Péntek óta az ország területén kampánycsend van. Ez ránk, mint magyarországi tartalomszolgáltatónál működő blogra természetesen nem vonatkozik, ennek ellenére a helyzettel nem akarok visszaélni. Mondjuk nem is nagyon tudnék, hiszen egyik párt mellett vagy ellen sem folytatok semmiféle propagandát. (Az ismertetőbe írt "szavazzon rájuk, ha..." – kezdetű felszólításokat nem kell komolyan venni.) Azonban csütörtök éjfél után elvileg már közvéleménykutatási adatokat sem lehet nyilvánosságra hozni. Ezért fontos elmondani, hogy a Faktor plus március 13-án közzétett kutatási eredményeivel dolgozom. A bejegyzésben rengeteg adat és tényállítás szerepel, melyek többségét az írott és a hangzó médiából, illetve saját ismereteim felhasználásával állítottam össze. De elképzelhető, hogy valamiben tévedek, ezért a kommentelőket arra kérem, hogy vegyék elő a piros ceruzát, és bátran írják meg észrevételeiket, kifogásaikat, javaslataikat.
Mi vezetett ide?
Szerbiában nagy hagyomány előrehozott választásokat tartani. Ebben a témában korábbi írásom erre található (ugyanitt érintettem a Szerb Haladó Párt programját is; érdemes ellenőrizni, hogy mi valósult meg belőle). Mivel az előrehozott szavazás mint esemény nem szokatlan az országban, így tulajdonképpen az kelt feltűnést, amikor egy kormány teljesen kitölti a mandátumát. Ahogyan például Mirko Cvetković kormánya 2008 és 2012 között. Azt megelőzően ugyanis két egymást követő alkalommal ugyanígy idő előtti voksolásra volt szükség. Ez a mostani tehát – ha lehet ilyet mondani – egyfajta trendhez alkalmazkodik, hiszen a többpártrendszer bevezetése óta ez a hetedik előrehozott választás.