Tombol a demokrácia
Van egy parlamenti párt Szerbiában, jelenleg kormányon. Úgy hívják: Demokrata Párt (DS). Van egy másik, éppen ellenzékben, de voltak már kormányon is, akkor épp az előbbiek koalíciós partnereként. Az ő nevük: Szerbiai Demokrata Párt (DSS). Tegye fel a kezét, akinek nem világos!
A 2012-ben esedékes országgyűlési választásokon azonban mégis egy harmadik erő, az "újonc" Szerb Haladó Párt (SNS) fogja – minden bizonnyal – learatni a babérokat, legalábbis a közvélemény-kutatások adatai egybehangzóan ezt mutatják. Az általuk vezetett szövetség 41 százalékot kapna a biztos pártválasztók körében. A kormányzó Demokrata Párt ezzel szemben mintegy 24 százalékos támogatást tudhat maga mögött. Előrehozott választásokat a márciusban megkérdezettek 64 százaléka támogatna.
Gyűlnek az elégedetlenkedők
Érthető, hogy a jelenleg hatalmon lévő DS ebben a helyzetben leginkább abban érdekelt, hogy az ország stabilitásának egyik mérföldköveként jegyzett EU-tagjelölti státusz elérése még a mostani ciklusban valósuljon meg. Az SNS és szövetségesei azonban arra figyelmeztetnek, hogy Mirko Cvetković koalíciós kormánya láthatólag elveszítette szavazóbázisát, így nem jogosult arra, hogy az ország ügyeit a nemzetközi porondon (főleg ilyen fajsúlyos kérdésekben) képviselje, a belpolitikai döntésekről nem is beszélve. Az ellenzéki párt ezért februárban nagyszabású aláírásgyűjtésbe kezdett az előrehozott parlamenti választások támogatására. Félmillió szignót már át is nyújtottak az illetékes intézményeknek, de további 500.000 összegyűjtését tervezik április végéig. (Emlékeztetőül: az ország lakossága Koszovó nélkül mintegy 7,5 millió fő.)
Kitűnő jóstehetség
A Szerb Haladó Párt (neve dacára) nem neoliberális, hanem egy nemzeti-konzervatív tömörülés. Vezetője, Tomislav Nikolić a 2008-as elnökválasztáson még a szélsőséges nacionalista Vojislav Šešelj (a hágai luxusbörtönből irányított) Radikális Pártjának színeiben indult a jelenlegi államfő, a demokrata párti Boris Tadić ellen, akit kis híján le is győzött. Zakójának hajtókáján az egész kampány alatt Šešelj ikonná nemesített fényképét viselte, de úgy látszik, ez a taktika nem vált be. A vereség után kettejük útjai elváltak, Nikolić pedig kilépett a Radikális Pártból és még ugyanabban az évben megalapította a Szerb Haladó Pártot, mely mostanra a legnépszerűbb politikai erő lett az országban. A pártvezér múltjának legsötétebb eleme az a mondat, amely a néhai Dr. Zoran Đinđić halála előtt mindössze néhány héttel hagyta el a száját: "Ha valaki közületek, a következő egy vagy két hónapban látja valahol Zoran Đinđićet, mondja meg neki, hogy Titónak is problémája volt a lábával, mielőtt meghalt." (A 2003 márciusában meggyilkolt miniszterelnök az év elején megsérült egy rendőrcsapat ellen játszott futballmérkőzésen.) Nikolić amúgy híres arról, hogy a parlamentben meglehetősen kulturáltan, európai módra szokott viselkedni.
Tomislav Nikolić, a Szerb Haladó Párt elnöke
Kompország révbe ér?
A Haladó Párt programjának legfontosabb elemei a következők:
- Szerbia területi integritásának megőrzése (Koszovó függetlenségének elutasítása);
- A diaszpórában, különösen a volt jugoszláv tagköztársaságokban élő szerb nemzetiségű személyek és közösségek segítése, állampolgárságtól függetlenül;
- Az ország nemzeti kisebbségeinek védelme;
- Katonai semlegesség, ezzel együtt a NATO-csatlakozás elutasítása, továbbá híd-szerep Nyugat és Kelet (az Egyesült Államok és Oroszország) között;
- A korrupció felszámolása;
- Decentralizáció, vidékfejlesztés.
Szerbiának, mint egy büszke és méltóságteljes nép kis országának, csak akkor van lehetősége arra, hogy világpolitikai szerepét és pozícióját növelje, ha egyfajta hidat képez Kelet és Nyugat között; ha együttműködik tradícionális partnereivel és kihasználja a világ bármely pontjáról igénybe vehető erőforrásokat, tekintet nélkül arra, hogy ezek Keletről, avagy Nyugatról érkeznek-e. Szerbia orientációja az Európai Unió felé szükségszerű és megkérdőjelezhetetlen, azonban az ország csak Koszovóval (mint elidegeníthetetlen területtel) együtt lehet a közösség tagja. Ugyanakkor a szerb államnak táplálnia és fejlesztenie kell kapcsolatait Oroszországgal, Kínával és Indiával éppúgy, mint a világ egyéb feltörekvő gazdasági és politikai hatalmaival, valamint országunk hagyományos szövetségeseivel és barátaival. Ezeknek az elveknek megfelelően meg kell őriznünk és határozottan fejlesztenünk kell kétoldalú kapcsolatainkat, kihasználva az így nyíló lehetőségeket arra, hogy megváltoztassuk azoknak az államoknak a véleményét, amelyek a közelmúltban nem léptek fel támogatólag Szerbia és a szerb érdekek ügyében.
(Részlet az SNS honlapjáról)
Toma Nikolić tehát jó érzékkel választotta meg a pillanatot arra, hogy a mind inkább kompromittálódó radikálisok árnyékából kilépve, a Koszovó-kérdéshez való következetes (megalkuvást nem tűrő) hozzáállásának, ugyanakkor az Európai Unió melletti – legalábbis nyíltan hangoztatott – elkötelezettségének hintapolitikájával minél szélesebb támogatói bázist gyűjtsön maga köré, mialatt a kormány népszerűsége gyakorlatilag megalakulásától kezdve folyamatosan csökkent; részben a gazdasági válság kiváltotta megszorító intézkedések, részben pedig az IMF-hitel, az állami cégek privatizálása és egyéb ügyek miatt. (Legutóbb a szerb olajipari vállalat került az orosz Gazpromnyeft kezébe, az állami telefontársaság osztrák tulajdonba kerülése pedig még idén megvalósulhat.)
Bazi nagy szerb tüntetés – újratöltve
Az ellenzéki pártok holnapra, tehát április 16-ra minden eddiginél nagyobb demonstrációt hirdettek (2008 februárjától számítva), célul pedig azt tűzték ki, hogy az országgyűlési választásokat még ebben az évben meg kell tartani. Vojislav Koštunica pártja (a DSS) támogatásáról biztosította a fővárosi nagygyűlés szervezőit, ám jelezte, hogy azon közvetlenül nem vesznek részt. Mindazonáltal az SNS és a DSS közötti koalíciós(?) előkészítő-tárgyalásokat folytatni akarják. Egyelőre nem világos, hogy az együttműködés milyen formája valósulhat meg a 2008-ban szintén előrehozott választásokkal leváltott korábbi kormánypárt és egykori radikális ellenzékének "utódpártja" között. "A rendkívüli választások kiírása kapcsán született egyetértés nem elegendő ok arra, hogy mi is részt vegyünk a gyűlésen" – nyilatkozta Miloš Aligrudić, a DSS parlamenti képviselője.
Kormányellenes tüntetés Belgrádban (2011. február 5.)
Az SNS azt szeretné, ha a szavazást legkésőbb 2011. december 18-án megtartanák. A Danas napilap szerint azonban – külföldi forrásoktól származó információ alapján – a szóbanforgó dátum nem más, mint Štefan Füle uniós bővítési biztos március végi, belgrádi egyeztetéseinek (ekkor Nikolićtyal is találkozott) és Tadić elnök brüsszeli megbeszéléseinek folyománya, s mint ilyen, sokkal inkább a kormánypárttól, mintsem a Haladó Párt vezetőjétől eredeztethető ötlet. Nikolić mindössze megpróbálta a tárgyalásokon elhangzott dátumot felhasználni arra, hogy úgy tűnjön, ő diktálja a lépéseket. Valójában azonban Füle volt az, aki felvetette egy esetleges SNS–DS nagykoalíció lehetőségének kérdését, decemberi előrehozott választásokkal.
Hogy ők vezessék a népet Kánaán felé
Mirko Cvetković kormánya azzal érvel, hogy Szerbia még soha nem volt közelebb az uniós tagjelölti státusz elnyeréséhez, ezért most nem jönne jókor sem a korai választások következményeként fellépő belpolitikai instabilitás, sem pedig egyes, nyíltan vagy burkoltan EU-szkeptikus vélemények megerősödése. Jelena Trivan, a Demokrata Párt alelnöke arról nyilatkozott, hogy pártja kész tárgyalni az SNS képviselőivel az esetlegesen korábban (tehát nem 2012 májusában) megtartott választásokról, ám semmiféle ultimátumba nem egyeznek bele, mivel a tagjelöltség mielőbbi elérése prioritást élvez, és amíg az meg nem valósul, addig nem szabad megtartani a voksolást. "Az, hogy Nikolić önhatalmúlag kikiáltotta ez év decemberét a szavazás legkésőbbi dátumaként, nonszensz és a lakosság véleményével ellentétes" – jegyezte meg.
Az egyik kisebbik kormánypárt (a Szociáldemokrata Párt) elnöke, Rasim Ljajić szociális- és munkaügyi miniszter szerint kétséges, hogy még 2011-ben megvalósul a jelöltséghez szükséges feltételek teljesülése és az erre irányuló tárgyalások lezárása, ráadásul ez amúgy sem elegendő arra, hogy növelje a kormányzó koalíció jövőbeni győzelmének esélyét. "Ha meg akarjuk nyerni a következő választásokat, konkrétabb ügyekkel kell foglalkoznunk" – hívta fel a figyelmet. "A jelenlegi gazdasági helyzetben a választásokon elért siker mindenképp a polgárok szociális és anyagi helyzetén múlik, és nem számít, melyik párt van épp hatalmon, pozíciója szükségszerűen gyengébb az ellenzékénél" – fogalmazott. "A reformokat mindenesetre folytatnunk kell" – tette hozzá. Arra kérdésre, hogy a Szociáldemokrata Párt részese lenne-e egy Nikolić-vezette koalíciónak, a miniszter így válaszolt: "Kizárt dolog. A kormány tagjaként osztozunk a Demokrata Párt sikereiben és kudarcaiban. Bár nem biztos, hogy a következő választásokon együtt indulunk velük."
Maradunk itt, vagy egyszer majd tovább megyünk?
Aleksandar Vučić, a Szerb Haladó Párt alelnöke egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az április 16-án kezdődő demonstráció egészen addig fog tartani, amíg a kormányzó pártok felfogják az összegyűlt tömeg üzenetét és kiírják az előrehozott választásokat. Az országra jelenleg "forradalmi, forrongó hangulat jellemző, de úgy fest, hogy a kormányon lévő erők ezt nem akarják észrevenni" – hangsúlyozta. Kérdés, hogy Belgrádban lehet-e majd piknikezni a Parlament közelében található parkok területén.
Maga a pártelnök – csütörtöki lapértesülések szerint – cáfolja, hogy bármiféle permanens tüntetésre, avagy közintézmények erőszakos átvételére készülnének. "A gyűlés addig fog tartani, amíg véget nem ér, és az mindenképp április 16-án kell, hogy legyen" – fejtette ki Nikolić. "Valami olyat teszünk, amire a kormánynak muszáj reagálnia. Képtelen lesz arra, hogy figyelmen kívül hagyja. Részleteket egyelőre nem árulhatok el" – tette hozzá, kiemelve, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv szerint még aznap tárgyalóasztalhoz ülhet Tadić elnökkel és megegyeznek december 18. misztikus céldátumában. (Csütörtöki tárgyalásuk nem hozott eredményt.) Az uniós csatlakozás híveit azzal nyugtatta meg, hogy meggyőződése szerint az euroszkepticizmus utóbbi időben tapasztalt – felmérésekkel alátámasztott – erősödése átmeneti jelenség és a kabinet intézkedéseinek köszönhető. "Ez is azt bizonyítja, hogy az ország megérett a kormányváltásra" – vélekedett.
UPDATE: Tomislav Nikolić éhség- és szomjúságsztrájkba kezdett, ezzel próbálja kicsikarni a választások mielőbbi kiírását. A Vajdasági Rádió és Televizió összefoglalója (magyarul). Erről szóló írásunk itt olvasható.
