A hágai Nemzetközi Törvényszék előtt ma kellett nyilatkoznia arról Goran Hadžićnak, hogy az ellene felhozott vádakban bűnösnek, avagy ártatlannak vallja-e magát. Érvényesült a papírforma: Hadžić az ellene felhozott mind a 14 vádpontban ártatlannak vallotta magát. A hágai vádlottak jellemzően így nyilatkoznak. Kisebb részük választja a cirkuszt és a bohóckodást, mint például Ratko Mladić és különösen Vojislav Šešelj, és még kevesebben vallják magukat bűnösnek, mint tette Biljana Plavšić, egykori boszniai szerb politikusasszony, aki a rá kiszabott tizenegy éves szabadságvesztésének miután a kétharmadát egy svédországi börtönben leülte, 2009-ben feltételesen szabadult. Majd közvetlenül azután a Boszniai Szerb Köztársaságban biztosítottak számára sofőrös szolgálati autóval járó köztisztviselői állást.
Goran Hadžić volt az európai integrációs kívánságlistán az utolsó, Szerbia részéről Hágába kiadandó, háborús bűnökkel vádolt személy. Nem sokkal Ratko Mladić kézrekerítését követően bukott le, hét év bujdosással a háta mögött. A szerb ügyészségi nyomozók szerint lebuktatásában kulcsszerepe volt annak, hogy egy Modigliani-festményt akart értékesíteni.
Hadžić a délszláv háborúk idején Kelet-Horvátországban garázdálkodott a szakadár szerbek oldalán. (Illetve ahogy főképp a szerbek hívták: Nyugat-Szerémségben. Ahogy Balázs Attila mondaná: Kinek Észak, kinek Dél). Az ellene felhozott legdurvább vád a tevőleges részvétel a vukovári kórház betegeinek a lemészárlásában.
Modigliani: Férfiportré
(46x38 cm, olaj; 1918 körül. Állítólag ezt akarta pénzé tenni a "gyűjtő")