1989 június 28-án hangzott el Koszovón az a beszéd, amelyről sok szakértő állítja: az első szikra volt a Balkánon. Sokan és sokat beszélnek a legendás fellépésről, de tudjuk-e, mit mondott Szlobodan Milosevics húsz évvel ezelőtt?
Vid napja (Vidovdan) volt, amikor elhangzott Milosevics beszéde, egyike a legnagyobb szerb ünnepeknek. A Vitusként is ismert Szent Vid a gyógyszerészek, vendéglősök, sörfőzők, vincellérek, rézművesek, táncosok és színészek, fiatalok, háziállatok, a csehek, Prága, Szászország, és Szicília védőszentje. Elneveztek róla egy betegséget is. A Huntington-kórt vitustáncnak is szokás nevezni.
A kórkép korai szakaszában a beteg a spontán induló, akaratlan mozgásokat szándékos mozgásokká alakítja, így azok alig vehetőek észre. Idővel azonban, ezek egyre nyilvánvalóbbá válnak, és a beteg egyre gyakrabban grimaszol, csapkod a végtagjaival, hunyorog. A mozgások az egész testre kiterjednek, járásképtelenség, az étkezés, a beszéd, az öltözködés csaknem lehetetlenné válik. (Dr. Info)
A szerb társadalom az egyike azoknak a társadalmaknak, amelyekben ez a szent nem csupán egy orvosi terminológiai kérdés. Szent Vitus többé-kevésbé feledésbe merült személy Európában. Vid napja azonban a szerb nép történelmében mindig sorsfordító nap volt:
- 1389. június 28.: a rigómezei csata, a szerb államiság bukása;
- 1914. június 28.: Gavrilo Princip Ferenc Ferdinánd elleni merénylete Szarajevóban;
- 1921. június 28.: a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság első alkotmányának elfogadása;
- 1948. június 28.: Jugoszláviát kizárják a Kominformból;
- 1989. június 28.: Szlobodan Milosevics elmondja beszédét Rigómezőn;
- 2001. június 28.: Szlobodan Milosevicst háborús bűnösként Hágába szállítják;
- 2008. június 28.: a koszovói szerbek létrehozzák önálló közösségi gyűlésüket.
Mirjana Markovics az előző este sokáig veszekedett férjével, a másnapra tervezett beszéd miatt. A pletyka szerint felesége azzal vádolta Szlobót, hogy eladta magát a nacionalistáknak. "A veszekedés hevében Mirjana tört-zúzott" – állítja a család egykori közeli barátja, aki a Pressnek azt mondta: "Milosevics a veszekedés után elment otthonról, egész éjszaka nem aludt." Álmatlan sétája közben végül úgy döntött, nem hallgat a feleségére, és másnap elmondta történelmi beszédét. A beszédet, amely sok hágai elemző szerint első lépés volt a véres délszláv "rendezés" felé.
A beszéd
Szinte az egész jugoszláv vezetés, és az összes külföldi diplomata jelen volt az eseményen. Janez Drnovšek, Jugoszlávia akkori elnöke (később szlovén miniszterelnök, majd államfő) koszorút helyezett el a rigómezei csata hőseinek emelt emlékműnél.
Milosevics helikopteren érkezett a helyszínre, és a kíséretében volt az a Naszer Orics is, aki pár évvel később a bosnyák csapatok vezetőjeként tűnt fel a harctéren, majd a délszláv háború után a hágai Nemzetközi Törvényszék vádlottjává lett, hogy végül felmentsék a szerb civil lakosság ellen elkövetett háborús bűnök vádja alól. Jelen volt még többek között Montenegró jelenlegi miniszterelnöke, Milo Djukanovics is.
Uros Predics: A rigómezei lány (Kosovka devojka)
A beszéd napjára hatalmas tömeget vártak Rigómezőre. Csupán ezer ülőhely volt, de úgy becsülik, több mint egymillióan érkeztek az egykori harctérre, ahol hatszáz évvel azelőtt összecsaptak a törökök és a szerbek. Bár a megosztott szerb seregek 1389-ben vereséget szenvedtek, a csata szimbóluma lett mindannak, ami a szerbséget jelenti, beíródott a kollektív emlékezetbe. Versek és eposzok szólnak róla. A kerek évfordulón, 1989-ben ennek a különös és mágikus napnak új mondanivalója volt.
A beszéd az interneten csak töredékeiben lelhető fel. Nagy része azonban megtalálható.
"Becsületes, dolgozó embernek nincs félnivalója Szerbiában!"
Szlobodan Milosevics a beszéd végén még újra emlékezteti a szerbeket a múlt hibáira, és a széthúzás veszélyeire. "Jugoszlávia népeire új csaták várnak" – mondja végezetül. "Bár ezek egyelőre nem fegyveres ütközetek, ilyenek sem kizártak a jövőben" – jósolja meg a következő évtized eseményeit a szerbek új vezére.
Szlobodan Milosevics politikai karrierjének csúcsát érte el aznap, amikor egyes elemzők szerint kipattant az első szikra. Mindez 12 évvel azelőtt történt, hogy ugyanezen a napon ismét helikopterbe szállt és Hágába repült. Hogy a beszállás körül keringő történetekből mi igaz és mi a legenda, nem tudni, de úgy hírlik, mielőtt beszállt volna, a vezér azt mondta: "Szerb testvéreim! Szervusztok! Boldog Vid napját!"