Érdekes, bizsergető érzés újra látni. Egy pillanatig úgy éreztem , hogy újra ott ülök a kanapén sárga pizsamában, nyakig betakarózva, a tévé előtt. Szép volt igazán. Mindig is sejtettem.
Kocka do kocke
2008.06.26. 17:13 Bálint Csaba
5 komment
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
antracit 2008.06.26. 18:54:05
Ha,jól emlékszem így hangzott az egyik dalocska,Branko Kockica előadásában.
antracit 2008.06.26. 19:01:12
SFRJ4ever 2008.06.27. 16:29:50
Meg aztán nem szuperszámítógépről szól, meg mobilja sincs, hanem mezőn szaladgálnak, meg fogocskáznak, tóparton papírhajóznak. Egy csomó olyan dolgot csinálnak, amit a mai gyereket összezavarja.
Aztán úgy döntöttek, inkább leveszik a műsorról.
Szóval sokat változott a világ 30 év alatt!!
Bálint Csaba · http://srbija.blog.hu/ 2008.06.27. 17:10:49
Olyat is hallottam Branko Kockicáról, hogy nem is szereti a gyerekeket, meg, hogy kiállhatatlan alak az életben. Nem tudom még sosem láttam élőben. Azt mondják most belgrádban gyermekszínházat vezet. Pozoristance Puzs a neve úgy tudom.
afx 2008.08.05. 16:19:30
miatta,azóta bizalmam van a kockásinges emberekben :D