2002 óta felére csökkent a létminimum alatt élők száma Szerbiában, így már csak 500 ezer ember él a legmostohább körülmények között. Ők havonta 8883 dinárnál kevesebb bevételre tesznek szert. A 26 ezer forintot sem éri el a jövedelmük. A lakosság 6,6 %-át teszik ki. A munkanélküliség is csökkent. Igaz, így is legmagasabb a régióban: 18,8%. A környező országok átlaga 7.
Az adatokhoz 5.557 háztartás megkérdezésével jutottak a kutatók: a szerb állami statisztikai intézet, a Világbank, és a DFID.
A kutatásvezetők következtetései szerint működött a kormánystratégia. A legszegényebbek nagy része fel tudott kapaszkodni legalább egy lépcsőfokot 2002. óta, a középosztály viszont nem érezhetett semmi változást.
Leginkább a menekültek sorsa fordult jobbra, esetükben a harmadára (7,4%-ra) csökkent, de az "őslakosság" körében is felére esett a szegények száma.
A legszegényebbek továbbra is a dél-szerbiai falvak lakói. Itt a legtöbb az iskolázatlan, munkanélküli, sok gyermekes család. A legrosszabb helyzetben továbbra is a romák vannak. A cigány lakosság több mint fele szegénységben él, 6,4%-uk pedig az eléképesztően kevés 4138 dinárnál (15 ezer forint) kisebb jövedelemre tesz szert havonta.
A magas munkanélküliségi ráta (18,8%) mellett az is aggodalomra ad okot, hogy a munkanélküliek háromnegyede több, mint egy éve vár arra, hogy elhelyezkedhessen.