Kelemen Anna exYu alteregója Nives Celzijus. Ezt valószínűleg kikérné magának, ugyanis kb. Victoria Beckham- kalibernek érzi magát (nem is teljesen alaptalanul), de haladjunk sorjában: Nives Željković néven anyakönyvezték az 1981-es születésű horvát ivarművésznőt.
Valahol karakánságra vall, hogy az esztrádban rendhagyó módon művésznévnek egy mértékegységet választó lány akkor határozta el, turbofolk karrierbe kezd, amikor Horvátországban ez szinte hazaárulásnak számított. Turbofolk alatt inkább a szoftpornó zenei kísérettel ellátott válfaja, mintsem könnyűzenei irányzat értendő. A turbofolk nevű esztrád-termék a távoli, többszörös áttétellel giccsesített, népzenei gyökerű műfaj, az úgynevezett „narodnjak” 1990-es évek elején, techno hangzással korszerűsített változata. A műfaj fő ismérve a szilikonnal gazdagon felturbózott (nomen est omen) lenge öltözetű, dögös énekesnők erősen erotikus töltetű előadásmódja. A turbofok koronázatlan királynője, pontosabban a Nagy Fekete Özvegye, Ceca, a háborús bűnös Željko Ražnjatović Arkan özvegye.
A horvát hivatalos megmondóemberek, különösen a polgárháborús kilencvenes évek elején, előszeretettel hangsúlyozták a szerbekkel szembeni kultúrfölényüket. Valójában az egy négyzetkilométerre jutó igénytelen tahók száma nagyjából megegyezik Szerbiában és Horvátországban. Durván sarkított példával úgy képzeljük el, mintha Budapest belvárosa és az egyetemi kampuszok által vezetett megyeszékhelyek egy véres polgárháborút követően kiszakadnának Magyarországból. Majd ebben az „Ifjú Demokráciában” deklaráltan mindenki DJ Palotait, Anima Sound Systemet, Péterfy Borit, Kaukázust, meg az éppen aktuális, Lovasi Andrással felálló bandát, és egyéb sznob igényes, progresszív ínyencséget hallgatna. Persze az istenadta nép suttyóban ugyanúgy a Neoton Família, az Edda, Soltész Rezső meg Balázs Pali slágereire tombolva nosztalgiázna, hasonlóan, mint a Mucsaként aposztrofált, maradék Magyarországon. Legalábbis, ami a kulturelit mögött csendben lapító, Budapest belvárosában és a megyeszékhelyeken rekedt tömegeket illeti.
Egy valamilyen, kulturszemétben utazó szerb-horvát Mata Hariként Nives Celzijus sokat tett a két, egymásnak esett, egykori testvéri szomszédos állam viszonyának a normalizálásáért. A Nives Celzijus-féle diplomácia is, mint a hírhedt első világháborús elődé, nagy számú férfi (na jó, olykor nők is bejátszottak) ágyán keresztül vezetett az enyhüléshez.
Különösen Nives gyakori, egész alakos vendégszereplései a nem is olyan távoli ősellenség Szerbia Playboyának a középső oldalán, jelentősen hozzájárult a testvériség-egység ismételt felmelegítéséhez.
A bulvárt ügyesen manipuláló Nives ráhajtott a Horvátországban és Szerbiában egyaránt rendkívül népszerű, No 1 tömegsportra, a focira, vagyis pontosabban a focistákra.
Egy olyan mítoszt épített fel magáról, hogy 16 éves korában megerőszakolta a horvát Real Madrid (na jó, legalább Fradi), a zágrábi Dinamo egyik labdarúgója. Ezek után mindenki el tudja képzelni, hogy a szennylapok újságíróit évekig a tenyeréből etethette, hiszen a titokzatos normaszegő focistát természetesen soha sem nevezte meg, a tabloid-zsurnalisták így szinte heti rendszrességgel állhattak elő az újabbnál újabb elméletekkel. Hol van ettől a mi Annácskánk egyszer elsüthető, vérszegény sztorija arról, hogy egy romantikus éjszakán nem tudott ellenállni Kásás Tamás udvarlásának? (amit a világklasszis pólós másnap kijózanodva természetesen kézzel-lábbal tiltakozva cáfolt).
És persze volt Lady Celzijusnak még néhány aranyköpése, például, hogy aktuális lieblingjével, aki hogy-hogy nem, szintén dinamos focista, egyszer a csapat stadionjában, a Maksimirban a kezdő körben estek egymásnak. Természetesen megadták a módját az aktusnak. A játékos egyik pályakarbantartóként dolgozó spanja a reflektorokat is bekapcsolta.
Szlovén író apjával pereskedik, ugyanis a bohém, művész apuka szerint aljas rágalom, amit lánya állít: Pszichésen zaklatta, részeg alkotótársainak még anno, a kis tini Nivest a szeretőjeként mutatta be, stb. K.Anna, K.Tünde, M. Anikó, watch and learn!
De ami a legfontosabb, Nives megvalósította, ha nem is az amerikai, de legalább az angol álmot, ala Victoria Beckham. Hozzáment egy klasszis focistához, a Dinamoból a német bundesliga-csapat Karlsruher SC-nek kölcsönadott Dino Drpićhez.
Zenéjét letölteni nem érdemes, mert még turbofolk szinten is gyönge (pedig abban szinte lehetetlen egy bizonyos szint alatt kornyikálni) akkor inkább hallgasatok Cecát, és ami a képeit illeti, azokkal is érdemes csínján bánni, mert mindenféle (számítógép) vírust össze lehet tőlük szedni.