb politikai berkekben úgy vélik, egy hónap múlva megalakulhat az új kormány. Akármilyen is legyen az. Az emberek Európát választották, de mit választ Ivica Dacic?
Lehetséges koalíciók (igen a mandátumszámok nem mindenütt stimmelnek, én eggyel többel számoltam a radikálisok javára az LDP kárára, mert több verziót is találtam)
ZES: Tadicék
DSS-NS : Kostunicáék
SRS: radikálisok
SPS szocialisták
manjine: Kisebbségek
UI: Sokszor elhangzott a kérdés, az index fórumain is, hogy mi szüksége az Uniónak Szerbiára? Semmi. Tényleg semmi.
De mi szüksége az Uniónak egy konfliktus zónára, amely nem termel, nem fogyaszt, nem lehet vele kereskedni, és csak növeli a katonai kiadásokat, folyton emberi jogi kérdéseket vet fel, és az egész térséget visszahúzza? Semmi. Melyik tehát a jobb?
A királycsináló
2008.05.14. 17:26 Bálint Csaba
2 komment
Címkék: választások szerbia 2008 radikálisok tadic kostunica dacic
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
antracit 2008.05.14. 19:05:49
SFRJ4ever 2008.05.14. 21:48:31
Vajon tényleg azt akarjuk, hogy a szocik legyenek a megmondói mindennek?
2 választással ezelőtt (tehát 3 éve) az ő közvetett támogatásukkal vegetálgathatott el az akkori kormány - cserébe azt kérték, hogy rehabilitálják a csetnik mozgalmat és a vezetőjüket, Draža Mihaljovićot (en.wikipedia.org/wiki/Draža_Mihailović). Most azt tanítják az iskolában, hogy ők voltak a hősök. Ezt az indítványt teljes mellszélességgel támogatta az európabarát Demokrata Párt (persze az ő kormányonmaradásuk volt a tét) - ekkor csalódtam bennük utóljára.
Tényleg annyira rendben lenne egy ilyen kormány?