Miért?
1./ Mert választott hazája Magyarország.
2./ Mert megtanult magyarul és úgy is ünnepli a sikereit.*
3./ Mert keményen megdolgozott azért, hogy mi magyarok büszkék legyünk rá.
4./ Mert az anyja szerb, az apja meg horvát, ennyi erővel simán aradi vértanú is lehetne, de ő hál’ istennek él és virul és adja meg az isten, hogy még nagyon sokáig éljen.
5./ Mert volt annyi vér a pucájában, hogy fellázadt a zsarnoki módszerektől sem visszariadó edzője ellen, és hál’ istennek a szakítás után is sikeres tudott maradni. Rágondolni is rossz, hogy milyen kéjesen és milyen sokan döngölték volna a földbe, ha az edzőváltást követően elmaradnak a győzelmek. Megmutatta az evezés Sztálinján szocializálódott országunknak, hogy az emberi méltóság még annál is fontosabb, mint a gyermekkoruktól megfosztott gladiátorokból kipasszírozni, hogy pár centivel előbb érjenek célba, mint a többiek.
5+1./ És ma van a névnapja. Isten éltesse! Névnapot ünnepelni is tipikus magyar szokás.
*Ez nem mindenkinél magától értetődő. Például az Argentínából honosított olasz válogatott focista, Masimo Camoranesi, miután az olasz válogatottal 2006-ban megnyerte a világbajnokságot, a tévékamerák előtt anyanyelvén, spanyolul ujjongott.