Fikció (tavalyi, de nagy kedvenc)

 Jimmy in the sky with diamonds

A megfejtés (vigyázat, fárasztó!): Jimmy jugó lett (jobbra Lettország zászlaja)

Zámbó Jimmy, ha valahol Jugoszláviában születik, bizonyára még nagyobb sztár lett volna, mint Magyarországon. Hogy miből gondolom? Csak néhány érv:

• olyan ronda volt, hogy az férfiben már szép;
• imádta a fegyvereket;
• bepiálva dorbézolt, káromkodott, fenyegetőzött, verekedett;
• nem utolsó sorban hatalmas hangja volt.

Játsszuk el a délszlávra hangszerelt legendáját ennek az ellentmondásos zenei őstehetségnek: mi lett volna ha annak idején párszáz kilométerrel délebbre látja meg a napvilágot?

Ma reggel egy 54 éves nő pisztollyal akart bemenni Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök-helyettes irodájába. A zaklatott nőtől a kormány biztonsági emberei elvették az engedély nélkül tarott pisztolyát. A hölgy mindenáron beszélni akart a politikussal és azzal fenyegetőzött, hogy ha ez nem lehetséges, öngyilkosságot követ el.

Horvátországban tiszta vizet öntöttek a pohárba. Nyilvánosságra hozták a különféle kedvezményeket, elsősorban kiemelt nyugdíjat biztosító honvédő háborús veteránok listáját.

A több, mint félmillió nevet tartalmazó lista szerdai internetes közzétételét követő második órában már tízezer e-mail érkezett a jegyzéket nyilvánosságra hozó honvédő veteránok minisztériumába, ugyanis a bejelentők álhonvédeket véltek felismerni.

Az újvidéki Darijan Musić egy hónapja különös kegyetlenséggel ölte meg modell barátnőjét, Vladislava Červenkót. Még mielőtt rendőrkézre került, Facebook-oldalán így kért bocsánatot a lány rokonaitól: "B..meg, nem akartam".

A fiatalember eredetileg mintegy ezerötszáz Facebook-ismerőssel rendelkezett, ám a gyilkosság óta több, mint ötezer új "Facebook-barátra" tett szert. Hogy ki igazolja vissza a jelöléseket, egyelőre nem tudni, hiszen a gyilkos kézre kerülése óta börtönben van, illetve a pszichés állapota miatt egy időre börtönkórházba került.

"

Rebecca West és Tito marsall esetleges kivételével alig hiszem, hogy akad ember, aki Ericnél jobban kedveli Jugoszláviát. Néhány hónappal ezelőtt váratlan lehetőség kínálkozott, hogy meglátogassam ezt az országot. Előbb egy hetet töltöttem különböző könyvtárakban, ahol sárguló folyóiratok lapjain néhány régebben kelt és elveszettnek hitt versemet sikerült lemásolnom. Aztán Dubrovnikból bejártuk autóbuszon Bosznia-Hercegovinát. Bosznia nyugati része, legalább tájrajzilag, nem sokat különbözik a Dunántúltól, de Kelet-Hercegovina minden általam ismert tájtól lényegesen elüt kopár hegyeivel, kegyetlen szikláival, melyek közt a mély gödrökben maradt csak néhány négyzetméter föld, ahol valami megterem, és ahol robbantani kell, ha valakit el akarnak temetni. És ezen az irgalmatlan földön él a világ egyik legszebb népe. Magas növésűek, határozottak, konokak és bátrak; kissé ridegek, de mindig készek, hogy mosolyogjanak, ha akad mosolyognivaló. Pretenziót, nagyképűséget nem ismernek, és ha az ember nagy nehezen, közös nyelv híján, elbeszélget velük, nemhogy elfárad, de felfrissül.

Amíg e sorokat írom (sajnos ingyen) addig nem kizárt, hogy a magyar kormányzati think-tank-ekben, mint például a Századvégben, aranyáron készül az a tanulmány, amivel véres kardként lehet hadonászni, hogy lám-lám, még sem fölösleges, kizárólag a Fidesz hatalmának bebetonozását szolgáló parasztvakítás a választási regisztráció, mert a horvátországi népszámlálás is rámutatott, hogy milyen botrányosan pontatlan déli szomszédunk választói nyilvántartása.

Félmillió horvát választó-többlet!

Az idei horvátországi népszámlálási adatok tegnap nyilvánosságra hozott feldolgozása során ugyanis kibukott, hogy a négymillió-kétszázkilencvenezer horvátországi lakost ha összevetjük a választásra jogosultak jegyzékében szereplő négymillió-kilencvenezer nyilvántartottal, és kivonjuk a legfeljebb négyszázezer külhoni horvát szavazót (Horvátországban már jóval korábban szavazhattak a külhoni horvátok, mint ahogyan az Magyarországon bevezetésre kerül, különösen a bosznia-hercegovinai, bosnyák-horvát kettős állampolgárok számaránya jelentős), akkor nyilvánvaló, hogy nagyon nincs rendben a választók jegyzéke.

A 2010-es horvátországi választások adatai szerint ugyanis a hivatalosan négyszázezres külhoni szavazásra jogosult valójában a szakemberek szerint nem több, mint kétszázezer, választójogukkal pedig az utolsó választáson közülük kilencvenezren éltek.

Belgrádban Szerda reggel őrizetbe vették Miroslav Miškovićot (67), az egyik leggazdagabb szerbet, a Delta holding vállalatbirodalom fejét. A legsúlyosabb, ellene felhozott vád szerint 30 millió eurós, közútkezelő és mélyépítő vállalatok privatizációja körüli visszaélésekkel gyanúsítják. Mindez eltörpül feltételezett magánvagyona mellett. Egy lengyel gazdasági lap a posztkommunista országok gazdagjainak a top listáján a 42-dik helyen szerepeltette, a 2.8 milliárd dollárra becsült magánvagyonával (a top 10-be az oroszok közé csak két ukrán fért be, és Roman Avramovics is csak a nyolcadik). A hír napok óta nem csupán a szerb sajtót, hanem az egész "régiót" (lánykori nevén: Jugoszlávia) is lázban tartja.

Nehéz a dolga a szerb oligarchának

Bár Mišković is jókor, jó helyen sertepertélt a kelet-európai rendszerváltások előestéjén, de Szerbiában a spontán privatizációk időszakában megalapozott karrierek korántsem olyan nyugdíjas állások, mint nálunk, ahol egy Csányi Sándor, Demján Sándor, Széles Gábor vagy Leisztinger Tamás morális és egzisztenciális összeomlására, horribile dictu bebörtönzésére épeszű sportfogadó még annyit sem tenne, mint egy Koplárovics Béla nélkül felálló Zalaegerszegre a Manchester United ellen. Szerbiában sem azért érik olykor kellemetlenebb meglepetések a kőgazdagokat, mert ott a rendszerváltáskor tiszta vizet öntöttek volna a pohárba. "Tetszettek volna forradalmat csinálni." – mondta volt néhai Antall József, amikor felvetődött, hogy bizonyos érdekkörökhöz tartozó üzletemberek nem kimondottan a közgazdasági géniuszuknak köszönhetően alapozták meg cégbirodalmaikat. Konkrétan Jugóban sem csináltak forradalmat, de polgárháborút annál inkább, és az e köré felépült szcenárió még piszkosabb játszmákat eredményezett, mint amikor csupán a piaci érték töredékéért jutottak egyesek a spontán privatizációs időszakban ahhoz a bizonyos első milliójukhoz. Mišković volt Slobodan Milošević legelső miniszterelnök-helyettese, még 1990-ben. Igaz, csak fél évig töltötte be a posztot, de távolról sem azért távozott, mert megrendült benne az akkor még pályakezdő diktátor bizalma, hanem mert megalapította a Delta holding vállalatbirodalmát, és Milošević egyik legfontosabb gazdasági szürke eminenciásának tartották. Mindketten gátlástalanul kihasználták a politikai és gazdasági összefonódások nyújtotta lehetőségeket.

Január elsejétől Horvátországban a személyes fogyasztásra tartott kábítószer birtoklása többé nem bűncselekmény, hanem csupán szabálysértés. 4 500 és 20 000 kuna közötti pénzbírsággal sújtható (kb. 170 000-től 750 000 forintig), illetve elterelő kezelésre, vagy közmunkára marasztalható az elkövető. A törvény a mennyiségeket nem határozta meg.

Dübörög a horvát törvényhozás

Az iskolák környékén kábítószert terjesztő dílerek büntetési tételét viszont 15 évre emelték meg. Emellett megszigorították a vízi járművel okozott balesetek büntetését (nemrég egy horvát üzletember gázolt halálra motorcsónakkal egy olasz házaspárt és az eset mind a horvát, mind az olasz közvéleményt mélyen felháborította).

Rongálás vétségében bűnösnek találta, és jogerősen 200 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a Kaposvári Törvényszék ma Dániel Péter ügyvédet, aki május 15-én éjjel festékkel leöntötte a Somogy megyei Kerekiben két nappal korábban felállított Horthy-szobrot.

Bocsássatok meg néki, nem tudja mit cselekszik.

Első fokon megrovásban részesítette a bíróság Dániel Pétert. A másodfokú bíróság ítéletében mellőzte az első fokon eljáró siófoki bíróság indoklásának azon részét, amelyben "társadalmilag hasznos figyelemfelhívásnak" minősítette a szoborrongálást.

A világ legdrágább sajtja szamártejből készül. A szamarat csak addig lehet fejni, amíg szoptat, vagyis évente alig egyszer (a szamár jó sokáig, egy évig és 15 napig vemhes), így a méregdrága alapanyagnak köszönhetően a szamársajt kilója ezer euró. Ezzel megelőzi a korábbi csúcstartót: a svéd rénszarvas-sajtot.

25 liter szamártejből készül el 1 kiló szamársajt. A szamártej rendkívül hasonló összetételű az emberi anyatejhez, zsírtartalma mindössze 1%, a tehéntejhez képest viszont hatvanszor több C-vitamint tartalmaz. (Ezek alapján nem értem, hogy akkor miért nem készül hasonló sajt, jóval olcsóbban anyatejből, hiszen bolygónkon sokkal több az ember, mint a szamár (a közös halmazt most hagyjuk), ráadásul a nők csak 9 hónapig állapotosak.)