Serbia Insajd

Ezt állítja legalább is a Jutarnji List horvát napilap, amelynek hétvégi száma Toroczkai Lászlóval és ezzel az állítással a címlapján jelent meg. A lap felidézi újságíróinak februári látogatását Ásotthalmon, ahol Toroczkai először beszélt a horvátoknak a fal/kerítés szükségességéről. Most, hogy a "kerítés álom" lassacskán beteljesül Ásotthalmon, a horvát lap újra kapcsolatba lépett a polgármesterrel, hogy megkérdezze, elégedett-e a dolgok állásával.

Bikmakk kolléga küldte ezt az SMS-t:

A Belgrád-Budapest vonaton vagyok, most indultunk el. Tele van a vonat afgán, szír stb migránssal, 150-en legalább lehetnek, ha nem még többen. Mint a heringek, a földön ülnek szegények, meg a vagonok folyosóin.

Jegyük nincs, rendőri kísérettel utaznak. Állítólag Szabadkán le fognak szállni. Ezek szerint a szerb államvasutak és a szerb rendőrség szervezetten szállítja őket a magyar határ felé, amíg lehet.

Fotó: Bikmakk - Serbia Insajd

A montenegrói Vijesti adta hírül, hogy az egyik kotori gimnázium idén érettségiző tanulója, bizonyos Vanja Jotić egy olyan pólóban jelent meg a tablókép-fotózáson, amin a "NEM FELEJTETTÜK EL – NEM A NATO-RA!" megfogalmazású felirat szerepelt, háttérben az 1999-es bombázások képeivel.

Az iskolai újságban azonban a diákot ábrázoló fotó már az említett felirat és képek nélkül jelent meg, vagyis a pólójáról kiretusálták a teljes mintát.

Ugye még mindenki emlékszik Tarantino ikonikus filmjéből, a Ponyvaregényből arra a jelenetre, amikor a Vincent Vegát alakító Travolta véletlenül lelövi a hátsó ülésen utazó utast?

Az élet a legnagyobb ötlet-újrahasznosító, mert a vajdasági Topolyán most mindez csupán hajszálnyira eltérő forgatókönyvvel valósult meg. Csak sajnos ez nem film, hanem a valóság:

"Egyes srácok túl hamar nőnek fel..."

Elgondolkodtató videót tett közzé a YouTube-on egy szerb fiatalok által alapított internetes kezdeményezés, az Understand 2015 csapata. A felvétel elején normálisnak tűnő, hétköznapi gyerekek játszanak háborúsdit egymás ellen, faágakból rögtönzött játékfegyverekkel. Hirtelen egyenruhás, arc nélküli felnőttek lépnek hozzájuk, akik igazi gépkarabélyokat osztanak ki közöttük. Vajon mi történik ezt követően? (A kisfilm megnézhető a hajtás után.)

Most még Párizsban, de április 16-tól a Belgrádhoz közeli Pancsován mutatják be, az U ime naroda – Politička represija u Srbiji 1944-1953 ("A nép nevében – Politikai elnyomás Szerbiában 1944 és 1953 között") című fotókiállítást.

Egy kedves olvasónk küldte el nekünk a vajdasági magyar kifejezések listáját, amelyet ő maga gyűjtött és szerkesztett. Mielőtt azonban rátérnénk a listára, szeretnék néhány gondolatot hozzátenni. 

A vajdaságban használt magyar nyelv sokaknak tűnik ízesnek, régiesnek, furcsának, akárcsak az erdélyi vagy más határon túli magyar. Tény azonban, hogy a határon túlra szakadt magyar közösségek az egységes magyar nemzetből hasíttattak ki, azaz, talán Erdély kivételével, soha nem működtek önálló régióként, nem tartoztak a velük szomszédos területektől eltérő nyelvjárásba. Éppen ezért a legtöbbször nem is lehet fellelni valamilyen különálló nyelvjárást az elszakított részeken, hiszen azok a területek egy nagyobb magyar nyelvjárási terület részei voltak és maradtak. Nyelvi sajátosságok természetesen kialakultak a lassan 100 évnyi különélésben, és a furcsa szavak nagy részét is ezek adják. 

Nem valamiféle kuriózum, hogy a Vajdaságban szajlának nevezik a bovdent. Az együtt élés idején ez a szó még nem volt elterjedt, ha egyáltalán létezett, ezért a szerb neve a "szajla" honosodott meg később, amikor már mindenkinek volt legalább biciklije és azon bovden.

Ezek a jövevényszavak, az én véleményem szerint, másra nem, csak a nyelv rontására jók. Az erdélyi magyarban is számos román átvétel van. Nem gondolom, hogy a "buletin" megfelelő kifejezés lenne a "személyi igazolvány"-ra, csak egy román megnevezés, amely meghonosodott. Senki nem mondana ma Budapesten "buletin"-t a személyi helyett, pedig a ma divatos "el kell menjek" jellegű szókapcsolatokban is csak a román grammatika üt vissza, szó nincs valami szép régies mondatszerkesztésről.

Meg kell értenünk (és nem "meg kell értsük"), hogy a határon túl élő magyarok nyelvére nagy hatással van azoknak a népeknek a nyelve, amelyekkel együtt élnek. Aki tehát manapság keresné az erdélyi, vajdasági, kárpátaljai, felvidéki magyarban az ősi nyelvet, alighanem csak egy románnal, szerbbel, szlovákkal, orosszal és ukránnal kevert korcs nyelvi kódot talál, de semmiképpen sem valami tiszta ősi nyelvet.

Novi Pazarban, a szerbiai muzulmánok fellegvárának, Szandzsáknak a legnagyobb városában a pénteki imádkozás után ötezren vonultak az utcára,  Mohamed prófétát éltető transzparensekkel és Allah Akbar-felkiáltásokkal. Irfan Malić helyi imám tartott beszédet. Elmondta, hogy az iszlám békés vallás, ám nem terroristák voltak az újságírókat lemészárlók, hanem merénylők.