Már a választások estéjén készülődött a dobásra, miután a legalapvetőbb műveleteket sem elvégezve kijelentette, hogy győzött, győztek, győztünk. És előttünk az élet. A választók egy része felhúzta a szemöldökét, de jól hangzott. Kevesen törődtek vele. Meglátjuk mi lesz. Nincs ez még lejátszva! Ilyeneket gondoltak.
I. rész - Amelyben Tadic már elkezdi, amit nem kéne...
Már a választást követő néhány napon elkezdtek szivárogni a pártokból a hírek. Előbb kiderült a marha nagy titok, hogy a Szerb Szocialista Párt (SPS) Kostunicával, és a radikálisokkal lopna legszívesebben, és már tárgyalnak a kormány alakításról.
Szerbia elnöke, az Európai Szerbiáért Koalícióval a legtöbb (102) mandátumot szerzett Demokrata Párt (DS) elnöke, Zoran Djindjic meggyilkolt miniszterelnök
II. rész - amelyben bepörgeti magát.
Aztán kiderült, hogy a szocialisták feltételei olyan durvák, hogy Slobodan Milosevic nem forog, de egyenesen fetreng a röhögéstől a sírjában. Az egyik feltétel ugyanis a maffiavádak miatt körözött, jelenleg az oroszok vendégszeretetét élvező, Milosevic család felmentése. AZ SPS továbbra is a radikálisokkal tárgyal. Boris Tadic azóta is megszólal. Mindig rosszat mond, most nem szemezgetnék. Mint valami csaj, akinek megfogták a seggét a tömegben. Sértett és feldúlt. Igazi fapina ez a Tadic. Üzenget, meg felszólít. Mondogatja, hogy ő győzott. Szánalom. És persze koalícióra lépne az SPS-szel. Néhány napja el is mondta, hogy szerinte az alapvető politikai irányelvekben hasonló a két párt. Na ezen beröhögött az ország.
III. rész - A nagy dobás
És akkor jött a mai beszólás, amely már a legtoleránsabbak szerint is a teteje mindennek. Az elején úgy indult, mint egy a napokban szokásos Boris Tadic sirám, amelyben Szerbia európai jövőjét félti, és könnyeivel küszködve mondja: Én győztem!
De nem. Tadic elkezdte kérlek megmagyarázni, hogy miért ő győzött, és Kostunicának is nekiment. Mer' nem lát az idegtől. Azért ő győzött inkább, mert a legtöbb szavazatot kapta, mondta el a médiának. Azért furcsa ez, mert ő is ott volt az alkotmányozásnál, tudhatná a játékszabályokat. Ő az ország elnöke is mellesleg. Szóval ezt bírta mondani. Meg azt, hogy Kostunica félrevezette a választókat, mert nem mondta el nekik, hogy a radikálisokkal tart a választások után (a szerk.: de)!
Ezzel, amellett ugye, hogy más pártok koalíciós egyeztetéseihez mi köze (?), óriási poént is mondott az elnök úr. Hiszen ő sem említette egy szóval sem, hogy ilyen buzgón kinyalná a szocialisták seggét, ha úgy adódna. Ezért is van 102 mandátuma. Hát ő sem teregette ki, hogy azzal a párttal lépne koalícióra, amely teljesen tönkretette, háborúba, és káoszba vezette az országot. Azzal a párttal, amely szerint Slobodan Milosevic egy tiszteletreméltó államférfi. Azzal a párttal, amelyet 8 éve így kellett elüldözni a parlamentből?
Lehet, hogy Tadic észre sem veszi, mennyire túlzásba vitte már. Toporzékol, mint egy gyerek. Az eredmény pedig magáért beszél. Elbukta. És nemcsak a választásokon maradt alul. Vereséget szenvedett minden morális területen. Nem tudta elviselni az eredményt. Inkább legyen Ratko Maldic utca! Mit utca, sugárút! Elárulta azokat, akik évekig tüntettek, ellenáltak a Milosevici rezsimnek. Ilyen hentesekkel nem sétálunk kéz a kézben! Ezt érett felnőtt ember tudhatná.
Egy a többszáz komment közül a szerb híroldalakról.
Tisztelt Tadic Úr!
Az idei választásokig az én Családomból 11 szavazatra számíthatott ön és a pártja (11 szavazó). Seggnyalásával, valamint azzal, hogy az önök ideológiája, és a Szerb Szocialista Párt ideológiája közé egyenlőség jelet tett, megmutatta, hogy semmivel sem jobb az ellenfeleinél. Higgye el, soha többé nem kap tőlünk egyetlen szavazatot sem! Ön a demokrata mozgalom szégyene.
Semmi közös nincs önökben, csak annyi, hogy meg akarják őrizni a tisztségeiket, és érdekeltségeiket ennek a szerencsétlen országnak hátramaradt privatizácójában. Soha többé nem szavazunk a DS-re, soha.
szavazó, 2008. május 17. 14:03