Serbia Insajd

Hírek, vélemények, elemzések, interjúk és beszámolók az exjugoszláv térségből, illetve érintőlegesen a Balkán-félsziget egyéb területeivel kapcsolatban is. Szigorúan szubjektíven. A blogot többen szerkesztjük, az egyes szerzők véleménye nem feltétlenül egyezik meg.

jugo.png

Na ovim prostorima

Facebook-oldalunk rendszeresen frissül, a blogposztoktól eltérő anyagokkal. Lehet nekünk linket, képet, videót, bármit küldeni. Ha ott írsz privát levelet, akkor azt mindhárman látjuk, így gyorsabban kapsz választ.

Friss topikok

Egyéb témák

18+ (2) 2008 (15) abszurd (75) adatvédelem (2) adósság (3) afganisztán (1) albán (41) albánia (1) aleksandra jerkov (2) alkotmány (5) állatkert (3) állatkínzás (4) al khaida (1) amy winehouse (1) andrej pejic (1) angelina jolie (5) ante markovic (2) április 1. (2) arkan (8) árvíz (5) atomenergia (1) autonómia sorozat (6) avala (2) azerbajdzsán (5) b92 (8) badnjak (1) balasevic (2) baleset (19) balkán hg.hu (2) bánát (6) bankok (8) belgrád (121) berlusconi (2) beruházás (6) betegség (4) bevándorlók (15) bicikli (6) bigbrother (7) bizarr (11) bloggerek (31) bmw (2) bor (4) boris johnson (2) börtön (12) bosznia (77) breivik (3) brutalitás (6) budapest (20) bulgária (8) bulvár (6) bunda (4) bunyevác (3) burek (3) camino (1) canak (3) cane subotic (1) ceca (6) ceda jovanovic (3) cigányok (26) civil kurázsi (2) crvena zvezda (6) csecsemő (4) csehszlovákia (2) csempészet (4) csetnikek (10) dacic (26) dalmácia (4) damjanich (1) danilo kis (1) délszláv (8) délszláv háború (2) díj (4) dinamo zagreb (5) dinkic (6) diplomaci (3) díszpolgár (4) divac (3) divat (4) dizájn (6) djindjic (7) dobrica cosic (2) drog (15) dubioza kolektiv (2) dubrovnik (4) dzajic (3) dzsihád (1) édesség (3) egészségügy (20) egyház (32) ekv (1) élő (2) erőszak (12) észak korea (1) etnikai feszültség (6) eu (38) euro2008 (4) euro2012 (4) eurovízió (4) exit (4) exjugoszláv (12) exyu ultras (6) facebook (18) fasiszta (8) fegyver (12) fertőzés (2) fesztivál (4) film (38) foci (65) folk (11) fordítás (6) függetlenség (32) futballmaffia (4) gasztronómia (14) gáz (8) gazdaság (5) gojko mitics (1) goldenblog (4) goliotok (2) goranok (1) görögország (6) gotovina (18) guantanámó (1) gyász (25) gyilkosság (38) háború (99) hadsereg (18) hadzic (7) hága (57) hajduk split (5) hajózás (4) határon túliak (19) hekkerek (3) homofóbia (13) horvát (50) horvátország (214) horvát tavasz (2) huligánok (21) humor (23) hungarikum centar (2) ibrahimovic (3) identitas-essze (2) időjárás (13) india (1) interju (25) interpol (3) írástudatlanság (5) isis (1) isztria (5) ivo sanader (38) jadranka kosor (4) jagodina (3) janics natasa (12) japán (2) jelasity radovan (1) jemen (1) jeremic (9) jogi pr (4) jugoszlávia (63) kadhafi (3) kalózpárt (1) kampány (10) kannibalizmus (2) karácsony (1) karadzic (14) kartoncity (4) katolikusgyalázás (2) kávé (2) képek (44) képregény (4) kézilabda (5) kiállítás (4) kígyó (1) kina (3) kisebbség (8) kisebbségi identitás (20) kiskorú (7) kommunizmus (21) könyv (18) kormány (10) korrupció (47) kosárlabda (8) kostunica (13) koszovó (97) közlekedés (32) közvélemény (5) krajina (5) krist novoselic (1) krónika (6) kuba (1) kusturica (15) lazar risar (2) lepa brena (1) libia (3) lopás (3) lsv (4) macedonia (21) maffia (30) magyarok (94) magyarország (106) magyarverés (7) magyar kisebbség (7) magyar szo (7) majtényi lászló (1) marinko magda (2) marko (4) mecset (6) média (52) medjugorje (2) melegek (22) menekültek (3) mentalitás (7) mezőgazdaság (4) migráció (3) milka (3) milliardosok (2) milosevic (28) mirjana (6) mladic (30) moderálás (2) mol (26) momo kapor (2) montenegro (46) mostar (10) muszlimok (25) művészet (5) muzeum (5) nácizmus (9) nagybritannia (3) nagykövet (3) nagy delszlavok (5) nagy szerbia (1) nato (16) na srpskom (4) németország (15) nemi erőszak (4) neonáci (2) népszámlálás (4) nikola tesla (3) nikolic (24) njegos (1) norvégia (2) novak djokovic (13) novi pazar (5) nyaralás (17) nyelv (26) nyomortelep (5) obraz (3) oktatás (21) olaszország (16) olimpia (13) oluja (10) önállóság (4) orlovi (1) örmény (1) oroszok (15) oroszország (20) otp (1) pálinka (5) parkolás (2) parlament (12) paródia (5) partizan (3) pedofil (6) pedofília (3) peking2008 (6) plágium (5) plakátok (5) pontatlanság (1) poskok (1) pravoszláv (6) prostitúció (10) punk (1) putyin (9) puzsér (1) rablás (6) radics viktoria (1) radikálisok (17) radivoj korac (1) radnóti (1) razija mujanovic (1) rendezvény (6) rendőrök (28) rendőrség (61) retro (10) rezsi (2) röhej (24) románia (10) rombolas (2) röplabda (5) safarov (1) sajtó (61) sajtószabadság (3) sarajevo (22) sass laszlo (3) sebesülés (5) sejo sekson (2) serbiainsajd (13) seselj (24) sovinizmus (4) split (9) sport (100) srebrenica (10) statisztika (4) surda (4) svédország (7) szabadka (34) szabadkőműves (1) szabo arpad (7) szandzsák (8) szárazság (1) szeged (22) szegénység (10) széky jános (1) szeles monika (1) szentendre (1) szerb (55) szerbek (144) szerbia (486) szerbia2020 (3) szerbverés (8) szerkesztő (4) szervátültetés (1) szervkereskedelem (1) szex (28) szinhaz (4) szíria (1) szlovákia (6) szlovénia (32) szobor (9) szollar domokos (1) sztrájk (2) születésnap (1) szvasztika/szlavisztika (4) tadic (33) tálas péter (1) támadás (25) támogatás (4) tenisz (12) terrorizmus (3) terzic (2) tetoválás piercing (5) tgm (1) thompson (3) tito (25) többség (1) topolya (2) toroczkai (4) törökök (17) trükközés (3) tudjman (7) tüntetés (23) turbofolk sorozat (2) turizmus (34) tvrtko (2) twitter (1) uck (8) újságírók (11) újvidék (2) ujvidek (20) új primitivizmus (5) ukrajna (10) űrkutatás (2) usa (32) úszás (5) vajdaság (129) választás (26) választások (38) válogatott (3) válság (3) varostervezes (9) vasút (9) vélemény (41) vendégposzt (11) vesna vulovic (1) vicc (1) videó (160) vihar (10) villamos (2) vízilabda (12) vmsz (12) vucic (8) wikileaks (7) wootsch peter (3) yugo (7) zabrenjeno pusenje (8) zastava (7) zászló (4) zavargások (11) zene (56) zenta (3) zepter (3) zombi (2) zombor (3) zsidók (3) zupljanin (3)

Itt olvasnak minket:

free counters

Feliratkozás

Creative Commons Licenc

* A névhasználat nem előlegez meg semmilyen állásfoglalást Koszovó státuszát illetően; az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatával, valamint a Nemzetközi Bíróság koszovói függetlenséggel kapcsolatos véleményezésével összhangban.

Boszniai zsidókról rendez tévésorozatot Šurda

2011.02.08. 14:00 bikmakk

Ki ne emlékezne a nyolcvanas évek jugoszláv filmiparának legendás termékére, a Magyarországon Forró szél [Vruć vetar] címmel számos alkalommal bemutatott tízrészes sorozatra? Borivoje Šurdilović, azaz „Šurda” karaktere hihetetlenül népszerű lett itthon; kockás kalapja divatot teremtett, a kávéval és hanyattfekvéssel gyógyítható alacsony vérnyomásáról szóló filmes idézetek pedig még ma is szállóigék alakjában keringenek:

 Ti hogy keltitek fel?

 Az orra alá kell dugni egy csésze kávét.

 Hozom azonnal!

Styxx kolléga egyszer már majdnem írt egy bejegyzést a Šurda-jelenségről, de aztán elkalandozott. Előrebocsájtom, hogy én is így fogok tenni, egyszer talán oda is eljutunk, hogy egy teljes posztot szenteljünk a Forró szélnek. Addig is, aki olyan fiatal, hogy nem tudja miről van szó, vagy pedig az elmúlt 30 évet egy másik kontinensen töltötte, sürgősen tekintse meg az alábbi videót, mely az egész Šurda-életérzés egyik legjobb sűrítménye.

A Forró szél főszereplője az akkor 44 éves Ljubiša Samardžić (közkeletű becenevén: Smoki) volt. Macedóniában látta meg a napvilágot egy szerb szénbányász fiaként, 1936-ban. Színészi tehetségére hamar fény derült, így már a '60-as évektől kezdve a világhírű jugoszláv filmgyártás egyik legtöbbet foglalkoztatott színésze lett (A neretvai csata c. híres partizáneposzban is játszott). 2008-ig több mint 150 filmben szerepelt (ebből közel ötvenben főbb karaktereket formált meg). A '90-es években feleségével, Mirjanával és fiával, az azóta elhunyt Dragannal együtt filmügynökséget alapítottak. Smoki azóta rendez is (eddig összesen hat ízben), illetve produceri feladatokat is végez, bár ez utóbbi területen inkább neje jeleskedik, akivel 1960 óta él boldog házasságban. Egyébként sokat tartózkodnak Budapesten, mivel lányuk állítólag ide nősült jött férjhez.

 


Šurda-dal: előadja Željko Samardžić 
(A filmbeli verziót itt lehet megnézni)

Ljubiša Samardžić 2010-ben gondolt egyet, és hozzálátott egy új, nagyszabású tévés produkció előkészítésének, melyre a Forró szélhez hasonlóan nézők milliói fognak emlékezni. Célul tűzte ki, hogy megfilmesíti Gordana Kuić szerb írónő 1986-os bestsellerét, a magyarul legfrappánsabban Esőillat a Balkánon címmel fordítható Miris kiše na Balkanu c. nagy sikerű regényt. A Cinema Design és az RTS koprodukciójában rekordidő (alig négy hónap) alatt leforgatott sorozatot azóta műsorra tűzte a közszolgálati televízió (RTS) egyes programja, az elmúlt hetekben pedig olyanok is elkezdtek beszélni róla, akik amúgy nem néznek tévét. (Lelkes rajongók fáradságos munkájának eredményeképpen az epizódok az internetről is letölthetők.) Szerbia valóságos Miris kiše... lázban ég. A szarajevói illetőségű szefárd zsidókról szóló családi saga első részét 2010. december 10-én láthatta a nagyérdemű, azóta minden pénteken újabb egyórás epizódot vetítenek, a befejező részt pedig 2011. április 15-én mutatják be. Két bosnyák és egy bolgár televízió már megvette a licencet, a horvátokkal még tárgyalnak. 

Minek köszönhető ez a hallatlan népszerűség? A rendező és a producer (Mirjana Samardžić) szerepe ebben a kérdésben másodlagos, noha valóban maradandót alkottak. A siker kulcsa azonban egyértelműen a televízióban manapság szokatlan témaválasztásban (a 20. század elejének letűnt világa) és a regény népszerűségében rejlik. A hangulatos képekről a könyvben ábrázolt eredeti helyszínek gondoskodnak, melyeket ténylegesen felkeresett a stáb: forgattak Belgrádban, Szarajevóban, Dubrovnikban, Zimonyban és Pancsován is. (Samardžić egyébként huszonnyolc év után először járt a bosnyák fővárosban.) Mindezt természetesen fokozza az ismert művészekből álló szereplőgárda nagyszerű alakítása, és persze a spanyolos (valójában ladino nyelvű) főcímzene, melynek szövege az egyik főszereplő, Marija Vicković előadásában csendül fel. A dal címe Adio Querida (remélem nem csak nekem tűnik fel a párhuzam az A sad adio és eközött), s nem véletlenül kapott központi szerepet a filmben: a ladino anyanyelvű szefárdok egyik hagyományos énekéről van szó, melyet számtalan feldolgozásban hallhattunk már, többek között a világhírű izraeli énekesnőtől, a tragikusan fiatalon elhunyt Ofra Hazától. (A szefárd kultúráról szóló írásunk a bejegyzés végén, keretes összefoglalóban olvasható.)

Adio Querida – a Miris kiše na Balkanu főcímdala.

Előadja: Marija Vicković (képek a filmből).

Gordana Kuić 1942-ben született a szerb fővárosban. Édesanyja, Blanka Levi szarejevói származású szefárd zsidó lány volt. Élete és az általa mesélt történetek színes világa nagyban meghatározta a későbbi írónő gondolatvilágát. Kuić angol nyelvből és irodalomból dimplomázott Belgrádban, később a helyi egyetemen majd az amerikai nagykövetségen dolgozott, a '90-es években a Soros-alapítvány alkalmazásában állt. Jelenleg Belgrádban és New Yorkban él. Eddig összesen hét regényt írt, közülük az első és legnépszerűbb a Miris kiše na Balkanu. Azért kezdte el, hogy konzerválja azt a kiterjedt családi legendáriumot, melyről anyja, Blanka (könyvbeli becenevén Blanki) és négy különleges személyiségű nagynénje: Laura, Nina, Klara és Riki gondoskodtak. A regény az ő igaz történetüket dolgozza fel az I. világháború kitörésétől egészen 1945-ig, hűen ábrázolt történelmi keretbe ágyazva. A könyv elején Szarajevó még az Osztrák-Magyar Monarchia távoli tartományának „félig gyarmati” adminisztratív székhelye (azért ne feledjük, hogy élt itt egy Gavrilo Princip nevű szerb diák is); a végén pedig a II. világháborúból győztesen kikerült Jugoszlávia egyik nagy reményű kulturális központja. Egy prosperáló boszniai zsidó család életén és megpróbáltatásain keresztül sajátos képet kaphatunk a kor hangulatáról, a bosnyák főváros multikulturális (német, magyar, muzulmán, pravoszláv, katolikus és szefárd) világáról. A romantikus szálak az öt lány karaktere miatt magától értetődően szintén jelen vannak; a művelt testvérek modern, világlátott felfogása ellentétben áll a család, a mikroközösség és az egész város hagyományos szemléletmódjával. Mindez érdekes konfliktusokat szül.


A mű először 1986-ban jelent meg a Vuk Karadžić Kiadónál, és szinte azonnal hatalmas közönségsikert aratott, több mint húsz új kiadás követte Jugoszlávia-szerte. A Zsidó Közösségek Egyesületétől még a délszláv háború kirobbanása előtt alkotói díjat érdemelt. A Szarajevói Nemzeti Operaház 1991-ben állította színpadra a könyv alapján rendezett balettjátékot, később színházi bemutatókra is sor került. A regény angol és francia fordítása szintén bestseller lett, magyarul egyelőre nem olvashattuk. Ha már itt tartunk, szerintem mindenképp érdemes lenne megpróbálkozni a filmsorozat hazai vetítésével. Vitathatatlanul több kulturális értéket hordoz, mint a Barátok közt, ráadásul nem túl hosszú, mindössze tizennégy részes. Ha a Forró szél hajdan siker volt, szerintem erre is vevők lennének a magyar nézők.

 

A film szereplői között meg kell említenünk a családfőt (Leon Salom) alakító Predrag Ejdus színészt, aki az utóbbi évtizedek legtöbb tévésorozatában főszerepet kapott. Rajta kívül az alábbi művészek játszanak fontosabb szerepet: Ljiljana Blagojević (Estera), Mirka Vasiljević (Blanki), Aleksandra Bibić (Riki), Kalina Kovačević (Nina), Marija Vicković (Klara), Tamara Dragičević (Buka), és Stefan Buzurović (Atleta). Mint már szóltunk róla, a producer Ljubiša Samardžić felesége, Mirjana Samardžić. A forgatókönyvet Đorđe Milosavljević jegyzi, az operatőr pedig Rade Vladić.

 

Gordana Kuić írónővel még évekkel ezelőtt készült egy interjú, melyet a film sikerére való tekintettel a televízió ismét műsorra tűzött. (A beszélgetés elején a riporter és az interjúalany látható 2010-ben, ezután következik a '90-es évek elejéről származó bejátszás.) Mivel az interjú nagy részében olyan dolgok hangzanak el, melyeket a cikkben is megemlítettünk, nem fordítottam le. Mindenesetre arra biztatom a szerbül nem tudókat is, hogy nézzék meg a videót, mert tele van nagyszerű korabeli fotókkal, melyek Kuić rokonait ábrázolják.

Kik is azok a szefárdok? Az elnevezés Spanyolország héber nevéből (Szfárád) ered, szefárd zsidóknak pedig azokat az izraelitákat nevezzük, akik eredetileg az Ibériai-félszigeten laktak, s a középkorban a mór kalifák vallásilag toleráns uralma alatt virágzó kulturális közösséget építettek. Az "aranykor" hispániai zsidóságának ismertebb képviselői: Jehuda Halévi, Majmonidész, Haszdáj ibn Saprút, Jehuda ben Dávid Khajjúdzs, Sámuel Hanagid ibn Nagdéla és még sokan mások.

1492-ben (a mórok legyőzése után) Aragóniai Ferdinánd és felessége, Izabella kiűzték Spanyolországból a zsidókat, akik szétszóródtak Dél-Európában és Észak-Afrikában. (Egy részük Hollandiát választotta, legismertebb képviselőjük Baruch Spinoza filozófus.) Közösségeik egészen a 20. századig fennmaradtak (különösen jelentős népcsoportot alkottak a II. világháborúig Szalonikiben, illetve szerte a Balkánon, többek között Boszniában), legnagyobb részük azóta átvándorolt Izraelbe, de még mindig léteznek közösségeik az említett helyeken.

A szefárd zsidók hagyományos nyelve a ladino (másnéven dzsudezmo vagy judeospanyol): a spanyol nyelvet archaikus (15. századi) formában őrizte meg, sajátos, héber nyelvből átvett vallási-hitéleti terminológiával. A ladino nyelvet régebben kizárólag héber betűkkel írták, azonban manapság a katalán helyesíráshoz közel álló latinbetűs dokumentumok is egyre jobban terjednek. A nyelv beszélőinek száma becslések szerint 200 ezer lehet, természetesen közülük elenyészően kevesen vannak olyanok, akik semmilyen más nyelven nem tudnak.

A bosnyák zsidóság legismertebb jelképe az ún. Szarajevói Haggáda, mely egy 14. században készült széder-esti szertartáskönyv. Színes, kézzel készült miniatúrákat tartalmaz. (Valószínűleg katalán mester munkája.) Jelenleg Bosznia-Hercegovina Nemzeti Múzeumának tulajdona, de a II. világháborúban kalandos utat járt be: a múzeum főkönyvtárosa személyesen menekítette ki a nácik és az usztasák karmai közül, majd egy muzulmán mecsetben őrizték egészen a harcok végéig. Első tudományos igényű publikálását a magyar Scheiber Sándor végezte el 1957-ben. Szarajevó 1992-es ostromát úgy vészelte át, hogy a múzeumba többször is betörtek fosztogatók, ám egyszer sem lopták el, mert nem tudták, mekkora értéket képvisel. Az ostrom után a folyosón elszórva találtak rá.

komment

Címkék: zene film könyv surda sarajevo bosznia jugoszlávia szerbek belgrád

A bejegyzés trackback címe:

https://srbija.blog.hu/api/trackback/id/tr862645278

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Styxx 2011.02.08. 15:02:30

"Vitathatatlanul több kulturális értéket hordoz, mint a Barátok közt"
LoL
Surda valóban megérdemelne egy önálló posztot, magam csak egy poszt záróakkordjában gondolkodom Surdában.
Bikmak, szerintem a Surda-életműposzt rád vár, mivel úgy látom a komoly,(munka)igényes posztoknak te vagy a nagymestere, például ez is szép,alapos poszt, le a kalappal.

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2011.02.08. 15:53:57

@Styxx: Kösz.
Egyébként itt lehet megnézni az egyes epizódokat online (tehát le sem kell tölteni őket, elég hozzá egy böngésző):
goo.gl/HZMgu

Az eddigi összes rész elérhető, mindegyik háromfelé van darabolva, kicsit matatni kell a jobb oldali listában, hogy jó sorrendben jöjjenek egymás után. Az első 1-2 epizód még csak közepesen érdekes, de aztán egyre jobb lesz, ahogy bonyolódnak az események.

Styxx 2011.02.08. 16:02:57

@bikmakk:
ksz. Majd belekukkantok.

neccharisnyás útonálló (törölt) 2011.02.08. 21:32:20

Kosztümös, XX. század eleji családdráma! Nézném. Tán a Duna műsortervébe beférne.

pobeda 2011.02.08. 22:07:14

Kíváncsi lennék rá.Ja,a Duna tudja értékelni a jó filmeket.

MTi 2011.02.08. 23:38:34

Néztem egy részt: talán a történet jó és olvasható, de a filmben a cselekmény - szerintem - elég vontatott.
Meg nekem sci-fi elemként hat, hogy Belgrád 1941. április 6-ai bombázását követően az egyik hősnő vonattal indulva, majd LOVASKOCSIN pikk-pakk eljut Szarajevóba... - szinte hihetetlen.

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2011.02.09. 00:03:12

@MTi: akkor lenne csak igazán vontatott, ha az utazását is leadnák valós időben. ;)

Én a második részben a Ferenc-Ferdinánd gyilokkal nem vagyok megelégedve: elsül egy stukker, rohannak a népek, de a Franci még be sem hajtott az utcába. Persze sem a járgányt, sem a merénylőt nem mutatják, csak az ideges rendfenntartókat. (Mondjuk mivel a sztori alapja igaz történet, ezért az legalább hihető, hogy a lányok lecsúsztak arról, hogy lássák a trónörököst, így jártak. Nem lehetnek ott mindenütt.)

DoP 2011.02.09. 04:52:30

a lánya ide nősült? he?

Maisie MacKenzie 2011.02.09. 12:33:28

Engem érdekelne a könyv is, és a sorozat is.

kikoránkell 2011.02.18. 10:23:52

@DoP:
Smoki lánya a bp-i közgázra járt a 90-es években, van esélye, hogy horogra akadt.

DoP 2011.02.18. 10:54:35

@kikoránkell: az lehet, de hogy _nősült_ volna... inkább itt ment/ide jött férjhez...
szvsz a nősülés etimológiailag férfiprivilégium...

és nem grammarnazi, csak nekem tetszett... ;)

Maisie MacKenzie 2011.02.18. 11:08:25

@DoP:

"mivel lányuk állítólag ide nősült."

Finoman utalt a hölgy szexuális orientációjára?

DoP 2011.02.18. 11:25:34

@Maisie MacKenzie: igen, eszembe jutott ez is. Akkor viszont nem lenne vicces. Lehetne inkább a vicces verzió? :)

Maisie MacKenzie 2011.02.18. 11:29:26

@DoP:

Az alpári vicc is vicc, igaz azon nem nevet mindenki, de a finom vicceken meg az alpári stílust kedvelői nem nevetnek, mert azt nem értik. Igazad van, ez egy finom blog! De a Balkántól azért nem idegen a kedélyes alpári humor sem. Tőlem sem.

DoP 2011.02.18. 11:36:33

@Maisie MacKenzie: whatever, nekem az a mondat tetszett, és talán segítettem mosolyogni a nem annyira kifinomult kollégáknak, akik csak úgy átsiklottak felette. Jobban belegondolva, lehet, hogy igazad van abban, hogy akinek segíteni kell ezt kiszúrni, annak nem is vicces. Mindegy, ami fekszik, nyugszik.

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2011.02.18. 11:52:55

@DoP: @Maisie MacKenzie: @kikoránkell:
Az a helyet, hogy egy poszt élesedése után már csak Csabának van jogosultsága belejavítani. Ne izguljatok, én is kiszúrtam az anomáliát körülbelül öt perccel a megjelenés után. Reméltem, hogy nem veszi észre senki. (Mostmár így marad, hogy a kommentek ne váljanak okafogyottá.)

Hölgyről van szó és nincs rejtett utalás sem, egészen egyszerűen az a helyzet állt elő, hogy amikor ezt a részt írtam, a fia halálának körülményeiről olvasgattam éppen, és annyira bennem volt még az, hogy Draganról van szó, hogy a leányzót is fiúsítottam. :)

Az első bekezdésben a kévét kiszúrta már valaki?

Maisie MacKenzie 2011.02.18. 11:57:00

@bikmakk:

Ja, a "kévével" alak a helyes! :-)

Nem láttam a sorozatot, így egy speciális népszokást, népi gyógymódot képzelek el. Gabonakévével. :-)
(Esetleg kender, len, repce?)

DoP 2011.02.18. 11:59:44

@bikmakk: Kedves Szerző, nekem az egész is tetszett, de ezen az apróságon mosolyogtam egy jót. Meg most a kévén is. Ezt külön köszönjük, így jó.

Amúgy a "fexiknyuxik" az a hozzászólás(o/ai)mra vonatkozott eredetiben :)

Kis Tom 2011.02.18. 16:52:59

(Samardžić egyébként huszonnyolc év után először járt a bosnyák fővárosban.)

Ez nem igaz. Én 2006 áprilisában találkoztam Vele Szarajevóban. Üzleti vacsorára voltunk hivatalosak a Hotel Saraj étterembe, ahol Ő és a felesége is megjelent, a jelenlévők nagy örömére. Miután elköltötték a vacsorájukat a jelenlévők tömött sorokba járultak az asztalukhoz aláírásért...

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2011.02.18. 17:39:34

@Kis Tom:

Igazad lehet. Annyiféle forrás futott keresztül a kezeim közt, hogy összekeverhettem dolgokat. Kijegyzeteltem egy csomó cikket, ezekből ollóztam össze a posztot. Viszont néha a saját jegyzeteim is összezavarnak. Valójában nem Ljubiša Samardžićról jegyezte meg az egyik forrásom, hogy 28 év után tért vissza Szarajevóba, hanem Ljiljana Blagojevićről (aki a mater familiast alakítja). Ugye ő játszotta Dolly Bellt Kusturica filmjében.
Egyébként innen szedtem a 28 évet:
goo.gl/xWGGr

Kösz a kiegészítést! (Imádom ezt a blogot amúgy, olyasmik derülnek ki, amikről egyébként nem is beszélnénk.)

kikoránkell 2011.02.19. 16:12:47

@DoP: Oksa, benéztem.:) A háború alatt gyakran járt Pesten Ljubisa, itt találkozgatott a lányával(nagyon szép csaj volt), párszor beszélgettünk a helyzetről, ha nem is volt nagyszerb, de nemigen látta be a szerb politika felelősségét a szituban. Inkább jugoszláv volt mint nacionalista.

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2011.02.19. 20:04:18

@kikoránkell:
"Inkább jugoszláv volt mint nacionalista"

- igen, ez egy eleg nepszeru hozzaallas errefele (Beograd). Ezert a hardcore nacionalistaknak mindig is volt egyfajta Belgrad-iszonyuk. A minap nezegettem a kulonfele '90-es evekbeli valasztasi eredmenyeket: Szloboek sosem nyertek a fovaros "Stari grad" es "Vračar" keruleteiben, de ha az egesz varost vesszuk alapul, akkor sem szerepeltek valami fenyesen a del-szerbiai kisvarosokban elert eredmenyeikhez kepest.

"a szerb nacionalizmus
nem a német nemzetiszocializmus »importja«, amelyet egyébként
kiszolgált és támogatott, hanem a kisvárosi szellem szélsőséges kifejeződése"
(Radomir Konstantinović: A vidék filozófiája [Filozofija palanke]; Kijárat Kiadó, Budapest, 2001.)

kikoránkell 2011.02.21. 14:29:27

@bikmakk: Nem ismerem a helyi viszonyokat, de mindig úgy éreztem, hogy a "jugoszláv"-címke a szerbek részéről inkább csak a felelősség szétkenése volt a többi nemzet, tagköztársaság, autonómia felé. Mintha tehettek volna bármit is a szerb akarat ellen?! De, mint jugók, közös döntésnek tűnhetett jó és rossz egyaránt. De tévedhetek. :)

Styxx 2011.02.21. 17:26:01

@kikoránkell:
Úgy mondanám, hogy részigazság amit írsz:
Egyféle "jugoszláv", akiről te írsz. Maszatoló nagyszerb, aki azért ad az eleganciára. Símaszkos legénysége előtt tigriskölyökkel tankon pózoló Arkan nem az ő világa.
Egy másik tipusú "jugoszláv" akinek a félpiaci körülmények között az összjugoszláv piac megkönnyítette az életét, érvényesülését. Jellemzően zenészek, sportolók.
Egy harmadik típusú naiv, a következő boldog vegyesházas, na meg van a kommancs is, illetve az ifjúságát sirató.
De én sem vagyok szociomókus, mindez cáfolható:-)

kikoránkell 2011.02.21. 21:33:14

@Styxx: Igen, a te kategorizálásod valszeg sokkal közelebb jár az igazsághoz, eszembe jutott erről a kölyökkoromban olvasott Mladen Markov könyv, A bánáti vicinális. Lehet, ha újraolvasnám, másképp látnám, de úgy emléxem, egyfajta sértettséget éreztem benne, az "egyedül vagyunk" szerb megfelelőjét, de olyan sértettséget amely felülemelkedik ezen és nagylelkűen megbocsát az SHS összes népének, akik hátbatámadták a szerbséget és magához emeli őket. Már persze, a kötelező bosszúállás után, amit megkövetel a hagyomány.

Zsolt520 (Kovács Zsotza Zsolt) · http://zsotza.blogspot.com 2011.02.28. 10:00:27

>>"Ha a Forró szél hajdan siker volt, szerintem erre is vevők lennének a magyar nézők."<< A dél-koreai sorozatok sikerrel mennek az M1-en, ( premier.mtv.hu/Hirek/2010/10/27/07/Mi_a_koreai_filmek_titka_.aspx )a Ljubisa Samardzic sorozatának sikere -szerintem- boritékolható.

Zsolt520 (Kovács Zsotza Zsolt) · http://zsotza.blogspot.com 2011.02.28. 10:06:30

Hogy jönnek ide a dél-koreai sorozatok? Talán nem vagyok egyedül avval,hogy túl sok amerikai (USA,Mexikó,Argentin,Brazil) filmet adnak a TV-adók. Ezekhez képest felüdülés látni más kultúrát képviselő filmeket.

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2011.02.28. 17:40:32

@Zsolt520:
Ebben szerintem teljesen egyet ertunk. Szivesen latnek pl. tobb torok, irani, libanoni, stb. filmet az m1-en is (a Dunan evek ota nagy sikerrel mennek az ilyesmik, neha tartanak kampanyszeru pl. libanoni vagy szlovak filmnapot).

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2011.03.14. 23:45:12

Nna, leadták a befejező részt is, itt gondolom még egy darabig megnézhető:
goo.gl/qZe0w

Érdekes kis sorozat volt.
süti beállítások módosítása