Summa cum laude
NEM ÁLHÍR Egy erre irányuló kutatás 240 szerb szerző, 2008-ban és 2009-ben megjelent angol nyelvű publikációjáról állapította meg, hogy azok plágiumok, illetve egyéb módon sértették meg a tudományos művek közlésének a szabályait, jellemzően úgy, hogy a szerző elhallgatta művének korábbi kiadását. Például a "Szent Lukács, és az ő csodatevő-varázsló kultusza a szerb nép körében" című hiánypótló tudományos cikket a Srpski arhiv za celokupno lekarstvo (Szerb Összorvosi Archívum) folyóirat szerkesztősége 2010 október 10-i határozatával vonta vissza, mivel bizonyossá vált, hogy azt korábban már publikálták. Plagizálás miatt töröltek tudományos cikket a felülmúlhatatlan nevű tudományos folyóirat egyik 2006-os számából, az Ekonomski Anali-ból is.
Prof dr. Szabó Tibor (fenti képünkön), a szerb kultuszminisztérium tudományért és kutatásért felelős miniszter-helyettese szerint azonban nem jelentős a szerb tudományos művekben a lopott anyagok mértéke. "Mostanában mindössze négy plágiumvád igazolódott be. Három természettudományos és egy társadalomtudományos műről derült ki, hogy szerzőik idegen tollakkal ékeskedtek." - mondta a szakpolitikus.
"Tudományos-kutató szervezetektől kaptunk ezzel kapcsolatos bejelentéseket. Miután bizonyítást nyert a plágiumvád, értesítettük a szerzők anyaintézményeit, akik foganatosították velük szemben a szükséges intézkedéseket. Egyik plágiumon kapott szerző esetében a minisztérium részéről kértük, hogy az intézménye váltsa le a tudományos testület elnöki tisztségéről és, hogy zárják ki a végrehajtó-tanácsból, aminek eleget is tettek."
Szabó azonban elismeri, hogy a minisztérium plágiumokat szűrő szoftverrel nem rendelkezik, és hogy a velük együttműködő szakintézet szoftvere is csak az angol nyelvű publikációkat képes górcső alá venni. Automatizált számítástechnikai segédlet nélkül viszont nehezen kerülhet napvilágra, ha egy tudományos művet szerbül publikáló, erkölcsi ingoványba süppedt szerző akár egy honfitársa, akár egy bolgár vagy német (csak példák) kutató, korábban publikált munkájából csen el kisebb, netán nagyobb részeket.
Szabó kifejtette a Danas napilapnak adott nyilatkozatában, hogy a plágium szankcionálásának két módja van: az akadémiai és a bírósági. "Amennyiben a plágiumgyanú beigazolódik, a büntetés a tudományos fokozattól való megfosztás, valamint az illetékes intézmény etikai bizottsága dönthet a plagizátor munkaviszonyának a megszüntetéséről is. A mondhatni klasszikus, bírói út bonyolultabb, ugyanis a hatályos szerb törvényekben nincs szabatosan meghatározva a plágium fogalma, ezért az eljáró bíró mérlegelésén múlik, hogy egy adott szöveg hány százalékának az átvétele [a magyarországi legfőbb közjogi méltóság szakkifejezésével élve (mondhatni: őt plagizálva, bár ő maga sem szereti ezt a szót); úgynevezett "törzsadatok" – a szerk.] esetén mondható ki az adott műről, hogy az plágium. Gyakran azonban nem az átvett szöveg százalékos méricskélése a mérvadó, hanem az, hogy milyen mértékben került sor egy eredeti, komplex gondolatmenetnek, mint szellemi alkotásnak az eltulajdonítására."
Mivel már úgy is elkezdtünk külföldön keresgélni, e magyar anyanyelvű, tudományos fokozattal rendelkező szerbiai oktatási szakpolitikus esetleg elvállalhatna egy magyarországi eseti megbízást egy plágiumgyanús tudományos mű tárgyilagos kivizsgálásának a megszervezésével kapcsolatban, ugyanis ettől Magyarországon mindenki vonakodik.
