Serbia Insajd

Hírek, vélemények, elemzések, interjúk és beszámolók az exjugoszláv térségből, illetve érintőlegesen a Balkán-félsziget egyéb területeivel kapcsolatban is. Szigorúan szubjektíven. A blogot többen szerkesztjük, az egyes szerzők véleménye nem feltétlenül egyezik meg.

jugo.png

Na ovim prostorima

Facebook-oldalunk rendszeresen frissül, a blogposztoktól eltérő anyagokkal. Lehet nekünk linket, képet, videót, bármit küldeni. Ha ott írsz privát levelet, akkor azt mindhárman látjuk, így gyorsabban kapsz választ.

Friss topikok

Egyéb témák

18+ (1) 2008 (15) abszurd (75) adatvédelem (2) adósság (3) afganisztán (1) albán (41) albánia (1) aleksandra jerkov (2) alkotmány (5) állatkert (3) állatkínzás (4) al khaida (1) amy winehouse (1) andrej pejic (1) angelina jolie (5) ante markovic (2) április 1. (2) arkan (8) árvíz (5) atomenergia (1) autonómia sorozat (6) avala (2) azerbajdzsán (5) b92 (8) badnjak (1) balasevic (2) baleset (19) balkán hg.hu (2) bánát (6) bankok (8) belgrád (121) berlusconi (2) beruházás (6) betegség (4) bevándorlók (15) bicikli (6) bigbrother (7) bizarr (11) bloggerek (31) bmw (2) bor (4) boris johnson (2) börtön (12) bosznia (77) breivik (3) brutalitás (6) budapest (20) bulgária (8) bulvár (6) bunda (4) bunyevác (3) burek (3) camino (1) canak (3) cane subotic (1) ceca (6) ceda jovanovic (3) cigányok (26) civil kurázsi (2) crvena zvezda (6) csecsemő (4) csehszlovákia (2) csempészet (4) csetnikek (10) dacic (26) dalmácia (4) damjanich (1) danilo kis (1) délszláv (8) délszláv háború (2) díj (4) dinamo zagreb (5) dinkic (6) diplomaci (3) díszpolgár (4) divac (3) divat (4) dizájn (6) djindjic (7) dobrica cosic (2) drog (15) dubioza kolektiv (2) dubrovnik (4) dzajic (3) dzsihád (1) édesség (3) egészségügy (20) egyház (32) ekv (1) élő (2) erőszak (12) észak korea (1) etnikai feszültség (6) eu (38) euro2008 (4) euro2012 (4) eurovízió (4) exit (4) exjugoszláv (12) exyu ultras (6) facebook (18) fasiszta (8) fegyver (12) fertőzés (2) fesztivál (4) film (38) foci (65) folk (11) fordítás (6) függetlenség (32) futballmaffia (4) gasztronómia (14) gáz (8) gazdaság (5) gojko mitics (1) goldenblog (4) goliotok (2) goranok (1) görögország (6) gotovina (18) guantanámó (1) gyász (25) gyilkosság (38) háború (99) hadsereg (18) hadzic (7) hága (57) hajduk split (5) hajózás (4) határon túliak (19) hekkerek (3) homofóbia (13) horvát (50) horvátország (214) horvát tavasz (2) huligánok (21) humor (23) hungarikum centar (2) ibrahimovic (3) identitas-essze (2) időjárás (13) india (1) interju (25) interpol (3) írástudatlanság (5) isis (1) isztria (5) ivo sanader (38) jadranka kosor (4) jagodina (3) janics natasa (12) japán (2) jelasity radovan (1) jemen (1) jeremic (9) jogi pr (4) jugoszlávia (63) kadhafi (3) kalózpárt (1) kampány (10) kannibalizmus (2) karácsony (1) karadzic (14) kartoncity (4) katolikusgyalázás (2) kávé (2) képek (44) képregény (4) kézilabda (5) kiállítás (4) kígyó (1) kina (3) kisebbség (8) kisebbségi identitás (20) kiskorú (7) kommunizmus (21) könyv (18) kormány (10) korrupció (47) kosárlabda (8) kostunica (13) koszovó (97) közlekedés (32) közvélemény (5) krajina (5) krist novoselic (1) krónika (6) kuba (1) kusturica (15) lazar risar (2) lepa brena (1) libia (3) lopás (3) lsv (4) macedonia (21) maffia (30) magyarok (94) magyarország (106) magyarverés (7) magyar kisebbség (7) magyar szo (7) majtényi lászló (1) marinko magda (2) marko (4) mecset (6) média (52) medjugorje (2) melegek (22) menekültek (3) mentalitás (7) mezőgazdaság (4) migráció (3) milka (3) milliardosok (2) milosevic (28) mirjana (6) mladic (30) moderálás (2) mol (26) momo kapor (2) montenegro (46) mostar (10) muszlimok (25) művészet (5) muzeum (5) nácizmus (9) nagybritannia (3) nagykövet (3) nagy delszlavok (5) nagy szerbia (1) nato (16) na srpskom (4) németország (15) nemi erőszak (4) neonáci (2) népszámlálás (4) nikola tesla (3) nikolic (24) njegos (1) norvégia (2) novak djokovic (13) novi pazar (5) nyaralás (17) nyelv (26) nyomortelep (5) obraz (3) oktatás (21) olaszország (16) olimpia (13) oluja (10) önállóság (4) orlovi (1) örmény (1) oroszok (15) oroszország (20) otp (1) pálinka (5) parkolás (2) parlament (12) paródia (5) partizan (3) pedofil (6) pedofília (3) peking2008 (6) plágium (5) plakátok (5) pontatlanság (1) poskok (1) pravoszláv (6) prostitúció (10) punk (1) putyin (9) puzsér (1) rablás (6) radics viktoria (1) radikálisok (17) radivoj korac (1) radnóti (1) razija mujanovic (1) rendezvény (6) rendőrök (28) rendőrség (61) retro (10) rezsi (2) röhej (24) románia (10) rombolas (2) röplabda (5) safarov (1) sajtó (61) sajtószabadság (3) sarajevo (22) sass laszlo (3) sebesülés (5) sejo sekson (2) serbiainsajd (13) seselj (24) sovinizmus (4) split (9) sport (100) srebrenica (10) statisztika (4) surda (4) svédország (7) szabadka (34) szabadkőműves (1) szabo arpad (7) szandzsák (8) szárazság (1) szeged (22) szegénység (10) széky jános (1) szeles monika (1) szentendre (1) szerb (55) szerbek (144) szerbia (486) szerbia2020 (3) szerbverés (8) szerkesztő (4) szervátültetés (1) szervkereskedelem (1) szex (28) szinhaz (4) szíria (1) szlovákia (6) szlovénia (32) szobor (9) szollar domokos (1) sztrájk (2) születésnap (1) szvasztika/szlavisztika (4) tadic (33) tálas péter (1) támadás (25) támogatás (4) tenisz (12) terrorizmus (3) terzic (2) tetoválás piercing (5) tgm (1) thompson (3) tito (25) többség (1) topolya (2) toroczkai (4) törökök (17) trükközés (3) tudjman (7) tüntetés (23) turbofolk sorozat (2) turizmus (34) tvrtko (2) twitter (1) uck (8) újságírók (11) ujvidek (20) újvidék (2) új primitivizmus (5) ukrajna (10) űrkutatás (2) usa (32) úszás (5) vajdaság (129) választás (26) választások (38) válogatott (3) válság (3) varostervezes (9) vasút (9) vélemény (41) vendégposzt (11) vesna vulovic (1) vicc (1) videó (160) vihar (10) villamos (2) vízilabda (12) vmsz (12) vucic (8) wikileaks (7) wootsch peter (3) yugo (7) zabrenjeno pusenje (8) zastava (7) zászló (4) zavargások (11) zene (56) zenta (3) zepter (3) zombi (2) zombor (3) zsidók (3) zupljanin (3)

Itt olvasnak minket:

free counters

Feliratkozás

Creative Commons Licenc

* A névhasználat nem előlegez meg semmilyen állásfoglalást Koszovó státuszát illetően; az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatával, valamint a Nemzetközi Bíróság koszovói függetlenséggel kapcsolatos véleményezésével összhangban.

Szvasztikától a szlavisztikáig – Szájbarágó extra; negyedik, befejező rész

2011.04.22. 06:00 bikmakk

Bikmakk és Styxx közös sorozata

(1. rész ←)
(2. rész ←)
(3. rész ←)

Külön köszöntjük a szégyelld magad, már megint zsidónál vásároltál” (idézőjelek nélkül) keresőkifejezéssel a napokban blogunkra tévedőket. Megtisztelő.

Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a jó útra tért szlavofóbok kiskátéja, a  SrbijaBlog  Szájbarágó.

Nézzenek oda... cimbora! Évek óta nem láttalak! Mi van veled? Nem hittem volna, hogy pont a horvát tengerparton futunk össze!

  Azt a mindenit! Ottó papa! Micsoda véletlen! Mikor is találkoztunk utoljára? Tavaly nyáron, vagy még azelőtt? Miért nem kerestél?

Fel akartalak hívni, de a Jutka mondta, hogy [nyávogva] „a Milán nagy dérrel-dúrral lelépett a cégtől és meghagyta, hogy senkinek ne adjuk ki az új mobilszámát.”

  Ez igaz. Nagyon felhúztam magam, amikor nem kaptam meg a csoportvezetői kinevezést. Sőt, az a krumpliorrú, mitugrász hülyegyerek (valami Veisz) lett a kisfőnök, pedig sokkal később jött a Bitumexhez, mint én! Hallod, még tőlem kérdezgette az okosságokat legalább fél éven keresztül, erre tessék, kitúr a helyemről. Adj a tótnak szállást, kiver a házadból. Érted, hogy mondom. Na mindegy, fogtam magam és kijöttem a horvát részleghez. Emlékszel a három évvel ezelőtti üzleti utunkra? Akkor cseréltem MSN-címet azzal a kis bőrszerkós szöszivel a festékgyár marketingosztályáról. Egy ideig németül leveleztünk, de képzeld, azóta már össze is jöttünk!

Gratulálok! Akkor te most egy szláv nővel jársz? Hogy mik vannak! De mi ez az új tetkó a karodon? És hová tűnt a hátadról a Nagymagyarország-térkép?

  Erre a vagány buldogra gondolsz? Tudod, a barátnőm nagy Dinamó-szurker, aztán engem is megfűzött, hogy járjak ki meccsekre. Zágrábban hattalmas fociélet van, neked is látnod kéne. Ahogy ezek tudnak ünnepelni! Egy szó mint száz, a felkaromon lévő tüskés-nyakörves blöki a Bad Blue Boys nevű helyi ultrák jelképe. Együtt szoktam inni velük az Ožujsko pivót. Persze nem értek egy mukkot se abból, amit mondanak, de szerencsére legtöbbször a csajom is elkísér. A tetkómat nagyon csipázzák a fiúk!

Aha. Azt megértem, hogy a nyilaskeresztet lelézereztetted, de azért nem kellett volna a másik végletbe esni. Ráadásul a mai horvát címerben a šahovnica (sakktáblaminta) piros kockával kezdődik, a rajtad lévő kutya szájában viszont fehér fog az első. Tisztában vagy vele, hogy az usztasa zászlón kezdődött fehérrel? Direkt provokálod a turistákat itt a strandon? Sőt, ezzel a szegény, (enyhén szólva is) megalázott pozícióban lévő dalmatával – itt, a másik oldalon – még a regionális feszkót is szítod. Nem szívesen lennék a bőrödben, ha pont egy beszívott Torcida-ultrának tűnne fel mindez, miközben sorban álltok palacsintáért.

  Mit tudom én, hogy melyik ősrégi címer milyen színű cirádával kezdődött, vagy hogy kinek fáj a 101 kiskutya, mint áldozat. Különben is, a mintákat Hürvoje, a pirszerem mutatta. Én rábólintottam az egyikre, ő meg felvarrta. Ennyi. Nem is nagyon tudtam volna alkudozni vele, mert kiderült, hogy ő ilyen mucsai gyerek, aztán iszonyatos dialektben nyomja ám a szöveget. Nekem még a Jabuka TV is nehéz, alig értek valamit. Hát még őt!

Na, ez már engem is érdekel. Hová valósi a srác?

  Asszem Tengerfehérvár környékéről jött, valami zsákfaluból.

Jujj, de izgalmas! Tényleg, az egyik legfurább nagyobb nyelvváltozat, az ikavica hazája az a vidék. Ezért is hívják a várost Biogradnak. Szerbül ugye Beograd lenne (igaz, olyan már van), Baranyában pedig létezik egy Bijelo Brdo nevű falu, csak hogy az irodalmi ijekavica-alakra is mondjunk egy példát. Persze ezt magadtól is tudod; most látom, hogy fehér Marlborót szívsz, nyilván tudsz magadnak a trafikban horvátul kérni egy dobozzal. De ez még nem minden, mert az hagyján, hogy Biograd környékén i-ző nyelvjárások vannak, emellett egy másik jellegzetesség is megfigyelhető: az élettelen dolgokra vonatkozó kérdőszó („mi?”) nem što, hanem ča. (A harmadik variáns: kaj. Ezekről nevezték el a legjelentősebb horvát dialektusokat.)

  Ja, a cigivásárlással nincs gond, amúgy Rönhillt szívok, ha már itt élek, csak most éppen elfogyott a büfében. Hallod, már régebben se nagyon értettem, amit ezekről a kavicákról meg šajkačákról gagyarásztál. Felhomályosítanál?

Figyu, itt van nálam ez a szakadt bédekker. Most ne azt nézd, hogy milyen ósdi meg hogy „A Jugoszláv tengerpart” cím van ráírva. Otthon teletűzdeltem saját kezűleg nyomtatott térképekkel és leírásokkal, azért néz ki ilyen salátásnak. Várj, kihajtogatom ezt itt, ni.


Szerbhorvát dialektus-csoportok hiper-sematikus térképe (nagyobb méret)

A legvilágosabb kék sáv délnyugaton: a ča nyelvjárástípus i-ző változata, amit a barátod is beszél. A rózsaszín szintén ikavica, de az már što. Mindenesetre nem véletlenül vannak ezek egymás mellett.

  A Szerémségben is van rózsaszín, ahogy látom...

Meg Észak-Bácskában is. Azt mondják nálam okosabb nyelvészek, hogy az északi, úgynevezett „fiatal ikavica” beszélői tulajdonképpen a nagy, középső (boszniai) rózsaszín folt felől vándoroltak fel mai lakóhelyükre.

  És Zágráb környéke miért zöld?

Mert egy kicsit csaltam, amikor a térképet rajzoltam. A 100-150 évvel ezelőtti, falusi-kisvárosi nyelvváltozatokat próbáltam jelölni. Persze ma már a horvát fővárosban és környékén többnyire a horvát köznyelvet beszélik, ami štokavski-ijekavica, mivel a pasztell-narancssárga területek nyelvjárásából jött létre. Zágrábban azonban eredetileg a kaj dialektus volt uralkodó. Sőt, még mostanában is hallani időnként az utcán vagy a villamoson, vérbeli purgerek szájából. De igazán a fővárostól északra jellemző; ha két csáktornyai (Čakovec) arc egymás között elenged egy-egy „kaj bum delal?”-t, vagy „bumo vidli”-t [1], a keletebbről származó átlag szerb/horvát első blikkre azt hiszi, hogy az illetők szlovénül beszélnek. Pedig az előbbi mondatok akár egy Zágrábhoz közelebb eső faluban is elhangozhatnának. Mégsem kerültek be a horvát köznyelvbe. Amikor Vuk Karadžić „megalkotta” a közös, szerbhorvát irodalmi nyelvet, akkor a saját nyelvjárását vette hozzá alapul. Ő viszont a (nyugat-szerbiai) narancssárga színnel jelölt részről származott.

Dejan Savićević montenegrói nyelvészprofesszor és közíró („a délszláv Chomsky”) Zágráb főterén tart előadást. Egy helyi polgárjogi aktivistával, egyben amatőr nyelvésszel folytat nívós eszmecserét az úgynevezett purger nyelvjárásról és értékrendről. Savićević professzor a szájnak a hangképzésen túli egyéb funkcióit ecseteli a tőle megszokott, temperamentumos átéléssel, keresetlen őszinteséggel. Az ad hoc téma: két személy metakommunikációja során az információ-befogadó szájának érintkezése az információ továbbítójának egy másik testrészével, no de nem akarom untatni az olvasót túlzott szakmaisággal. A purger nem más, mint a zágrábiak informális gyűjtőneve, valamint nyelvjárásuk nemhivatalos elnevezése. A szó eredeti, óhorvát :-) [vagy inkább középfelnémet, lásd: bürger] jelentése: „polgár”. A helyi vár falain belül élő patríciusokat különböztették meg e jelzővel a sáncon túl letelepedő „dógyosoktól”. [2]

  Milyen kis önző volt ez a Karadžić!

Talán egy kicsit ez is igaz, de szerintem inkább felvilágosult volt. Attól még, hogy az Oszmán Birodalomban született, ne gondold, hogy Vuk egy elszigetelt burokban élt. Jacob Grimmel és Goethével is levelezett, járt Németországban és Oroszországban, bécsi útjai során pedig barátságot kötött egy Jernej Kopitar nevű szlovén nyelvésszel (aki mellesleg a szláv nyelvű kiadványokért felelős császári főcenzor volt, mégis barátjául fogadta az enyhén Habsburg-ellenes, pán-délszláv érzelmű szerb tudóst. Példát vehetne róla kései kollégája, Szalai Annamária). Vuk tehát jól tudta, hogy Bosznia és Horvátország nagy részén, Montenegróban pedig csaknem kizárólag ije-ző nyelvjárások vannak, ezért szinte természetes volt, hogy ezt javasolta irodalmi nyelvnek akár a kajkavski, akár a szerb ekavica, ne adj’ isten az archaikus–mesterséges szlavenoszerb helyett.

  Az meg mi?

Modernizált egyházi szláv, orosz elemekkel és népnyelvi kifejezésekkel keverve. A koncepció hasonlít a görögök katharevusza nevű, ógörögből újított irodalmi nyelvéhez. Pontosabban az egyikhez a kettő közül, merthogy náluk még mindig diglosszia, azaz kétnyelvűség van. A másikat, mely manapság sokkal de sokkal elterjedtebb, úgy nevezik: dimotiki, tehát „a nép nyelve”. A romanticizmus korszakának nyelvészei Európa-szerte indítottak hasonló mozgalmakat. A Karadžić-féle törekvés is elsősorban azt tűzte ki célul, hogy az irodalmi szövegek, amennyire lehet, népi nyelven íródjanak. (Egyes elvont fogalmak nevei természetesen lehetnek idegen eredetűek.) A kérdés csak az volt, hogy legyen-e a szerbeknek, horvátoknak, bosnyákoknak és montenegróiaknak közös irodalmi nyelvük. Mint azt már te is tudod, lett. (De nem a lett, hanem a szerbhorvát.) Ennek az alapja pedig, mint már mondtam, nem a zágrábi kaj-, de nem is a belgrádi (e-ző) što dialektus, hanem a kettő közötti – kelet-hercegovinai eredetű – népnyelv nyelvtanilag sztenderdizált formája, az úgynevezett újšto. Vuk reformja után egy ideig még a szerbek is kizárólag ezt használták irodalmi célokra, csak később tértek át az ekavicára. Így alakult ki az egységes szerbhorvát nyelv két fő írott változata: az e-ző és az ije-ző változat. (Az i-ző vidékről származó tetkós haverod beszédmódja nem számít irodalminak. De a Zágráb-közeli paraszt bácsié sem.)

  Kezdem érteni. Szóval a što-kaj-ča meg az e-ije-i változatok nem is valódi nyelvjárások, inkább csak ilyen osztályozó minőségek, amelyeket külön-külön be lehet „pipálni”, ha egy adott vidék nyelvéről van szó?

Ez egy nagyon jó megközelítés. Ha az egyszerűséget tartjuk szem előtt, akkor így még logikusabb is, mintha mondjuk egy térképen minden külön dialektust más-más számmal vagy eltérő csíkozással jelölnénk. Tulajdonképpen én is ezért alkalmaztam a piros-kék megkülönböztetést a štokaj „tengely” jelölésére. Az ezeken belüli jat-reflex variánsokat pedig sötétebb, illetve világosabb árnyalatokkal jelöltem. Helyesen vetted észre azt, hogy ez a sematikus térkép nem konkrét nyelvjárásokat ábrázol (abból sokkal több van), hanem az egyes dialektusoknak a fő „tengelyek” mentén való elkülönítésére szolgál. Azt is megfigyelheted, hogy a ča-csoportnak nincsen ijekavica változata. A ča-terület legnagyobb részén ugyanis kizárólag i-ző nyelvjárások vannak, kivéve a legsötétebb kék árnyalatot, ahol pusztán ekavica dialektusokat találunk. A középkékkel ábrázolt terület kevert, itt az e-ző és i-ző beszédmód egyaránt megtalálható, de az ikavica dominál. A što-csoport tekintetében szerencsére nincs ekkora katyvasz, viszont ott három különböző jat-reflex alakult ki, ezért van három színárnyalat. A kaj-csoportba szinte kizárólag e-ző nyelvjárások tartoznak. [Akinek dunsztja sincs arról, hogy a szerb légitársaságon kívül mi a túró lehet a jat, az sürgősen lapozzon vissza a sorozat harmadik részéhez.]

  Ezek szerint a legnagyobb területen elterjedt što nyelvjárásokból modern irodalmi- és médianyelvek alakultak ki. A másik két csoport pedig ment a süllyesztőbe.

Nem egészen. Merthogy „az utca embere” sosem fogja tökéletesen levetkőzni a saját dialektusát, amikor televíziós interjút készítenek vele. És persze mindig vannak olyan „elvetemült” irodalmárok, akik következetesen ča vagy kaj nyelvjárásban alkotnak, főleg ha mondjuk ausztriai, szórványban élő horvátokról van szó. Ugyanígy, a bunyevác ikavica is elindult azon az úton, hogy teljes értékű irodalmi nyelvvé váljon. A magyarországi bunyevácok „himnuszának” is tekintett Kolo igra, tamburica svira-kezdetű dal második sora pl. így hangzik: „Pisma ječi, neda noći mira”. A pisma („vers, ének”) szó itt jól mutatja a szerb pesma i-ző alakját. Persze azon lehetne vitatkozni, hogy ez mennyire irodalom, mert valójában népköltés. Ja, igaz is, Milánkám, nem hiszek a fülemnek: „modern irodalmi- és médianyelvek”? Hogy te milyen kifejezéseket csippentettél föl! Ezek szerint Zágrábban nem csak focit meg poreszt nézel?

  Mindig is lebecsülted a szellemi képességeimet! Csak hogy tudd, a csajommal bérletünk van a Gradsko dramsko kazalište előadásaira! És légyszíves ne ejtsd olyan idétlen hosszú á-val a nevemet, mint valami tahó magyar túrista! Köszi. De visszatérve a nyelvjárásokra, mi a különbség a što meg a nem-što között?

Sok minden. Ha csak egy-egy kérdőszó lenne eltérő, abban nem lenne semmi érdekes. A legfontosabb szerintem a kajkavski jövő idő, mely a szlovén nyelvben lévő alakokhoz hasonlít, de a sztenderd szerbhorvátból kiveszett. (Bum, buš, bu stb.) Hangtani különbségek is vannak, például a hangsúlyozás másmilyen. Vagy mondjuk mindkettőből (tehát a kaj és a ča dialektusokból is) teljesen hiányzik a -fonéma. Sőt, Isztria keleti részén és egy-két szigeten maga a č-hang is eltűnt, helyette c-t ejtenek, tehát az ottani nyelvjárás igazából cakavski! (Kici ócó, cak öcá'…) Egyébként a što típuson belüli e-ije-i variánsok között is lehetnek egyéb, tehát nem a jat reflexein alapuló enyhe eltérések. A horvát, bosnyák és szerb nyelvek szétváló szókészleteiről már beszéltünk korábban. Ezen kívül az is elmondható, hogy a horvát összességében lágyabb hangzású; ahogy a horvátok is előszeretettel hangoztatják, hogy ők bizony finomabb lelkek, mint a szerbek. Hrvat neće ti poslati u tri pičku materinu, nego će fino kulturno da ti kaže: „Jeba ti pas mater!” Magyarul: egy horvát nem fog elküldeni a három anyád p*csájába [3], hanem szépen kulturáltan a tudomásodra hozza, hogy „B*sszon anyád kutyával!” Amúgy még a lágy kiejtés szempontjából is vannak kivételek. Például a splitiek beszéde legalább olyan kemény, fakó és tompa, mintha mindegyiküket Danny Trejo szinkronizálná.

  Azt áruld még el, hogy a što jelleghez milyen konkrét dialektusok tartoznak.

Hadd ne soroljam fel az összeset. Inkább mutatok egy másik térképet, igaz, ezen sem lesz rajta az összes nyelvjárás, de sokkal könnyebb leegyszerűsítve megjegyezni. De arra az egyre nagyon kérlek, hogy még véletlenül se akadj ki azon, hogy Vajdaság vagy Koszovó teljes területe be van színezve. A térkép a helyi „jugók” nyelvhasználatára vonatkozik, ha valamelyik faluban csak egy szerb vagy horvát lakik, akkor őrá.


A što nyelvjárás szubdialektusainak területi eloszlása (nagyobb méret)

  Hú, ez már eléggé magas nekem. Egy kukkot sem értenék most, ha ezzel kezdtük volna. De az biztos, hogy nagyon érdekes! Te, figyelj csak! Azt hiszem, jövőre szeretnék beiratkozni a pécsi egyetemre horvát levelező szakra. Segítesz majd kitölteni a felvételi lapot?

Persze. De már csak szlavisztika szakra tudsz felvételizni, horvát szakiránnyal.

  Akkor oda.

[1] Kb.: „Mit tegyek?” és „Meglátjuk”; što dialektusban ugyanez „Što da radim?” és „Vidjet ćemo” lenne. (Vissza)


[2] Savićević: …amiről gondolkodtam. Riporter: Kérlek áruld el, kikre gondolsz! Kik azok az ők? Savićević: Hát ők, a horvátok. Nyilván nem a macedónokról beszélünk, így nem kell megismételni. Bekiabáló: Szar vagy! Savićević: Ó, hogy b*szom a szádat, b+! Azt a csorbafogú pofádat, p*csafej! Gyere ide, te f*sz! Sz*pjál le, purger! Gyere, purger! B*szom a csorba szádat! … Tehát, hogy is mondjam … [a továbbiakban a sokoldalú, nemzetközi tekintélyű lingvista a tárgyban érdektelen témáról, labdarúgó mérkőzések szervezéséről beszél.] (Vissza)


[3] Achtung! Ez a szerb káromkodások egyik alapmodellje. Ha meghalljuk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy az illetőnek erős a szerb műveltsége vagy legalábbis a srbija.blog.hu potenciális törzsolvasóinak egyike. (Vissza)

Köszönjük a figyelmet! Aki mind a négy részen átnyálazta magát és idáig eljutott, az mindenképp megérdemel egy C-típusú, keményfedeles oklevelet:

„Szerb, horvát, bosnyák, hercegovinai, monte és negró nyelv – középhaladó szint.

21 komment

Címkék: foci horvátország szerb horvát nyelv bunyevác délszláv dinamo zagreb huligánok hajduk split tetoválás piercing szvasztika/szlavisztika

A bejegyzés trackback címe:

https://srbija.blog.hu/api/trackback/id/tr982845799

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Omár mollah 2011.04.22. 10:59:33

Akik az "ije"-ző tájszólást beszélik, azoknál egy csomó szó egy szótaggal hosszabb, mint a többieknél. Nem fárasztó? :D

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2011.04.23. 00:41:10

elmondhatjuk, hogy az ikavica, tulajdonképpen az "ö"-zés :) (magam ökavica zónábol származok, őzök is ha köll, mög beszélöm a pesti mekögést, az ekavicát is.)

a történeti hűség kedvéért tegyük világossá, hogy a magyar "polgár" szónak is a német az eredetije, csak a horvátoknak jobb a hallása, nekünk meg rosszabb a nyelvérzékünk, így a mi szavunk többet torzult.

Styxx 2011.04.23. 00:54:57

@Pigsy:
:-) egyébként nem is olyan hülye kérdés. Ha megpróbálsz átállni ekavicáról (azon kívül, hogy kiröhögteted magad, persze x év után biztos átáll az ember, ha elköltözik mondjuk Banja Lukaból Belgrádba)) fárasztó is. De tény, hogy hangzásra a legtöbb embernek általában a stokavski ijekavica a legszebb.
@milliliteratura:
Kiváló hasonlat, az ökavicát magam is "lájkolom" és minden elismerésem az olyan kettős dialektusúaknak, akik a kávészünetben szögediesen tolják, majd a prezentációt lazán végigmekegik pestiesen.
Az "óhorvát" ezek szerint kevésbé torzít, mint az "ómagyar"?:-)

Bikmakknak külön köszönet a "HÜrvoje" "magyarítás" kiötléséért, folyamatosan azon kuncogok.

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2011.04.23. 01:34:12

@Pigsy:
Nem, mert az egyszem (hosszú) kettőshangzóként (Horvátotszágban és Boszniában), vagy két külön RÖVID szótagként (Hercegovinában és Montenegróban) ejtett "ije" valójában minden esetben a HOSSZÚ jat reflexe.

Tehát arról van szó, hogy amelyik szóban a szerb ekavica beszélői HOSSZÚ "e"-t ejtenek az egykori hosszú jat helyén, ott az ijekavicában "ije" lett. Ahol viszont eredetileg rövid jat állt, ott az ijekavicában nem "ije", hanem "je" keletkezett. (Az ekavicában pedig rövid "e".)

[Figyelem: ez csak leegyszerűsített, vázlatos leírás, a különböző tónusú hangsúlyokat meg a redukált, ill. semleges jatot direkt nem kevertem bele.]

Az ósz(dél)szláv rövid és hosszú jat célszerű átírása latin betűvel: ě/ē

Az egyszerűség kedvéért sz-betűvel az ekavica-, h-betűvel pedig az ijekavica alakokat adom meg, de Horvátországon kívül B&H-ban és Montenegróban is ez utóbbi a standard.

ódsz. cvēt (virág) --> sz. cvet | h. cvijet
ódsz. mlēko (tej) --> sz. mleko | h. mlijeko
ódsz. rēč (szó, beszéd) --> sz. reč | h. riječ

ódsz. děvojka (lány) --> sz. devojka | h. djevojka
ódsz. pěsma (dal) --> sz. pesma | h. pjesma
ódsz. děca (gyerekek) --> sz. deca | h. djeca

Ez a konvenció egyébként a horvátban nagyon következetes, ha a diftongus valamiért megrövidül, akkor ezt írásban is jelölik: Osijek ~ Osječko pivo.

Horvátul értőknek egy érdekes cikk, "Ije je je" (vagyis: "Az ije valójában je") címmel:
goo.gl/iGUm8

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2011.04.23. 01:47:26

@Styxx: ha nem teszel közé kötőjelet vagy vesszőt, akkor "štokavska ijekavica", plíz. :P :D

Presszós Laci 2011.04.23. 05:59:16

@milliliteratura: @Styxx: Elnézést az offért, de mint fővárosi kikérem magamnak a mekegést. Az ugyanis nëm tőlünk jött. :D

„A zárt ë a magyar köznyelv ëgyetlen írásban általában nëm jelölt magánhangzója. Ezért a hang jelölésére nyelvészeti célú lejegyzésekben szokásosan használt ë betű a magyar ABC-ben sëm szerepël. Legalább a róla szóló írásomban úgy érzëm stílszërűnek, hogy jelölve lëgyën. Ami persze nëm kicsi többletmunka, hiszën nincs is a magyar billentyűzetën ë betű.

A tíz nagyobb magyar nyelvjárás közül öt (hat?): (nyugati, közép- és déldunántúli, északi/palóc és a székëly - nëm ëgységës - (és a tisza- kőrösvidéki? erről ellentmondásosak a véleményëk) tartalmazza, a szëgedi azaz szögedi pedig ö-t ejt helyëtte. Ezëkből került a köznyelvbe. Tëhát csak három (négy?) (északkeleti, mezőségi, moldvai) nëm. Az északkeleti tájszólásra alapozva alakult ki elsősorban az irodalmi nyelv, ami lëhetségës magyarázat arra, hogy miért nëm tartották fontosnak bëtűvel jelölni a zárt ë-t.”

honunk.blog.hu/2010/09/14/a_magyar_nyelv_mostohangjai_a_zart_es_az_ly

MTi 2011.04.23. 10:43:49

@Styxx: @bikmakk: az általatok elmondottakat edo mahka művészúr emigyen önti versbe:
www.youtube.com/watch?v=2_LsAH7nGj8
én lajkolom a mókust :)

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2011.04.23. 19:14:17

@Styxx: bizony, az ómagyar eléggé torzít. pl. kedves ex-némettanárom eskü alatt vallotta, hogy a "huncut" szavunk ómagyar eredetiben hundsfotze formában hangzik, ami ugye a lánykutyus nemiszerve :)

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2011.04.23. 19:30:55

@Lekoid: érdekös, úgy tudtam, az ökavica valóban az ë folytatása, viszont, ha jól jelöli az idézetöd, akkor gáz van:
ëgyetlen - kizárt dolog, hogy ögyetlennek ejtse bárki is. sanszosan éggyetlen lesz ez.
nëm - a nöm még viccnek is rossz
sëm = sé (rövid, hangsúlyos é-vel :)
szerepël = szerepöl
érzëm = érzöm
stílszërűnek = -szerű
lëgyën = lögyön
hiszën = nem hinném, hogy létezik hiszön, de bizonytalan vagyok
billentyűzetën = -ön
székëly = székely
ëgységës = éccségös
véleményëk = véleményök
szëgedi = régiesen/szórványosan szögedi, ökavica köznyelvileg is már inkább szegedi
helyëtte = helyötte
ezëkből = ezökbül
tëhát = töhát nincsen. a tehát forma lehet a leggyakoribb, esetlég téhát, de ez nekem most furcsán hangzik
lëhetségës = leheccségös
bëtűvel = régiesen bötűvel, ma már ez inkább betűvel

szóval elég változatos, hogy e/é/ö van helyötte :)
(ha jól látom, toldalékban elég szabályos az ö)

(a szlávoktól meg bocs az offért)

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2011.04.23. 21:51:52

@MTi: Részemről is megy a lájk!
@Lekoid: Az általad linkelt poszt, úgy, ahogy van: nettó hülyeség. (Túl azon, hogy sokszor helytelenül jelöli az ë-ket.)

Aki egy bizonyos tájegységen született, ezért ösztönösen tudja, hol lehet középzárt e-t vagy szögedi e-t (stb. stb.) ejteni, az nyugodtan színezze ilyesmivel a beszédjét. A médiában sem fogják kinevetni érte (az egyik kedvenc tévés szereplőm Reisz András meteorológus, aki palóc tájszólással beszél).

Aki viszont a saját beszédjében nem hallja a különbséget, annak teljesen felesleges erőfeszítés és időpocsékolás bemagolni, hogy hol tudja írásban jelölni a mindenféle obskúrus hangokat. Azt pedig főleg ne várja el tőle senki, hogy megpróbálkozzon a beszédben is e nyelvjárási formákhoz igazodni.

Én például tősgyökeres pesti vagyok, nyílt e-vel mondok és írok mindent: nálam néha még a tejföl is "tejfel", a falba való szög pedig "szeg". (A vödör viszont sosem "veder", ebből is látszik, hogy mi itt a fővárosban ilyen össze-vissza kutyult nyelvet beszélünk.) --> A szögediek "utánzásásval" fél perc alatt le szoktam bukni.

Dragan Rafajlovic 2011.04.23. 22:15:16

Hát elég érdekes ,én nem gondoltam volna hogy ekkora kis országban mint Magyarország előfordul hat az hogy nem értek meg valakit aki Tarjánból jött egy faluból idős bácsika.Úgy kellett figyelnem Dunántuli füleimmel :D hogy megértsem,de érdekes hogy haver onnan valo és szorol szora értette ugy hogy ő meg "normálisan" beszélt akár csak mi???!!! :O
Egyszer láttam egy dokulmentum filmet Erdélyről szólt feliratozták az öreg bácsikat néniket és fél óra után esett le hogy Magyarul beszéltek :D elképesztő hogy szinte semmit sem értettem hallásból belőle.

Erre fele is e -vel beszélünk mi felénk nem bent van a szekrényben ,hanem benne van a szekrényben.
a szög az szeg az oda felé az oda fele,felfelé - felfele.
Most melozok két Hajdúságból jött arcal nekik a dió is dejóóó :D nézd meg - nézd máán volt - vóótt
ott - ottan :D jokat szoktam derülni :)

Dragan Rafajlovic 2011.04.23. 22:18:44

Bocs a helyesirásért siettem :(

Maisie MacKenzie 2011.04.26. 09:51:08

@bikmakk:

"Tehát arról van szó, hogy amelyik szóban a szerb ekavica beszélői HOSSZÚ "e"-t ejtenek az egykori hosszú jat helyén, ott az ijekavicában "ije" lett. Ahol viszont eredetileg rövid jat állt, ott az ijekavicában nem "ije", hanem "je" keletkezett. (Az ekavicában pedig rövid "e".)"

Ez megvan a csehszlovákban is! :-)

Mléko (cseh irodalmi) hosszú e(!)-vel. Ml-ie-ko (szlovák) diftong-gal. (Házi csehül meg mlíko)

Maisie MacKenzie 2011.05.17. 09:58:42

"A magyarországi bunyevácok „himnuszának” is tekintett „Kolo igra, tamburica svira” -kezdetű dal"

Himnusz van, elismert bunyevác nemzetiség meg nincs! :-(

Muity Mijo · http://sos-bunyevacok-bunjevci.blog.hu/ 2011.05.19. 15:29:58

@Maisie MacKenzie: Mert a Horvát-Magyar Államszövetség egyes egyéni érdekeivel ellenkezik ennek elfogadása.

bolje biti 2011.10.21. 11:11:59

Tudja valaki, kik voltak pontosan az ugrovlahok?

doncsecz 2013.07.16. 21:37:08

Eme c-zésről jut eszembe, hogy ezt cokanyénak hívják a szlavisztikában, de egyébként lengyel tájszólásokban és a kihalt novgorodi nyelvjárásban is volt. Hasonló hangtani változás van a muravidéki szlovén nyelv esetében, de annak is csak két magyarországi tájszólásában, ahol bizonyos s hangoknál mondanak lágy sz-eket. Abban a nyelvben ráadásul igen erős az ü-zés, sőt még ö hangok is vannak, valamint rengeteg diftongus. Bizonyos szempontból hasonlít a ča-ra de azt a nyelvet mafla, feltűnősködő nacionalisták már mindennel megpróbálták azonosítani, csakhogy szlovén ne legyen. Az igazság az, hogy bővelkedik horvátra valló dolgokban, de vannak benne oroszra, ukránra, lengyelre, csehre, szlovákra, morvára, bolgárrá, sőt még novgorodira jellemző sajátosságok is.

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2014.11.14. 10:52:21

@MolnarErik: Ez egy paródia. Nem a Serbia Insajd bloggerei mondják, hanem kitalált személyek: Milán és Ottó. Másrészt Ottó sem állítja, hogy kizárólag az usztasa címer olyan. Minimális szövegértés szükségeltetik ahhoz, hogy a sorozatot élvezni lehessen; abból indultunk ki, hogy az olvasók többségének ez nem okoz majd problémát.

MolnarErik · http://heraldika.blog.hu/ 2014.11.14. 16:37:07

@bikmakk: Ez a "szájbarágó", amiben ti felvilágosítjátok a hülye olvasót a tutiról ("Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod."), gondoltam én, de ezek szerint csak hülyeségekkel traktáljátok a hülye olvasókat?
Nem állítja, h csak az usztasa címer olyan, de csak azt említi meg, mint ami olyan, és leustaszázza azt, aki fehérrel kezd.

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2014.11.14. 17:04:48

@MolnarErik: A "Hogy ne nézz teljesen hülyén..." kezdetű szöveg is paródia, régebben az Indexnek volt egy Szájbarágó című rovata, abban volt ez a felvezető. Én is kedvelem a heraldikát és a vexillológiát (sőt, ilyen témájú Wikipédia-szócikk írásában is közreműködtem már), de ez a szóbanforgó poszt alapvetően egy humoros írás akar lenni. Ez eddig mindenkinek átjött, egyedül neked nem. Szerintem egy kicsit vegyél vissza az arcodból.

Amúgy a kissé paranoiás Ottó, akit valószínűleg egy belpesti liberális biciklisfutárról mintáztunk, nagyon pontosan fogalmaz: egyáltalán nem usztasázza le Milánt (aki a sorozat végére kigyógyul a náciságból), csupán egy megjegyzést tesz Milán tetkójára, úgy mellékesen. Szerintem mindketten magasról, sugárban tesznek arra, hogy a Rózsák terén található templom Szent koronás középcímerén milyen sakktábla van.
süti beállítások módosítása