Rongálás vétségében bűnösnek találta, és jogerősen 200 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a Kaposvári Törvényszék ma Dániel Péter ügyvédet, aki május 15-én éjjel festékkel leöntötte a Somogy megyei Kerekiben két nappal korábban felállított Horthy-szobrot.
Bocsássatok meg néki, nem tudja mit cselekszik.
Első fokon megrovásban részesítette a bíróság Dániel Pétert. A másodfokú bíróság ítéletében mellőzte az első fokon eljáró siófoki bíróság indoklásának azon részét, amelyben "társadalmilag hasznos figyelemfelhívásnak" minősítette a szoborrongálást.
Dániel Péter nyílt levélben írta meg, hogy nem fizeti ki a büntetést, hanem kérni fogja az összegnek megfelelő, 80 nap időtartamú fogházbüntetésre való átváltását.
A hivatalok falára kifüggesztett kormánypárti irományokat kaszinótojással összekenő akciójával hírhedté vált ügyvéd utóbb átlovagolt az alaptörvény asztalának az öszeketchupozására, majd rendhagyó politikai aktivizmusának (eddigi) csúcspontja a Horthy szobor leöntése festékkel, és a "Tömeggyilkos háborús bűnös" –feliratú tábla nyakára akasztása. Mindez szerintem annyira gusztusos, mint mondjuk a holokauszt-relativizálás a bolsevizmus számszerűleg jóval több áldozatának az összevetésével. Mindemellett nem feltétlenül tartom célszerűnek a feltűnési viszketegséget a büntetőjog által is üldözni.
"Ne etesd a trollt." – tartja a bölcs internetes mondás. Vagyis a feltűnési viszketegségben szenvedő, lájtosan mártírkodó műmájerekkel akkor szúrunk ki a leginkább, ha nem büntetjük őket.
A bulvársajtó korai felfutásakor, Viktória királynő angliai uralkodása alatt azokat a mindenáron hírnévre törekvő futóbolondokat, akik az uralkodó elleni merénylettel próbáltak rivaldafénybe kerülni, úgy sikerült leszerelni, hogy a teljesen komolytalan merényletkísérleteket főben járó bűn helyett leminősítették egyszerű szabálysértésé, amelyek elkövetőire a kutya sem volt kíváncsi. Ennek köszönhetően drasztikusan le is csökkent az ilyen álattakok száma.
Nemrég egy némileg Dániel Péterhez hasonlítható, vajdasági magyar trollt, bizonyos Sass Lászlót ítélt pénzbírságra a szabadkai bíróság, mégpedig abból az első hallásra elég bizarrnak tűnő apropóból, hogy megsértette a hatvannégy vármegyés Toroczkai László becsületét, ugyanis a sajtóban legyurcsányistázta. Sass Lászlót jogerősen pénzbírságra ítélte a szerb bíróság, azonban a bírságot nem tudta, vagy nem akarta kifizetni, és már be is vonult volna a börtönbe, hogy letöltse a pénzbírság kifizetése helyett rá váró 150 napot, azonban még aznap Tomislav Nikoliiċ szerb köztársasági elnök kegyelemben részesítette. Sőt, mint a képen látható; fogadta is az elnök Sasst.
Szerintem Dániel Pétert is így lehetne elegánsan pofára ejteni, ha az önként felvállalt mártíriumszerep helyett –félkegyelműhöz illő módon–, elnöki kegyelemmel szabadulna. Ehhez csupán az kell a vonatkozó jogszabályok szerint, hogy találjunk Dániel Péternek egy olyan hozzátartozóját, aki előterjesztené a kegyelmi kérvényét (ő magának nyilván esze ágában sincs, hisz akkor oda az ingyenbohóckodás). Ha akad ilyen normális ember a szűkebb családjából, akkor indulhatna a móka, és Áderen múlna, hogy venné-e a lapot. Ha te lennél az elnök, mit tennél?