Rendkívül igényes, hosszú (nyolc A4-es oldal terjedelmű) egy nyelvészeti tanulmánynak is beillő cikket küldött Doncsecz Ákos olvasónk a szlovén nyelv múltjáról és jelenéről, különös tekintettel a magyarországi szlovének helyzetére.
E minőségi tartalom nem száraz szakszöveg. A szerző (szerintem nagyon helyesen) szenvedélyes, kritikus hangvételű, politikai állásfoglalástól sem mentes. Íme néhány:
"Mulatságos, hogy egy csomó szlovén ember még csak nem is hallott a Muravidékről, noha maga Szlovénia elég kis ország. Sajnos a történelmi tények megmásítása ott sem ismeretlen, talán még gyakoribb is, mint Magyarországon. Itt is meg voltak és vannak is a legfelsőbb hatalomnak alázatosan behódolók, akik prédikálják a történelmet és a helyes utat a vidéknek."
"Elmondható, hogy Szlovéniában csak függetlenségre került sor 1991-ben, rendszerváltásra nem. A függetlenséget kivívó, egyébként muravidéki születésű Milan Kučan elnököt szülőhelyén egyre több ember árulónak tartja,... Kučan, hogy nemzeti hősöket teremtsen az újdonsült nemzetnek a második világháborús kommunista partizánokat emelte erre a rangra, akik persze sokkal inkább Jugoszláviáért és a kommunizmusért adták vérüket. A kommunistákról szóló emlékművek ma is díszítik az országot szerte, s ennek tudható be, hogy még jó egy évtizedig a régi muravidéki irodalom elég hátrányos megkülönböztetést szenvedett, s a történelemírás tekintetében is konzerválódtak az előző rendszerben elfogadott hivatalos nézetek akár a térségről, akár a muravidéki magyarságról és a magyaroknak a nemzetiségi kérdésben betöltött szerepéről."
Köszönet a szerzőnek és bízom benne, hogy törzsolvasóink egy része veszi a fáradtságot, hogy elolvassa Doncsecz Ákos esszéjét, nem fogja megbánni a rá szánt időt!
A mindennek kikiáltott nép fiai a Mura és a Rába között
A különféle figyelemfelhívások hatására az elmúlt években sok információval gazdagodhattunk a Vendvidékről és a vendekről. Régebben a helyzet sokkal zavarosabb volt, akkor a vendek feltételezett őshazája Vendée francia tartomány volt, vagy Litvánia, nyelvük meg nyugati szláv nyelv, ősszláv nyelv, germán nyelv. 2004. január 24-én a Magyar Nemzet is vetemedett egy meglehetősen lesajnáló cikk közlésére, mely miatt a magyarországi szlovénok nagyon felzúdultak. Merthogy a vendek tulajdonképpen a magyarországi (és muravidéki) szlovénok. A vendkérdés firtatása kár volna; lerágott csont, sőt meglehetősen primitív Vendée-t, avagy Velencét velük összefüggésbe hozni. Önmaguk is hitet tettek szlovénségük mellett már akkoriban, amikor a vend név még nem létezett, teszi mindezt Küzmics István, aki a vendek nyelvére lefordította és 1771-ben kiadta az Újszövetséget. Persze Magyarországon hosszú időn át eme kisebbséget hivatalosnak vendnek kellett tekinteni, emiatt Szlovéniában sokat kárhoztatják a magyarokat, de majd látni fogjuk, hogy amott sem másabb a helyzet. Mikola Sándor híres fizikus is vend, vagyis szlovén születésű volt, ám szinte a gyűlölködésig magyarkodó propagandista. A vendkérdésben tett munkáját hosszan lehetne taglalni, de erről csak annyit, hogy logikát messzemenően nélkülöz, sovinizmust és magyarimádatot bőven tartalmaz. Nonszenszeit jól tükrözi, hogy bár a Mura és a Rába vidékén élők slovenski-nek mondják magukat, szerinte ez mégsem jelent egyet a szlovénekkel, hisz ha ezeket az embereket vendnek mondják, akkor a slovenski az is vend, nem szlovén. A már említett Küzmics Istvánról vannak olyan adatok, ahol nevét Kuzmicsnak írta. Mikola és „kollégája" Melich János szerint ezzel magyarosabbnak akart kitűnni Küzmics. Hát elég elgondolkodtató, hogy a Kuzmics mitől magyarosabb a Küzmicsnél. Nem is beszélve az akkor is köztudomású tények elhallgatásáról, melyekkel csak másokat akartak félrevezetni. A második világháború alatti magyar visszafoglalás (Szlovéniában ezt megszállásnak tekintik) ideje alatt történt kísérlet arra is, hogy magyar nyelvjárássá fokozzák le, ismételten csak értelmezhetetlen okból.
