Serbia Insajd

A zsűri beválasztott minket a három legjobb hírblog közé és nagyon szép méltatást írtak blogunkról. Köszönjük. A végeredményt szeptember 8-án hirdetik ki.

A kereken száz hírblog közül a közönségszavazáson a huszonnegyedik helyezést értük el. A tabella első negyedébe bejutni szerintem kifejezetten szép eredmény. Ugyan Bálint Csaba Alapító-főszerkesztő-hírigazgató és vezető lelkész 2008-ban (szólóban) hírblog és abszolút kategóriában Goldenblog-győztes volt, idén pedig azt adta ukázba, hogy jussunk be az első tíz közé. Nos, ha kivonjuk a sportblogokat és a belpolitikai-tömegblogokat, akkor mint szépemlékű Palik "Hová tűnt Damon Hill?" Laci a Dakaron a Piros dízelautó kategóriában, tulajdonképpen be is jutottunk az első tíz közé. Köszönjük szépen a ránk leadott szavazatokat.

Brad mit szól ehhez?

Legalábbis az Alo című szerb bulvárlap újságírója szerint. A cikket a Blic "Velvetje", a Puls is átvette. A hollywoodi megasztár Horvátországban és Boszniában járva lepődött meg azon, hogy Cecának, a háborús bűnös-maffiózó, Arkan özvegyének dalait sokan hallgatják, annak ellenére, hogy férjének pribékjei horvát és bosnyák civileket gyilkoltak, erőszakoltak meg és raboltak ki.

Angelina saját maga szeretné eljátszani Ceca szerepét, hiszen sok alkati hasonlatosságot vél felfedezni kettejük közt. Mindketten sötét hajúak, sudárak, dús ajkúak és "mellesleg" sem állnak rosszul, valamint az életkoruk is hasonló. Ezzel az erővel akár Demcsák Zsuzsát is alakíthatná, tudomásom szerint viszont róla egyelőre nem tervez életrajzi filmet forgatni Jolie asszony.

Pittné humanitárius tevékenységével világszerte elismerést váltott ki. A legújabb terve Horvátország aknamentesítésének támogatása. Rendezőként első, még premier előtti filmje egy – részben Magyarországon forgatott – bosnyák polgárháborús történet, melynek forgatókönyvét állítólag át kellett írnia, ugyanis az eredeti sztoriban egy bosnyák lány szerelmes lesz az őt korábban megerőszakoló szerb katonába. Mindez a boszniai háborús áldozatokat képviselő szervezetek, valamint a bosnyák művelődési miniszter éles tiltakozását váltotta ki.

Egy Cecáról szóló életrajzi film bizonyára szintén heves érzelmeket váltana ki. Ha mindez nem bulvárkacsa, akkor rendhagyó, mondhatni bátor filmterv. Egy tárgyilagos, nagy költségvetésű, hollywoodi mozi a piacvezető turbofolk énekesnőről pedig valóban nem mindennapi produkció lenne.

És néhai Željko Ražnatović mit mondana?
"Don't Cry for Me Serbia!"

Dél-Közép-Kelet-Európa

A kép illusztráció. A horvát Jutarnji List újságírói – hozzánk hasonlóan – szintén
a szerb Blictől vették át és a fenti fotóval körítve címlapon hozták le mai bombahírüket:
"Dráma Ukrajnában: Egy késsel felfegyverkezett szerb három horvátot ejtett túszul a vonaton!"
(Hiába no, bulvárban van még hová fejlődnöm. Ennyi zsaru biztos nem volt ott. – Styxx) 
 

Egy Moszkva és Budapest között közlekedő vonaton játszott piásan balkán-rambóst a 34 éves szerb atyafi. Az orosz fővárosból még közösen indult útnak későbbi áldozataival; ugyanabban a kupéban ültek és utazás közben együtt iszogattak. A helyzet később mérgesedett el.

Az ukrán rendőrök a lembergi (Lviv) pályaudvaron szedték le a túszejtőt a vonatról. A késsel felfegyverkezett támadó másfél órán át tartotta fogva a három horvátot. Azzal is fenyegetőzött, hogy amennyiben nem beszélhet a kijevi szerb nagykövetség képviselőivel, megöli magát. A túsztárgyalásban olyan ukrán rendőrök is részt vettek, akik korábban balkáni békefenntartó missziót is megjártak, mivel a támadó sem oroszul, sem ukránul nem ért egy szót sem.

A túszejtő végül önként hagyta el a vasúti kocsi fülkéjét, majd az ukrán rendőrök letartóztatták.

Forrás: Blic.rs

Horvátország

Normális ember nem blogol. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az egykori horvát bíró, Željko Krizman esete. Krizman "blogger-kolléga" offline űzi az ipart, ugyanis a remetineci fogházból, előzetesből írja naplóját, amit a horvát Jutarnji List hoz le.

Egy volt bíró a Zágráb melletti gyűjtőfogházban manapság nem is számít különösebben túlképzett  kakukktojásnak, hiszen az elmúlt években a horvát politikai és gazdasági eliten végigsöprő korrupciós hullám gyanúsítottjai közül többek között Ivo Sanader, volt horvát kormányfő is ott tölti az előzetesét  és egyik alelnöke is megjárta az intézményt. A "zágrábi viccgyár" át is keresztelte a börit Remetinec Business School-ra.

Krizman egykori bíró úr nem ilyen gazdasági svindlikben saras. Ő még akár ellenzéki hősnek is számíthatna, hiszen a titói szocializmus alatt, 1976-ban azért rúgták ki a bíróságról, mert magáról Titóról jelentette ki, hogy bűnöző.

A horvát rendszerváltást követően Željko Krizman egy tizenhárom éves, maratoni bírósági eljárásban próbálta elérni, hogy újra bíráskodhasson.

A 68 éves Željko tatánál végül elszakadhatott a cérna, ugyanis egy szép napon kiszúrta az ügyét tárgyaló bírónő kocsijának gumijait, illetve több hamis bombariadóval halasztotta el a saját tárgyalásainak megtartását.

Miután elsősorban a mobiltelefonja SIM-kártyájának adatai alapján rá terelődött a gyanú (ejnye bíró úr, ilyen szarvashibát egy félanalfabéta tini sem követne el) és a rendőrség előállította, az őt kihallgató nyomozóknak elismerte a tettét, ezt követően a vizsgálóbíró elrendelte egykori kartársa előzetesbe helyezését.

Íme néhány részlet az exbíró börtönnaplójából:

1. nap
Hétfő; 2011. július 13.
Lemértek és megállapították, hogy 75 kiló vagyok. Egy 25 négyzetméteres cellába kerültem, ahol rajtam kívül hat másik férfit tartanak fogva. Mindannyian nemdohányzók, aminek kifejezetten örülök. Ugyan mindegyikük betörő vagy rabló, mégis civilizáltan viselkednek. Velem szemben a kellő tiszteletet tanúsítják és annak ellenére, hogy tudják, egykor bíró voltam, egyikük sem provokál ezért.

 

4. nap
Csütörtök; 2011. július 16.
Indokolás nélkül, váratlanul áthelyeztek egy másik cellába. Itt is heten vagyunk, de távolról sem olyan rokonszenves a társaság, mint az előző cellában. Mindegyikük erős dohányos, az egyik pedig drogfüggő. A szobában vágni lehet a füstöt, viszont amikor elfogy a cigijük, talán még rosszabb a helyzet, mert a rabtársaim olyankor rettentően idegesek, különösen a drogfüggő, aki valószínűleg nem kap megfelelő orvosi ellátást, ezért erősek az elvonási tünetei. Gyakran vesznek össze, többnyire azon, hogy mit nézzenek a tévén és szörnyen káromkodnak.

 

7. nap
Vasárnap; 2011. július 19.
A cellánk egyik lakója, egyébként tolókocsis rokkant, A.B. (47 éves) ma, kb. fél órával a reggeli előtt ismét provokált. A tény, hogy valaha bíró voltam, úgy tűnik vörös posztónak számít nála. Miután határozottan arra kértem, hogy hagyja abba a sértegetésemet, egy egyliteres, vízzel töltött műanyag flakont tiszta erőből az arcomhoz vágott. Sajnos nem bírtam elhajolni. A pillepalack felhasította a homlokomat. Az erős vérzést nem tudtam megállítani. Egy kórházba szállítottak, ahol összevarrták a sérülésemet, majd visszavittek Remetinecbe, ugyanabba az ellenséges légkörű cellába, ahol megsebesítettek. A cellatársaim időközben az őröknek megpróbálták bemesélni, hogy először én támadtam rá A.B.-re. Remélem nem veszik be ezt a szemenszedett hazugságot.

Ezúttal ismét Marija Sarapovát, mégpedig az alábbi reklámban:

(Loptuk.)
UPDATE: Egyúttal jobbulást kívánunk Nolénak, aki tegnap vállsérülés miatt a második játszmában feladta a cincinnati torna döntőjét. (08.23)

Ivan Szotirov, Szófia főpolgármester-helyettese bejelentette, hogy a köztéri fémszobrokat ezentúl beépített GPS-jeladóval védik a színesfém-tolvajoktól. A bolgár főváros vezetőségének akkor telt be a pohár, amikor néhány nappal ezelőtt ismeretlenek megkísérelték ellopni a szófiai központi fürdő előtt álló Apolló-szobrot. Ez lesz az első olyan szófiai műtárgy, amit vagyonvédelmi célból GPS-jeladóval szerelnek fel.

A bolgárok GPS-es műkincsvédelmének átvételét Szerbiában is fontolgatják. Csak Belgrádban az elmúlt években többször lába kélt a Nikola Tesla szoborra szerelt emléktáblának. A Kalemegdan-erőd egyik szökőkútjáról hat bronzgalambot, míg a Csukur-kúti emlékműről a teljes bronz fiúszobrot lopták el. A 2010 májusában eltűnt szobrot 22 darabra összevágva, egy színesfémkereskedőnél találták meg. A belgrádi közvéleményt felháborította a barbár cselekedet, ugyanis az 1931-ben készült szobor, Simeon Roksandić elismert szobrászművész és akadémikus híres alkotása, és egyike azon kevés belgrádi köztéri műtárgynak, ami nem a második világháborút követő, titói érában született.

A beolvasztás előtt szerencsére megtalált, összetört bronzszobor
 

A szobrot 3D-s fényképek segítségével sikerült a restaurátoroknak
rekonstruálni és helyreállítani

A Csukur-kúti [Čukur-česma, Чукур-чесма] emlékmű

Az emlékmű egy harmincas években készült felvételen
 

A szobor egy 1862-es tragikus incidensnek állít emléket. Ugyanis az akkor török fennhatóság alatt álló Belgrádban török katonák megöltek egy Sava Petković nevű szerb inasfiút. A tragédiába torkolló heves vitát az váltotta ki, hogy a lassan csordogáló kútból ki töltheti meg előbb a korsóját.

Igen jó építészeti összefoglalót olvashatunk a szerb fővárosról (sikereiről és problémáiról) a hg.hu-n, Kovács Dániel tollából. Mindenkinek ajánlom. Kíváncsian várjuk a sorozat többi részét is.

A készülő új Száva-híd Ada Ciganlija felett – szintén rekorder

Pozsarevácon, Slobodan Milošević szülővárosában épült az 1999-es szerbiai NATO-bombázások alatt a Bambipark. A Disneyland mintájára elképzelt játékpark megálmodója a diktátor fia: Marko Milošević. Marko, az önjelölt rallyversenyző dandy, annak ellenére, hogy Slobo fénykorában meglehetősen megtollasodott és szerbia-szerte bárhol menőzhetett, igazán jól Pozsarevácon érezte magát. Belgrádtól idegenkedett, az ő terepe ez, a szerb fővárostól 80 kilométerre délkeletre található, negyvenezres város volt.

Milošević bukását követően fia és özvegye (Mirjana) Moszkvába távozott. A hágai börtönben a tárgyalásának vége előtt elhunyt egykori elnököt 2006-ban a család pozsareváci házának kertjében temették el.

A néhai elnök-diktátor földi maradványai csupán néhány kilométerre nyugszanak fia nagy álmától, a Bambiparkra keresztelt, ám többnyire Bambilandként emlegetett, balkáni Disneyland-pótléktól. Szellemi "nagyapja" halálát követően a Bambipark is haldoklik.

Marko, akinek mindez a leginkább szívügye volt, cseppet sincs abban a helyzetben, hogy ezzel a félbemaradt beruházással foglalkozzon. Mirjana asszonynak is fontosabb prioritás, hogy az egykori férje hatalma alatt (mint az elnök legbefolyásosabb tanácsadója) elkövetett visszaélésekért, és a Jugoszláv Egyesült Baloldal (a Szerb Szocialista Párt szatelitpártja) első embereként megússza a felelősségre vonást. Érthető okokból mostanában nem szorgoskodik az agonizáló Bambipark újjáélesztésén.

A jelenlegi többségi tulajdonos Bambi Banat kekszgyár (náluk készül a híres, babapiskóta alakú Plazma keksz) is kiszáll a vidámparkból, és az üzemeltetést Pozsarevác városa veszi át. Azonban a Milošević-családdal el kell számolniuk, ugyanis a vidámpark területéből fél hektár jelenleg is Marko Milošević tulajdonában áll. Az egykor sárgára festett hajú, rally-kocsikat törő autóbuzi ifjúkori álmából, a Bambiparkból százezer euróért szállna ki. Egy kicsit komolyabb pesti, vagy belgrádi lakás áráért. Jelenleg ebben a szakaszban tart a nyolcvanas évek közepén üstökösként felemelkedő Milošević-klán lejtmenete.

Miloševićné Mirjana Marković és Marko Milošević. A stílus maga az ember.

...incidensek nélkül, és a határról sem fordítottak vissza senkit.

Felavatták Nyugat-Bácska első Szent István-szobrát, méghozzá a jócskán tíz százalék alatti magyar lakossággal rendelkező Apatinban – tudhatjuk meg a HVG.hu illetve a VajdaságMA beszámolójából.

A Zombortól mindössze 15 kilométerre fekvő, soknemzetiségű kisváros – mely többek között Pártos Gyula és a Jelen pivo szülőhelye – a második világháború előtt Abthausen néven a jugoszláviai svábok egyik legnagyobb központja volt. Manapság leginkább teherkikötőjéről és persze híres sörgyáráról ismert. Mindezeken kívül immár az is elmondható, hogy azon szerbiai települések közé tartozik, ahol Szent István köztéri emlékműve megtalálható. (A 20. század elejéig pl. Újpalánkán volt egy ilyen szobor, nemrég pedig Sólyom László volt köztársasági elnök Horgoson avatta fel a modern Vajdaság első ilyen jellegű alkotását. Mindazonáltal a szabadkai székesegyház belsejében mindig is látható volt az Árpád-házi uralkodó szobra.)

Horgos – 2010. március 12.

Az államalapító király idejében Apatin már bizonyíthatóan létezett, a hagyomány szerint éppen 1011-ben, tehát ezer éve jött létre. Pontosabban ekkor adományozta a kiterjedt birtokterületet Szent István a veszprémvölgyi apácakolostornak.

A mellszobrot – mely egy gödöllői kőfaragó munkája – a helyi római katolikus templom szomszédságában állították fel. "Szent István király szobrának felavatása egy újabb fejezete az egymást elfogadó, sokszínűségét megtartó, mégis egységes Európa építésének" – mondta a helyszínen Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő polgármestere.

Mária Mennybemenetele római katolikus plébániatemplom, Apatin

Miodrag Bakić, Apatin alpolgármestere hozzátette: a város – ahol ma tizennégy nemzetiség él együtt – Szent Istvánnak köszönheti a létét, és azt is, hogy egykor templom épült a Duna-parton. A politikus hangsúlyozta, a város magyarsága hidat jelent Magyarország felé.

A szobrot, amelynek a talapzatán államalapító királyunk neve és a 1011–2011 dátumok olvashatók, Gémesi György és Miodrag Bakić közösen leplezték le. Ezt követően Bumford Vilmos bácskertesi (Kupusina, Apatin község része) katolikus plébános, valamint Dolinszky Árpád evangélikus püspök (Szabadka) áldotta meg.

Szent István király frissen leleplezett büsztje az apatini templom előtt
A magyar zászló csak a ceremónia idején volt ott (Kép: Új Szó)

Horvátország

"Eladó egy bájos, vidám gyerek, 22 hónapos és Frankának hívják, micsoda irónia" – így kezdődik az a hirdetés, amit egy horvát házaspár adott fel, miután rájöttek, nem tudják fizetni frankhitelüket.

"Az eladás mellett döntöttünk a lakáshitelünkkel kapcsolatos problémáink miatt, amelyek két család megélhetését veszélyeztetik. Feleségem szülei is hasonló cipőben járnak. Mivel két lányunk van, a fiatalabb 2007-ben született, amikor egy frankért 4,40 kunát kellett adni, a feleségemmel úgy döntöttünk, hogy legalább az egyiküknek megpróbálunk normális életet biztosítani" - írják a hirdetésben, amelyben kiemelik, hogy a skandináv, német, osztrák, kanadai vevőket részesítik előnyben, illetve az olyan országból jelentkező érdeklődőket, amelyek gazdaságilag és igazságügyi szempontból stabil államok. A vásárlásnál fontos szempont, hogy a vevő "ne tervezzen letelepedni a szánalmas, korrupt, igazságtalan Horvátországban, ahol bevétele egyedül a bankszektornak van".

A szülők üzentek mindenki másnak is

A pénzintézetnek szóló részben köszönetüket fejezik ki, amiért 100 ezer euró hitel felvétele után 288 ezer eurót kell visszafizetniük, de levelükben kitértek a miniszterelnökre, sőt a saját ügyintézőjüknek is jutott a hálából, aki rábeszélte őket a "nagyon kedvező frankhitelre".

(A házaspár nyilván frankhitelt vett fel, de, ahogy a volt Jugoszláviában szokás, a pénz "valódi értékét" euróban fejezik ki - a szerk.)

"Amennyiben akadna egy »rettentő okos, és szorgalmas« hivatalnok, mondjuk valaki a gyámügytől, vagy a szociális szektorból, esetleg egy rendőr, aki ezen hirdetés büntetőjogi vetületeit vizsgálná, úgy szeretnénk kiemelni, hogy a gyerek természetesen nem eladó. A hirdetéssel csak arra a helyzetre szeretnénk felhívni a figyelmet, amelyben a horvát lakosság jelentős része kénytelen élni" – zárják a hirdetésként feladott nyílt levelet a szülők.

(Forrás: Index.hr)