Népszámlálás 2011; nemzetisége: egyéb
A magyarországi bunyevácok betelepülésüktől (17. század) kezdve sokáig különálló nemzetiségnek számítottak. Az Osztrák-Magyar Monarchia népszámlálási kérdőíveiben külön szerepeltek, bunyevácként. Az összeírás szerint pl. 1882-ben Szabadkán és környékén közel harminckétezer bunyevác nemzetiségű személy élt. De a baja-környéki falvak iskolai nyilvántartásaiban is az 1940-es évekig az "anyanyelve: bunyevác" megjelölés szerepelt.
A nyugat-hercegovinai eredetű népcsoport kétségkívül közel áll a horvátokhoz. Vallásuk római katolikus, nyelvjárásuk ikavica. Népszokásaik, dalaik, kultúrájuk azonban különbözik, és ők maguk sem mindig és mindenütt tekintik magukat horvátnak.
A két csoport különállása valamivel erősebb, mint az erdélyi székelyek és magyarok közötti. Mégis, a 2002-es romániai népszámláláson lehetőség volt arra, hogy valaki magyar helyett székelynek vallja magát, tehát volt egy külön erre szolgáló rubrika (mintegy félezren éltek is ezzel a lehetőséggel).
Magyarországon azonban jelenleg csak úgy vallhatjuk meg bunyevác identitásunkat, ha az "egyéb" rovatba írjuk be azt. A bunyevácok jelenleg nem számítanak önálló nemzeti kisebbségnek, noha az ezt indítványozó népi kezdeményezéshez 2006-ban és 2010-ben is elegendő aláírást gyűjtöttek össze.
A magyar országgyűlés azonban kétszer is leszavazta őket, mégpedig elég nagy arányban. (A 2011. májusi parlamenti döntéskor 258 képviselő utasította el az indítványt, 41-en tartózkodtak és csupán 21-en szavaztak igennel.)