Serbia Insajd

Hírek, vélemények, elemzések, interjúk és beszámolók az exjugoszláv térségből, illetve érintőlegesen a Balkán-félsziget egyéb területeivel kapcsolatban is. Szigorúan szubjektíven. A blogot többen szerkesztjük, az egyes szerzők véleménye nem feltétlenül egyezik meg.

jugo.png

Na ovim prostorima

Facebook-oldalunk rendszeresen frissül, a blogposztoktól eltérő anyagokkal. Lehet nekünk linket, képet, videót, bármit küldeni. Ha ott írsz privát levelet, akkor azt mindhárman látjuk, így gyorsabban kapsz választ.

Friss topikok

Egyéb témák

18+ (2) 2008 (15) abszurd (75) adatvédelem (2) adósság (3) afganisztán (1) albán (41) albánia (1) aleksandra jerkov (2) alkotmány (5) állatkert (3) állatkínzás (4) al khaida (1) amy winehouse (1) andrej pejic (1) angelina jolie (5) ante markovic (2) április 1. (2) arkan (8) árvíz (5) atomenergia (1) autonómia sorozat (6) avala (2) azerbajdzsán (5) b92 (8) badnjak (1) balasevic (2) baleset (19) balkán hg.hu (2) bánát (6) bankok (8) belgrád (121) berlusconi (2) beruházás (6) betegség (4) bevándorlók (15) bicikli (6) bigbrother (7) bizarr (11) bloggerek (31) bmw (2) bor (4) boris johnson (2) börtön (12) bosznia (77) breivik (3) brutalitás (6) budapest (20) bulgária (8) bulvár (6) bunda (4) bunyevác (3) burek (3) camino (1) canak (3) cane subotic (1) ceca (6) ceda jovanovic (3) cigányok (26) civil kurázsi (2) crvena zvezda (6) csecsemő (4) csehszlovákia (2) csempészet (4) csetnikek (10) dacic (26) dalmácia (4) damjanich (1) danilo kis (1) délszláv (8) délszláv háború (2) díj (4) dinamo zagreb (5) dinkic (6) diplomaci (3) díszpolgár (4) divac (3) divat (4) dizájn (6) djindjic (7) dobrica cosic (2) drog (15) dubioza kolektiv (2) dubrovnik (4) dzajic (3) dzsihád (1) édesség (3) egészségügy (20) egyház (32) ekv (1) élő (2) erőszak (12) észak korea (1) etnikai feszültség (6) eu (38) euro2008 (4) euro2012 (4) eurovízió (4) exit (4) exjugoszláv (12) exyu ultras (6) facebook (18) fasiszta (8) fegyver (12) fertőzés (2) fesztivál (4) film (38) foci (65) folk (11) fordítás (6) függetlenség (32) futballmaffia (4) gasztronómia (14) gáz (8) gazdaság (5) gojko mitics (1) goldenblog (4) goliotok (2) goranok (1) görögország (6) gotovina (18) guantanámó (1) gyász (25) gyilkosság (38) háború (99) hadsereg (18) hadzic (7) hága (57) hajduk split (5) hajózás (4) határon túliak (19) hekkerek (3) homofóbia (13) horvát (50) horvátország (214) horvát tavasz (2) huligánok (21) humor (23) hungarikum centar (2) ibrahimovic (3) identitas-essze (2) időjárás (13) india (1) interju (25) interpol (3) írástudatlanság (5) isis (1) isztria (5) ivo sanader (38) jadranka kosor (4) jagodina (3) janics natasa (12) japán (2) jelasity radovan (1) jemen (1) jeremic (9) jogi pr (4) jugoszlávia (63) kadhafi (3) kalózpárt (1) kampány (10) kannibalizmus (2) karácsony (1) karadzic (14) kartoncity (4) katolikusgyalázás (2) kávé (2) képek (44) képregény (4) kézilabda (5) kiállítás (4) kígyó (1) kina (3) kisebbség (8) kisebbségi identitás (20) kiskorú (7) kommunizmus (21) könyv (18) kormány (10) korrupció (47) kosárlabda (8) kostunica (13) koszovó (97) közlekedés (32) közvélemény (5) krajina (5) krist novoselic (1) krónika (6) kuba (1) kusturica (15) lazar risar (2) lepa brena (1) libia (3) lopás (3) lsv (4) macedonia (21) maffia (30) magyarok (94) magyarország (106) magyarverés (7) magyar kisebbség (7) magyar szo (7) majtényi lászló (1) marinko magda (2) marko (4) mecset (6) média (52) medjugorje (2) melegek (22) menekültek (3) mentalitás (7) mezőgazdaság (4) migráció (3) milka (3) milliardosok (2) milosevic (28) mirjana (6) mladic (30) moderálás (2) mol (26) momo kapor (2) montenegro (46) mostar (10) muszlimok (25) művészet (5) muzeum (5) nácizmus (9) nagybritannia (3) nagykövet (3) nagy delszlavok (5) nagy szerbia (1) nato (16) na srpskom (4) németország (15) nemi erőszak (4) neonáci (2) népszámlálás (4) nikola tesla (3) nikolic (24) njegos (1) norvégia (2) novak djokovic (13) novi pazar (5) nyaralás (17) nyelv (26) nyomortelep (5) obraz (3) oktatás (21) olaszország (16) olimpia (13) oluja (10) önállóság (4) orlovi (1) örmény (1) oroszok (15) oroszország (20) otp (1) pálinka (5) parkolás (2) parlament (12) paródia (5) partizan (3) pedofil (6) pedofília (3) peking2008 (6) plágium (5) plakátok (5) pontatlanság (1) poskok (1) pravoszláv (6) prostitúció (10) punk (1) putyin (9) puzsér (1) rablás (6) radics viktoria (1) radikálisok (17) radivoj korac (1) radnóti (1) razija mujanovic (1) rendezvény (6) rendőrök (28) rendőrség (61) retro (10) rezsi (2) röhej (24) románia (10) rombolas (2) röplabda (5) safarov (1) sajtó (61) sajtószabadság (3) sarajevo (22) sass laszlo (3) sebesülés (5) sejo sekson (2) serbiainsajd (13) seselj (24) sovinizmus (4) split (9) sport (100) srebrenica (10) statisztika (4) surda (4) svédország (7) szabadka (34) szabadkőműves (1) szabo arpad (7) szandzsák (8) szárazság (1) szeged (22) szegénység (10) széky jános (1) szeles monika (1) szentendre (1) szerb (55) szerbek (144) szerbia (486) szerbia2020 (3) szerbverés (8) szerkesztő (4) szervátültetés (1) szervkereskedelem (1) szex (28) szinhaz (4) szíria (1) szlovákia (6) szlovénia (32) szobor (9) szollar domokos (1) sztrájk (2) születésnap (1) szvasztika/szlavisztika (4) tadic (33) tálas péter (1) támadás (25) támogatás (4) tenisz (12) terrorizmus (3) terzic (2) tetoválás piercing (5) tgm (1) thompson (3) tito (25) többség (1) topolya (2) toroczkai (4) törökök (17) trükközés (3) tudjman (7) tüntetés (23) turbofolk sorozat (2) turizmus (34) tvrtko (2) twitter (1) uck (8) újságírók (11) ujvidek (20) újvidék (2) új primitivizmus (5) ukrajna (10) űrkutatás (2) usa (32) úszás (5) vajdaság (129) választás (26) választások (38) válogatott (3) válság (3) varostervezes (9) vasút (9) vélemény (41) vendégposzt (11) vesna vulovic (1) vicc (1) videó (160) vihar (10) villamos (2) vízilabda (12) vmsz (12) vucic (8) wikileaks (7) wootsch peter (3) yugo (7) zabrenjeno pusenje (8) zastava (7) zászló (4) zavargások (11) zene (56) zenta (3) zepter (3) zombi (2) zombor (3) zsidók (3) zupljanin (3)

Itt olvasnak minket:

free counters

Feliratkozás

Creative Commons Licenc

* A névhasználat nem előlegez meg semmilyen állásfoglalást Koszovó státuszát illetően; az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatával, valamint a Nemzetközi Bíróság koszovói függetlenséggel kapcsolatos véleményezésével összhangban.

Ha Bácsfi Diána így nézne ki, annyi hungaristánk lenne, mint a szemét; 18+

2011.03.31. 22:00 Styxx



Bojana Novakovic - Skinning by papuraverde

Az SS-nyaktetkós, kis neonáci tinilányt alakító Bojana Novakovićtól a horogkeresztes zászló alatti szenvedélyes hempergés receptjéért még a legalább féltucatszor bizonyítottan kopulált, hat gyermekes Magda Goebbels is sírva könyörögne. Miután kezünket a paplan fölé rántottuk, beszéljünk a filmről.

A 2010-ben bemutatott Šišanje (Tarvágás) című szerb film főhőse Novica, a matek-őstehetség, belgrádi gimnazista fiú. A film kezdetekor teljesen konszolidált megjelenésű srácot osztálytársa, Relje hatására magába szippantja a szerb főváros focihuligán szkinhed szubkultúrája. A viharsebesen  radikalizálódó főhős villámgyorsan kerül egy kiskorúakból verbuvált, kislétszámú szerb fajvédő sejt élére. A délszláv neonáci kispajtásai közötti rohamtempójú presztízsnövekedést egy nem igazán tudatosan kitervelt, ám annál inkább brutális cigánygyilkossággal vívja ki.

A filmben az intelligens, vezéregyéniségnek alkalmas, szélsőjobboldali ifjúsági bandavezér karakterét a műfaj nagy klasszikusának, az Amerikai história X-nek a kliséjére dolgozták ki. És ezzel nekem speciel semmi bajom sincs. A jól kitalált formátumot balgaság lenne nem követni. Ráadásul az Amerikai história X-ben remeklő Edward Nortonéhoz hasonló, legalább annyira intelligens, mint amennyire véresen kegyetlen szerepet játszó Nikola Rakočević is képes egy ilyen karakter megformálására.

A baj inkább az, hogy ez a film túl sok mindent el akar mondani. Egyrészt a háborúit sorozatosan elvesztő, Milošević országlása alatt felnőtt generáció futballhuliganizmusba, idegengyűlöletbe (a filmben elsősorban horvát-, muzulmán- és albán-) és rasszizmusba torkolló, frusztrált dühét.

Gyakran didaktikusak, így meglehetősen erőltetettek a párbeszédek. Talán ezzel kellett volna egy kicsit még szöszölni, mert azért méltánytalan lenne a forgatókönyvírókkal  (Stevan Filipović, aki egyben a film rendezője és Dimitrije Vojnov) szemben, ha nem említeném meg, néhány nagyon is  életszerű sziporkát is a kiskorú szkinszek szájába adnak. Ugyanakkor a párbeszédek mellett az elnagyoltan ábrázolt szerelmi háromszöget is ki lehetett volna tisztességesen bontani. A fiatal, tehetséges színészek által alakított galeritagok, különösen a főhős „elnáculását” is részletesebben, de főképp hitelesebben illett volna kidolgozni.

A felsoroltak finomhangolása helyett azonban a film előrehaladtával tovább kuszálódnak az események. Egy másik szál a nagypolitika piszkos manipulációival foglalkozik: hogyan használják fel eszközként a zagyva ideológiájukért kemény balhékat bevállaló szkinszeket, míg egy harmadik a focihuligánokat kihasználó klubtulajdonos gátlástalan trükközéséről szól, majd az eddigieket megfejeli egy korrupt nyomozó sötét játszmája. Mindezt nem könnyű kézben tartani, sajnos a fiatal rendezőnek sem igazán jött össze. Ha a forgatás alatt gyötörték rémálmok, akkor nem lepődnék meg, ha ilyenkor az álombéli Martens-bakancsos kiskorú kínzója, amíg a koponyáját rugdosta, azt ordította, hogy: "Sieg, Heil! Less is more!"

Szóval egész jó kis film is lehetett volna a Tarvágásból, azonban sajnos szerintem mindez maradéktalanul nem jött össze. Mintha a rendező, afféle belgrádi illetőségű Árpa Attilaként, vagy legfeljebb Vágvölgyi B. Andrásként, túl sok mindent bele akart volna a mozijába pakolni. A fentebb felsorolt tartalmi katyvaszon túl néhány divatos formai elemet is fölöslegesen gyömöszöltek az alkotásba. Főképp a "Különféle" Helyszínelőka mostanában osztódással szaporodó bűnügyi filmsorozatok DNS-mintákkal alaposan felturbózott technikai megoldásaiból  és Guy Ritchie-utánérzésből van jóval több a kelleténél. Egy csomó, teljesen funkciótlan gyorsvágás kifejezetten zavaró. Lidija, a fiatal nyomozónő (Nataša Tapusković) laza helyszíneléskori (egyben Helyszínelőket idéző) sebészkesztyű felrántásai is inkább megmosolyogtatók, mintsem hitelesek. A tinináci csajszi SS nyaktetkója, meg a „szomszéd kislányból hogyan varázsoljunk neonáci-dívát?” is azt a benyomást keltette bennem, hogy alapjáraton nem ilyennek képzelnék el egy futballhuligán-bőrfejűekkel lógó kiscsajt, inkább azt, hogy ha egy provokatív Dolce & Gabbana-divatbemutatóra összeállítanának egy SS-feelinget idéző őszi-téli  kollekciót, akkor az kábé így festene. Hasonló a helyzet az elitgimnáziummal. Biztos, hogy vannak Belgrádban elitgimik, de a filmbélinek a békebeli patinájáról is inkább egy jobb stockholmi negyed erősebb gimnáziumára asszociáltam, és nem egy belgrádiéra. A fiatal, modern matektanár, a lezserül a nyakában lógó, már-már arisztokratikus hanyag eleganciát sugalló pulcsijával is inkább annak az illúzióját kelti, hogy ilyennek képzeli el egy belgrádi Fazekas menő matektanárát a Dolce & Gabbana stylisztja (mint ahogyan például a gabbanások egy békebeli úriszabó szerepébe helyezték Ekrem Jevrićet, a délszláv Uhrin Benedek-tipusú, autodidakta könnyűzenei futóbolondot), mintsem amilyen egy igazi menő, modern belgrádi matektanár.

A filmnek a felsoroltakon kívül akad még néhány bosszantó hibája, de mindennek ellenére ajánlom. A cselekmény néhány erőltetetten csikorgó rész ellenére is jó ütemben bontakozik ki, és a film nekünk, magyarországi nézőknek is tanulságos. Átjön a „Dunának, Szávának egy a hangja.”- érzés. Néhai Ekrem-Kemál Györgyhöz hasonló idősebb szélsőjobber ideológus, nem kevésbé egzotikus hangzású, hülye névvel (Hadži-Tankosić – egyben „rövidhajúra” utaló szójáték) a nyomortelepeken élő cigányok szervezett kiirtásáig fajuló, zagyva nézeteket faji alapon ötvöző ideológia gyakorlati alkalmazásáról nem is beszélve. Buziverés is van a filmben, egyben bátor és ügyes provokáció volt a premiert a belgrádi Gay Pride napjára időzíteni. A két jócsaj (a kis szkinsz és a fiatal nyomozónő) pedig a kevéske hiteltelenségük ellenére is erőssége a filmnek. Mindkettőről el tudjuk képzelni, hogy akár rövid-, akár hosszú távon szenvedélyesen beléjük tud gabalyodni bármelyik heteroszexuális férfiember és egyikük se holmiféle könnyen feledhető, plasztikcsöcsű Vivien-típus.

A film összességében nálam 7/10.


 

118 komment

Címkék: film nácizmus huligánok

Szvasztikától a szlavisztikáig – Szájbarágó extra; első rész

2011.03.30. 05:59 bikmakk

Styxx és bikmakk közkívánatra új, közösen jegyzett sorozatot kezdenek. Új részek hetente!

„Klasszikus fejlődésregény” – Csurka István
„Lebilincselő” – Hagyó Miklós
„Egy beteljesült állom” – Schmitt Pál
„A legmagukfajtább, amit idén olvastam” – Morvai Krisztina
„Nerozumiem” – Ján Slota

Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a jó útra tért szlavofóbok kiskátéja, a  SrbijaBlog  Szájbarágó.

  Ottókám! Gyere már ide egy kicsit, hallod! Iszol még egy sört? Meghívlak. Figyelj, mesélj nekem erről az új mániádról! Te most tényleg drótostótnak tanulsz?

Szlavisztika szaknak hívják, Milán. Még nem választottam szakirányt, egyelőre az sem biztos, hogy szlovák, horvát vagy lengyel szakos leszek-e. Igazából mindegy, csak történelmi szemszögből a lengyel, nyelvileg a horvát, aktuálpolitikailag meg a szlovák áll hozzám közel.

  Ezt el is hiszem, ugyanis a szlovákoknak nincs történelmük, a nyelvük meg ronda, de még mindig lehetsz hatósági tolmács egy tót-magyar focimeccs utáni tárgyaláson. „Pohogye-pohogyicska, kinyílik a bicska!” Mondjuk a szvasztika-szak tényleg jobban hangzik, höhöhö. De mondd el nekem, kisfiam, mi a rosseb visz rá egy közepesen sikeres termékmenedzsert, hogy visszaüljön az iskolapadba? Ráadásul ilyen büfé-proletár szakpáron?

Figyi, naponta ötször lebénáznak, amiért ezt választottam és még fizetek is érte. Tudod mit? Nekem kihívás, hogy megmutassam: igenis van értelme. Itt élünk a szlávokkal egy kulturális térben, ezervalahány éve összezárva... Te például tudsz róluk valami értelmeset azon kívül, hogy „mocskostótokrácok” meg hogy „öregebb vagyok, mint Szlovákia”?

  Hogy a viharba ne. Davaj csaszi, málenkij robot, Gulág, Beneš-diktrétum, csetnikek, picsku máter, Dubrovnyik szétlövése...

Jellemző, hogy ezeket emeled ki. Illetve hogy ezekről hallottál, de például arról nem is tudsz, hogy hány magyar szó van a környező szláv nyelvekben; miért csehül prédikált a Zsolna-környéki Ján Kollár (Petőfi hittantanára) a pesti evangélikus templomban; miért egyezik meg – kilencven százalékban – a lengyel és az egykori jugoszláv himnusz dallama; vagy hogy milyen érdekes az a tény, hogy...

  Őszintén? Kit érdekel!

Engem érdekel. És talán ahhoz is elég lesz ez a suli, hogy a hozzád hasonló idióták fejébe csöpögtessek egy kis racionalitást. Mert nem minden szláv vérszomjas magyargyűlölő.

  Tudom, a lengyelek nem azok.

El ne kezd a „két jóbarát”-mondókát! Már a könyökömön jön ki. Épp olyan sztereotípia, mint a többi. Amik alapján ítélkezel. Maradjunk annyiban, hogy mindenütt vannak normális emberek, a hülyékkel meg kár foglalkozni. [Én is csak azért beszélgetek veled, mert meghívtál egy italra.] Az elején felemlegetted az eredeti szakmámat. Na, például ilyen marketinges téren tök könnyen el lehet helyezkedni, ha az ember más nyelveken is beszél az unalmas angol-német-francia szentháromság mellett. Mit is iszol éppen?

  Zlatyi Zsupánt.

Hoppácska! Amúgy zlati. Tudod, a lengyel pénz sem zlotyi, hanem zloti. [Igazából zvoti, de ez most asszem mindegy.] Eredetileg azt jelenti: arany. Egyébként megsúgom, hogy a múltkor, amikor szereltem a laptopodat, a sok kournikova.jpg.exe fájlnéven álcázott vírustól egy szlovák fejlesztésű biztonsági szoftver segítségével szabadítottalak meg. Na, az is egy a sikeres márkák közül, melyekről senki sem gondolná, hogy valami köze van a szlávokhoz. Rozsdamentes edényed van-e? Kitalálom, Swetter. Amiről talán azt hiszed hogy német vagy svájci. Pedig egy szerb üzletember alapította a céget, bizonyos Ivanovics, csak aztán később hivatalosan is megváltoztatta a nevét, most Monte Carlóban él és úgy hívják, hogy Morris Swetter.

  Tőlem akár lehet Schumacher is. Mondjuk én még emlékszem a Suszter nevű tót göncárpira. Te akkoriban nagyban füveztél szerintem, úgyhogy biztos nem vágod. Bakker, ez a tótumfaktum-tanulás fogadjunk, hogy valami elempés belvárosi huncutság, mint a marihuána meg a biciglizés. Romkocsmákban pofáztok egész nap, aztán rögtön honvágyatok lesz, ha véletlenül ki kell jönni a Nagykörúton kívülre. Én már a párkányi hídavatáson is részt vettem annó dacumál. Štúrovo, ahogy ti mondjátok. Csak hogy tudd, miről van szó. Apropó, hogyan is lett a Párkányból Štúrovo? Nem igazán hasonlít a két név!

Ľudovít Štúr tiszteletére. Ő volt a szlovák megfelelője Kossuth és Petőfi képzeletbeli keverékének; csak ő nem Segesvárott, hanem egy Modor nevű kisvárosban halt meg. Hívhatod Stúr Lajosnak is, ha úgy jobban tetszik. Egyébként már ezerszer mondtam, hogy nem vagyok elempés! Én civil vagyok, és – a szó profán, anyagias értelmében – soha sem füveztem! Ugyan elismerem, volt az életemnek egy időszaka, amikor a deltakilenc-tetrahidrokannabinol magasabb tudatállapotok megtapasztalását lehetővé tevő hatásait vizsgáltam, de pusztán a tudomány és a spiritualitás oltárán áldoztam fel magam. Nézd, van a telómban egy régi videó: itt éppen zajlik egy kísérlet. Mellettem az az úr a bonggal a kontrollcsoporthoz tartozott, ő természetesen kizárólag kommersz dohányfüstöt inhalált. Történetesen a kisérlet Štúrovón zajlott.

  Stirr-sturr... hagyjál már ezekkel a kimondhatatlan nevekkel. Tőlem aztán Párkányi Évit is hívhatnák Evita Štúrovának, attól még ugyanolyan szétcsúszott elmebeteg lenne. Meg vagytok ti zakkanva, mind. A bátyám is folyton azzal jön, hogy milyen jó sípályák vannak a Tátrában, a Strbszki presszónál. Ilyenkor mindig percekig törlöm a nyálcseppeket a pofámról. Hát hogy lehet ennyi mássalhangzót belegyömöszölni egy szóba? Ezek a szlávok tiszta hülyék. Tudod hogy hívják a fagyit? Zmirizlina, B+!

Mármint Szlovákiában meg Cseh- és Morvaországban, mert máshol meg máshogy. Sőt még annál is több mássalhangzót egymás mellé pakolnak, mint ahogy te mondtad. Nem zmirizlina, hanem zmrzlina. Viszont biztos meglepődnél, ha tudnád, hány olyan szláv szó van, ami kizárólag mássalhangzóból áll. Sőt, egész mondatok!

  Na, ezt már nem hiszem el.

Strč prst skrz krk.

  Megvesztél?

Dehogy. Ez egy nagyon hasznos mondat, ha mondjuk a mai buli után meg akarsz hánytatni egy részeg prágai cserediákot. Azt jelenti: „Dugd le az ujjad a torkodon”.

  Ne is mondd, a hányinger kerülget ettől az egész bagázstól. Egyedül ezeket a jugoszlávokat csipázom. Ezek aztán tudnak mulatni! Ott még a népzene is más, olyan korszerű. Mellesleg Ceca, na az nem egy matyócsipkés Palya Bea! Ha ilyeneket neveznének a Röpülj pávára, akkor nem harminc néző előtt futnának a Dunatévé-kettőn a népzenei vetélkedők. Nem is értem, mit izmozunk ezzel a Kodály-módszerrel, haladni kellene a korral: turbófolkot a népnek! Na meg jó kis íróik is vannak, ott van például az a Miroszláv Klezsa...

Kedves nézőink!

Következő fellépőnk Nándorfehérvárról érkezett. Fogadják szeretettel özvegy Razsnátovity Zseljkónét, lánykori nevén Velicskovity Szvetlánát, akit rajongói Szkopjétől Aucklandig Cecaként bálványoznak. A népdalénekesnő civil foglalkozása rendhagyó. A törékeny hölgy ugyanis a tragikus körülmények között elhunyt férjétől örökölt labdarúgó csapat, az F.K. Obility elnök-tulajdonosa. Ceca egy csokorravaló autentikus szerb turbófolk dallal kedveskedik nekünk. Buzdítsuk Cecát, aki ha bekerül népzenei vetélkedőnk középdöntőjébe, máris értékes nyereményekben részesül: övé egy kilencezer forintos CBA vásárlási utalvány, valamint a Madách-díjas dudaművész, Pál István bácsi következő lemezfelvételén közreműködhet vokalistaként.

 Meg ne halljam még egyszer azt, hogy Klezsa!

  Mi a baj Klezsával? Egy művelt barátnőm mesélte, hogy kiváló író volt. Thomas Mann-szintű családregényt is írt. A csaj állítólag végigolvasta az egyik könyvének zanzásított összefoglalóját. Mind az öt oldalt! Bár ezt fenntartással kell fogadni, igazi kultúrsznob, ilyesmiket füllenteni is szokott. Egy időben például azzal hencegett, hogy Győzike személyes ismerőse, majd kiderült, hogy csak az egyik fellépésen köszönt neki vissza a Nógrádi Bölcs.

Kiváló író, abban egyetértünk. Mármint nem a Győzike, hanem a másik. Csak éppen a nevét nem Klezsának, hanem Krlezsának kell ejteni.

  Kr..., Krr.., Krrlll... Na ne, föladom! Ezeken a nyelveken beszélgetni is szoktak, vagy csak nyelvtörő játékokkal szórakoztatják egymást? Nem mondod, hogy ennél is vannak recsegősebb szavaik? Oké, azoknak a bamba tótoknak meg a káposztaszagú cseheknek tőlem lehet, ahogy köpködve hánytatják a hivatalosan nappali tagozatos egyetemista hallgatóknak becézett, Únió-szerte ösztöndíjasként lézengő, ingyenélő alkoholista drogosokat... de egy világ omlik bennem össze, ha kiderül, hogy még a jugoszlávok is így beszélnek.

Sajnos ki kell, hogy ábrándítsalak: a délszlávoknak is megvannak a saját magánhangzó-mentes szavaik. Például krv vagy smrt.

  Ha vért izzadnék, akkor se menne. A halál fogja ezt kiejteni!

Pedig ha sikerül, akkor elmondhatod, hogy megérte a nyelvtanulást véresen komolyan venni és hogy nem fog ki rajtad a halál.

  Reménytelen, elvetted a kedvem a jugoszláv beszédtől!

Nekünk magyaroknak valóban nem könnyű mindezt megtanulni. Mondjuk bele lehet jönni, csak azt kell megszoknod, hogy a szillabikus likvidákat hosszabban kell ejteni.

  Szilla-micsodákat?

Szótagmag-képző „folyékony” mássalhangzókat. Például ilyen az r-hang. Ha megfigyeled, az eddig felsorolt összes „nehéz” szóban egy ilyen foglalta el azt a helyet, amit a „normális” szótagokban a magánhangzó szokott betölteni. Persze az sem mindegy, hogy előtte milyen hangok állnak. Nem véletlenül sok a szókezdő sz. Azt a legkönnyebb bármilyen másik mássalhangzó elé mondani. Egyébként az is egy nagy tévhit, hogy az összes szláv nyelv bővelkedik a mássalhangzó-torlódásokban. Az orosz például tipikusan kerüli az ilyesmit. A délszláv grad (város) orosz megfelelője gorod (ejtsd: górat), a mleko (tej) pedig molokónak hangzik Puskin (avagy Putyin) hazájában.

  Csűrheted-csavarhatod, attól még kibicsaklik a nyelvem.

Hidd el, bele lehet jönni. Gondolj arra, hogy a mi nyelvünk magánhangzó-halmozásai viszont sok, nem magyar ajkú nyelvtanulónak okoznak gondot. Mondjuk ilyen szavakban, mint: fiaiért, koreaié. Arról nem is beszélve, hogy például egyes kisebb fekete-afrikai nyelvekben olyan hangok léteznek, amelyekhez még csak hasonlók sincsenek a nagy nyelvcsaládokban.

  Nem vagyok rasszista, de kit érdekel, hogy maroknyi, fáról szalajtott banánzabáló miképp huhog! Maradjunk csak a jó öreg európai kultúrnyelveknél, például a magyarnál!

Rendben. Azért lásd be, hogy sok külföldinek meggyűlik a baja mondjuk ezzel: Thapolka (Tapolca). Vagy például Houdmezovazzarheláj (Hódmezővásárhely) kiejtését követően gyerekjáték bármilyen prémium felszereltségű Audi A6-osról, netán Lamborghini‑motorral szerelt, lézerblokkolós S8-asról beszélni.

  Belátom, ebben van valami. Például ha valamelyik módosabb, előrelátó vásárhelyi fiús apuka nem talál a környéken megfelelő partit a kis trónörökösnek, és mondjuk Schumi egyik lányát pécézné ki a csemete, akkor a háztűznéző sanszos, hogy így kezdődne:

Was did you speak, lieber Hansi? Hohdmesöfaßaacheli? Um Gottes willen! Wer is it? Let me sinking! Muss be in Ungarn! I remember, it wos sie easiest für me to win am Hungaroring, instant of correctly Modjorohd to sagen. Off kohrs ö long time ego. Nowdays unfortschunetly is more difficult for me to win a Formula Eins race, denn pass a Velschö Vokku C-level language exam in der Amselstrasse, Josefstadt.

A hódmezővásárhelyi lánykérőkre várva
© Lazarus-Balthasar Verlag, 2030.

Na látod. Érted te ezt. Szegény Ferrari-pilótáknak bizonyosan nem leányálom a magyar nyelv alapfokú elsajátítása. A szlávok például ebben is jobbak. Tudtad, hogy az ö/ő-t és az ü/ű-t leszámítva a magyar és a szlovák nyelv hangkészlete szinte teljesen megegyezik? Persze vannak olyan hangjaik, amelyek nekünk esetleg gondot okozhatnak (ĺ, ľ, ô, ŕ), bár ezeket is nagyon egyszerű megtanulni; igazából néha szoktuk is őket használni, csak nem tudunk róla. Egy szlováknak azonban tényleg csak az említett két magyar magánhangzóval lehet problémája. A helyesírás már más kérdés, de az is főleg a mi dolgunkat nehezíti meg, mert pl. emlékeznünk kell arra, hogy a „pontos i” meglágyítja az előtte álló d, l, n és t mássalhangzókat, az ipszilon viszont nem. Ezért ejtjük „zlatí”-nak a Zlatý Župan sör nevét. Ugyanakkor Vlagyimir Putyin szlovák átírásban Vladimir Putin, viszont ugyanúgy olvassák ki, mint mi. Szerencsére mindkét nyelvben ismert a magánhagzók kétféle hosszúsága, ráadásul a szóhangsúly is mindig, minden körülmények között ugyanott, vagyis az első szótagon van, a magyarban éppúgy, mint a szlovákban. Örök-kezdő nyelvtanulók számára különösen ajánlott a szlovákkal ismerkedni, ha egy kis instant sikerélményre vágynak.

  Na ezzel a szöveggel neked lehetne instant sikerélményed a Villányi út 20/A környékén. Amúgy meg persze, hogy megegyezik a két nyelv hangkészlete. Nem véletlenül hívják úgy az ószlovák nyelvet, hogy magyar! Höhöhö. Zárjuk rövidre a témát. Mi van, ha a tót povedálás helyett nekem inkább a horvát tetszik?

Szíved joga. Nekem is jobban tetszik, mint a szlovák, de azt hiszem eltérőek az indokaink. Egyébként hangtanilag egy picit nehezebb, nem is annyira a č-ć probléma, hanem főleg a helyes hangsúlyozás miatt: kétféle hosszúság és kétféle hanglejtés kombinációjából négy különböző hangsúlyos szótag állhat elő, ráadásul a helyük sem kötött, mint a magyarban. Mindezeknek persze jelentés-megkülönböztető szerepe lehet.

  Ezt ne ragozd tovább, mert egy kukkot sem értek belőle. Viszont szívesen meghallgatnék valami érdekes sztorit a horvát nyelvről. Tudod, mi izgat engem igazán? A szerb-horvát kérdés nyelvi vetülete. Legközelebb mesélhetnél ezekről a balkáni rizsescsoki-zabálókról. Hány nyelvet is beszélnek ezek odalent? Sajnos most rohannom kell, mert vár az asszony. Így is azt mondtam neki, hogy tízre otthon leszek, mert csak egy sörre ugrok le, ehhez képest itt egrecíroztatsz engem már fél órája. Na, további jó mulatást, a sörömet meg fizesd ki légyszi, legközelebb megadom.

(→ Második rész)

54 komment

Címkék: nyelv délszláv szvasztika/szlavisztika

Belgrádi panoráma öt különböző nézőpontból

2011.03.21. 12:00 bikmakk

Francescától, a Nothing Against Serbia blog szerzőjétől engedélyt kaptunk arra, hogy a bejegyzéseit magyar nyelven újraközöljük. (Ha minden jól megy, még máskor is lesz tőle fordítás.) A fotókat részben lecseréltem a saját felvételeimre, ill. adamnfl barátunk zseniális fényképeire, a szöveget pedig kissé átdolgoztam.

Belgrád madártávlatból: bár nem tartozik az unalomig ismert képek közé, számos helyről élvezhetjük a szerb főváros kitűnő panorámáját. Persze, az igazat megvallva, ha a háztetőkről körbetekintünk, a legtöbb metropolisz eléggé hasonlóan fest. Legjobban akkor járunk, ha először felkeressük a konkrét helyszíneket és élvezzük a város hangulatát, majd csak ezután mászunk fel egy toronyház vagy kilátó tetejére, hogy jobban megértsük a település szerkezetét. (Térképrajongók előnyben.)

Belgrádban rengeteg lehetőségünk van arra, hogy csodálatos kilátásban részesüljünk. Az alábbiakban öt különböző helyszínt sorolunk fel:

1. Kilátás a Kalemegdan (vagyis a történelmi Nándorfehérvár híres erődítménye) tetejéről

Ehhez még el sem kell utaznunk Szerbiába. Csak nyissuk meg ezt a linket, (mely Belgrád 2020-as "Európa kulturális fővárosa"-jelölésének hivatalos oldala) és máris élvezhetjük a 360-fokos körpanorámát.*

Persze csaltunk, mert a hivatkozott felvételek helikopterről készültek. Az egyszeri turista ennél alacsonyabb pontról tekinthet a városra.

Kilátás a Száva hídjaira

 A torkolat (háttérben a Veliko ratno ostrvo)

 Fotó: adamnfl (nagyobb méret) Fotó: bikmakk (nagyobb méret)

 

Azért ez a kilátás se rossz. Elénk tárul a Száva és a Duna összefolyása, tiszta időben pedig akár a bánáti vagy a szerémségi síkságokig is ellátni, nem is beszélve a Šumadija-régió dombvidékéről. Maga a Kalemegdan így néz ki madártávlatból: panorámafotó.

2. Felszállás, ill. landolás közben, a belgrádi Nikola Tesla Repülőtér felől/felé

Még mielőtt megérkeznénk a fővárosba, a panoráma csodálatos: ráláthatunk Új-Belgrád (Novi Beograd) háztömbjeinek összességére.

 Fotó: st-stev (nagyobb méret)  Fotó: 6opucc (nagyobb méret)

 

Érdekes tény, hogy Új-Belgrád teljes egészében a modern várostervezés szüleménye, tehát minden egyes részlete előre kigondolt. Fejlesztése 1947-ben kezdődött és napjainkban is folytatódik.  

3. Kilátás az Avala-hegy tetején álló tévétoronyból

Az újjáépített Avala-toronyból (elődjét az 1999-es NATO-hadművelet során lebombázták) szokatlan kép tárul elénk Belgrád déli részéről, valamint a közép-szerbiai Šumadija régióról.

 Mintha pálcikalábakon állna...  ...pedig 205 méter magas
Fotó: sajkaca
Fotó: bikmakk (nagyobb méret)

 

Ha fel akarunk mászni, akkor előbb célszerű Voždovac központjáig elvillamosozni, majd onnan a 400-as busszal kényelmesen eljuthatunk a hegy lábához. (Gyaloglásfóbiások akár a csúcsig is utazhatnak. Viszont lefelé kár busszal jönni: rendesen karbantartott jelzett turistautak közül választhatunk, egy-másfél órás laza sétával kijuthatunk a főútra és megkereshetjük valamelyik megállót.) A hegytetőn számos látnivaló akad: a kilátó mellett a leghíresebb ezek közül az "ismeretlen hős" gránitból faragott, monumentális méretű emlékműve (Ivan Meštrović alkotása). Az épület tetejét nyolc, nemzetiségi viseletbe öltözött nőalak (kariatida) tartja, melyek egyenként a következő régiókat jelképezik: Hercegovina, Macedónia, Bosznia, Dalmácia (a keleti oldalon), Horvátország, Szlovénia, Montenegró, Szerbia (nyugat felől).   

 Belgrád déli része  Kilátás az emlékmű felől
Fotó: sajkaca (nagyobb méret) Fotó: bikmakk (nagyobb méret)

 

A tévétorony nyitvatartása munkanapokon 10:00-16:30, hétvégenként 10:00-18:00; a belépő jelképes összeg: 50 dinár fejenként.

4. A zimonyi Gardoš-torony

A Duna jobb partján és a Száva bal partján elterülő Zimony (Zemun) ma Belgrád része, 1920 előtt azonban Magyarországhoz tartozott. Jelentős német és zsidó lakosságán kívül természetesen szerbek is éltek itt. Híres tornyát 1896. augusztus 20-án, az ezredévi ünnepségek kapcsán avatták fel, a város középkori erődjének helyén. A Hunyadi János (szerbül: Sibinjanin Janko) tiszteletére emelt eklektikus kilátót nemrég ismét megnyitották a nagyközönség előtt. Panorámája lenyűgöző. 

 Zimony számos régi templomával...  ...afféle "szerbiai Szentendre" :-)
 Fotó: bikmakk (nagyobb méret)  Fotó: Petar Bursac (nagyobb méret)

 

Íme, egy link, virtuális körbetekintéshez: panorámafotók

5. Kilátás a Beograđanka "felhőkarcolóból"

A Beograđanka (fotó: bikmakk) az elsőként épített felhőkarcoló a szerb fővárosban. Branko Pešić tervei alapján készült el, 1969-1974 között. A száz méter magas épület alsó szintjein jelenleg bevásárlóközpont üzemel. (Hosszabb írás: Beogradjanka Building in Belgrade.)

Fotó: Kovac Mihailo (nagyobb méret) Fotó: mcveja (nagyobb méret)

 

A bejegyzés eredeti címe: 5 great Panoramas of Belgrade
Átdolgozta: bikmakk.
(Megjelent a szerző engedélyével.)

* Ugyanitt Novi Beograd körpanorámás fotója is megtalálható. (Visszaugrás)

8 komment

Címkék: turizmus fordítás képek belgrád szerbia2020 varostervezes

Nagyinterjú Sejo Seksonnal, a Zabranjeno Pušenje frontemberével

2011.03.20. 12:00 Styxx

Sejo Sekson (49), polgári nevén Davor Sučić: a háború előtti Szarajevó egészen egyedi – Új Primitivizmus névre keresztelt – punkrock mozgalmának fenegyereke, a korszak egyik legjelentősebb együttesének, a Zabranjeno Pušenjének alapító-frontembere. Emellett a Top lista nadrealista című humoros tévéműsor társulatának tagjaként is alkotott. Az együttes szomorú érdekessége, hogy a jugoszláv polgárháború egyik legvéresebb fejezeteként jegyzett szarajevói ostrom során kettészakadt. Pontosabban Sejóék értelmezésében kivált belőle a szerb származású, Belgrádba emigrált másik frontember, Dr. Nele Karajlić (szül: Nenad Janković), aki társaival szintén Zabranjeno Pušenje név alatt adta ki első „szakadár” lemezét a szerb fővárosban, jelenleg pedig a filmrendező Emir Kusturicával megerősítve (immár állandó belgrádi székhellyel) The No Smoking Orchestra (TNSO) néven zenélnek. A Sejo Sekson-féle, szerinte jogfolytonos Zabranjeno Pušenje (ZP) székhelye évek óta Zágrábban van, de a zenekar kötődése Szarajevóhoz továbbra is intenzív.


Sejo blogunknak a 2011. március 5-i pécsi koncertjük előtt (és után) nyilatkozott.


Srbija.blog.hu: Hogyan született meg az „Új Primitivista” mozgalom elnevezése? Konkrétan ki találta ki ezt a zseniális kifejezést?


Sejo Sekson: Akkoriban a mozgalmak időszakát éltük. New Waves, New Romantics… így nekünk is támadt egy ötletünk, egyben a korabeli szocialista társadalom aktuális trendjeire is reflektáltunk. Éltek a környezetünkben valódi, faék egyszerűen primitív emberek is. Iskolázatlan, nehéz fizikai munkások, akik népzenét hallgattak [„népzene” alatt ebben a szövegkörnyezetben valójában a délszláv körökben rendkívül népszerű mulatós zene értendő, a turbofolk elődje]. Másrészt voltak olyan arcok, akiket magunk között csak mainstream-primitíveknek hívtunk. Akik az első, részünkről akut primitíveknek nevezett csoportba tartozókhoz hasonlóan szintén nem voltak tudatában a saját primitívségüknek. Ők viszonylag jó anyagi körülmények között éltek, emellett mondhatni igényes kultúrtermékeket fogyasztottak, csak éppen azok tartalmát nem értették meg. És voltunk mi, a harmadik csoport, a New Primitives. Mivel azonos környezetből származtunk, így mi is primitívek voltunk, azonban az akut és a mainstream primitívektől eltérően mi tudatában voltunk a saját primitívségünknek. Maga az elnevezés Elvis J. Kurtovićól származik [eredeti nevén Mirko Srdić, aki 1983-ban alapította az „Elvis J. Kurtović & His Meteors” nevű együttest]. Viszont én voltam az első, aki primitíven öltözködött. A sálamat dróttal merevítettem, így szélcsendben is úgy néztem ki, mint akinek lobog a sálja. Attraktív lehettem.


Srbija.blog.hu: Mint tizenéves kamaszt, engem a nyolcvanas évek közepén lenyűgözött az ironikus, provokatív hozzáállásotok az utolsó fázisában tengődő jugoszláv szocialista rendszerhez. (Habár akkor még ki a fene sejtette, hogy olyan közeli a game over?) Lenyűgöztek továbba az olyan számok, mint a Dan Republike [„Köztársaság napja”], a Guzonjin sin [„Hájseggű komcsi fia”], stb. Ezen kívül másik frontembereteknek, Nelének egy csöppet sem rockeres megjelenése a koncerteken és a videoklipekben. Az ocsmány nyakkendőiben és az elszabott öltönyeiben úgy festett, mint egy pártkongresszusról szalasztott komcsi. Akkoriban nem igazán gondolkodtam azon, hogy ti a dalaitokat szarajevói szlengben írtátok. Mai fejjel viszont úgy gondolom, hogy a szokatlan, egyáltalán nem irodalmi nyelvezettel (mint például a tömérdek turcizmussal és az egyéb couleur locale elemekkel) legalább annyira hozzájárultatok a kezdeti sikerekhez és a kibontakozásotokhoz, mint a politikai provokációitokkal. Úgy vélem, hogy a tömény káromkodásokkal fűszerezett, fésületlen szarajevói köznyelv használatával is annyira eredetiek voltatok, mint a progresszív, provokatív, politikai töltetű tartalommal. Szerinted helyes ez a megérzésem, és e téren is úttörők voltatok, vagy ha őszinte vagy, a Zabranjeno Pušenje és a többi újprimitivista előadó előtt Szarajevóban mások is ezen a közvetlen, csöppet sem formális nyelvezeten adták elő a műveiket?


Sejo Sekson: Őszintén, részünkről nem volt ebben semmiféle tudatos tervezés. Inkább azt kell, hogy mondjam: jókor, jó helyen kezdtük a könnyűzenei, és egyben a humorista karrierünket. Akkoriban Szarajevó minden tekintetben fejlődött. Egyrészt a ’84-es téli olimpiai játékok is adtak egy löketet a városnak, amit akkoriban valóban egy különleges atmoszféra jellemzett. Ezen kívül az iraki-iráni háború is hozzájárult a szarajevóiak gazdagodásához. Az emberek jobban kezdtek élni, mert a két közel-keleti szomszédos ország hosszú évekig tartó állóháborújához nagyon sok lőszert gyártottak szarajevói gyárakban, mint például a Petisben. A gazdagodás pezsgő kulturális életet is gerjesztett. A szarajevói Emir Kusturica első, cannes-i nagydíjas játékfilmje, az Emlékszel Dolly Bellre? is ekkor készült. Emellett progresszív színtársulatok is feltűntek, mint a Tetovirano Pozorište [„Tetovált Színház”] vagy az Audicija [„Felvételi meghallgatás”]. Mindez azt eredményezte, hogy abban az időben Jugoszlávia-szerte rokonszenvesnek, szellemesnek és (bármiféle pejoratív felhang nélkül) nevetségesnek tartották a szarajevói dialektust, és ez valahol a mai napig így van. Például tavaly Pulán, Isztria legnagyobb városában arra kértek, hogy: „gyere, mondj valami vicceset!” Mire én: várjatok, ez nem így működik, nem tudom gépként tolni a poénokat.” Erre: „nem baj, csak mondj valamit!” És persze az akkoriban Jugoszlávia-szerte rendkívül népszerű humoros tévésorozatok, mint a Top lista nadrealista ["Szürrealisták toplistája"] is hozzájárult ahhoz, hogy a szarajevói köznyelv, és persze tágabb értelemben a bosnyák dialektus önmagában szinte elegendő volt a sikeres humoros fellépésekhez. Sokan meg sem érdemelték a sikert, mint például én sem (nevet).


Srbija.blog.hu: De olyan kritikusaitok is akadtak, akik mindezt rosszallták? Akik szerint nem kellett volna ennyire szabadszájúan, túlzottan informálisan szerepelni?


Sejo Sekson: Hát, elég sokan értetlenkedtek. A mi zenénk ellenőrizetlen körülmények között, egyetemi klub-színtereken született. Kezdetben szó sem volt arról, hogy mi valaha is nagyszínpadokon, széles közönség előtt fogunk fellépni. Az egyetemi közeg mindig is szabadosabb, így volt ez a mi esetünkben is. Az egyetemi klubokban „elment” a politikailag is provokatív mondandónk, és a szabadszájú nyelvezetünkbe se kötött bele senki. Persze semmiféle támogatásban nem részesültünk. Amíg szűk, többnyire fiatal értelmiségi közönség előtt hülyéskedtünk, addig a kutya sem törődött a provokációinkkal. Amint egyre népszerűbbekké váltunk és egyre szélesebb körben ismerték meg az előadásainkat, kiderült, hogy több társadalmi rétegnek is a tyúkszemére léptünk. Mind az akut, mind a mainstream primitívek közül sokan sértőnek tartották a poénjainkat. Egyrészt a kommunisták érezték úgy (okkal), hogy rajtuk élcelődünk, másrészt a Baščaršija népe. [Baščaršija: Szarajevó óvárosának főtere. A kézműves boltokkal, kisvendéglőkkel zsúfolt, napjainkra turistalátványossággá vált óriási piactér évszázadok óta a gazdag, befolyásos kézműves és kereskedő muzulmán patrícius családok felségterülete.] Poénjainkat valahol a hagyományos szarajevói belvárosi muzulmán életmód kifigurázásának vélték. Mint annak idején Ivo Andrić műveit, minket is sokan félreértettek. És minderre ráraktak egy lapáttal a drog-afférjaink. Egykori drogozásunk nem titok. Egyébként semmivel sem drogoztunk többet, mint akkoriban az összes többi lökött jugoszláv fiatal. Viszont mindennek ellenére munkánk meghozta a gyümölcsét: a Pozdrav sa zemlje Safari [„Üdvözlet Szafariországból”] című albumunk megjelenését követően – mely lemezünk sokak szerint a legjobb alkotásunk – békén hagytak minket. Főleg, minthogy a hatalom is rájött, ha nem froclizzák az együttesünket, akkor kevesebb körülöttünk a felhajtás, ami végső soron a sikereinket dagasztja. Nagyjából innentől datálódik a normális, professzionális munkánk.


Srbija.blog.hu: Ami az egyik legnagyobb, korai sikerszámotokat, a Nedelja, kad je otišo Hase [„Vasárnap, amikor elment Hase”] c. dalt illeti, mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? A számot Asim Ferhatović Hase tiszteletére írtátok (aki legendás focista, úriember és szarajevói lokálpatrióta hírében állt) vagy a néhány évvel azelőtt elhunyt kultikus államfő, Josip Broz Tito számlájára poénkodtatok? (Ezzel a teljesen meghökkentő szimbólummal, némi poénos túlzással élve, talán Charles Baudelaire Egy dögjére is „rádobtatok egy lapáttal”.)


Sejo Sekson: A szám üzenete a következő: minden hősnek egyszer lejár az ideje. Jugoszláviában akkoriban a „Tito után is Tito!” -jelszó volt érvényben. Mindenki úgy tett, mintha Tito még élne, de ez a hozzáállás egyáltalán nem volt progresszív. Az országnak sürgősen reformokra volt szüksége. Elsősorban politikai és gazdasági téren, de a kultúrában is és globálisan minden területen. A „Tito után is Tito!” -elv követése ahhoz vezetett, hogy évekig semmi sem történt. A rendszer hibernációját éltük meg. A mi dalunk pontosan arról szólt, hogy a kiöregedett focista lejátszotta az utolsó meccsét és ezzel egy korszak is véget ért. Eljött az ideje annak, hogy egy nélküle felálló új csapat kapjon lehetőséget. A csapatnak újra játszania kell, de többé nem azt a taktikát követve, mint amikor még őrá épült a játékuk. Ez egy párhuzam egy focicsapat és a Tito utáni Jugoszláviában zajló életünk között.


Srbija.blog.hu: Tehát a szövegnek ez az allegorikus üzenete teljesen tudatos volt, és a Tito-párhuzam nem utólagos belemagyarázás?


Sejo Sekson: Igen. Ráadásul ez a Zabranjeno Pušenje egyik legjobb száma. Nagyon sajnálom, hogy szövegének megírásában nem vettem részt, csak a zeneszerzésben.


Srbija.blog.hu: Mi az igazság a „Crko Maršal!” -ügy körül? [„Megdöglött a Marsall!” – a legenda szerint egy rijekai koncertjükön óriási botrányt kavart Dr. Nele Karajlić, az együttes másik frontembere ezzel a beszólással.] Nele az erősítőre gondolt vagy Titóra, Jugoszlávia örökös első számú marsalljára?


Sejo Sekson: Először is, mi akkoriban nem Marshall, hanem Vox erősítőt használtunk. Mindez egy magánjellegű baszkódásnak indult. A rijekai koncerthez kapcsolják az esetet, de valójában korábbi nyilatkozatainkból és 4-5 koncert eseményeiből ollózta össze az Állambiztonsági Szolgálat [DB, ahogy Sejo mondta, a Državna Bezbednost közismert rövidítése, vagyis a korabeli jugoszláv politikai rendőrség], rezsimhű sajtótermékekből tallózva. Mi nem egész egy év alatt váltunk kis klubzenekarból stadionokat megtöltő együttesé. Mielőtt országos hírű rockbandává nőttük ki magunkat, a legfeljebb 300-400 fős közönség előtti, egyetemi klubokban zajló fellépéseinken soha sem származott problémánk az ehhez hasonló poénkodásokból. A „Megdöglött a Marsall!” -poén valójában egy Top lista nadrealista -geghez köthető. A jelenetben az óváros különböző harangjai szólaltak meg és müezzinek énekeltek egyre hangosabban, majd ezt követően hangzott el a szlogen: „Marshall. Minden vallási felekezetet kielégítő erősítő.” Az egyik próbán köpte be valaki a „Megdöglött a Marsall!” szöveget, amin a technikusok jóízűen röhögtek. Nele látta, hogy ez egy jól működő stósz, és ezt követően épült be a koncertrepertoárunkba ez az elem.


Srbija.blog.hu: Egy másik korai slágeretek, aminek viszont a szövegét is te írtad, a Balada o Pišonji i Žugi [„Pišonja és Žuga balladája”], hasonlóan a legtöbb dalszövegedhez, egy kerek, igaz történetet mesél el. Két, javítóotthonból megszökött árva gyerek tragikomikus kálváriájáról szól a dal, akik egy lopott autóbusszal indulnak a tengerre csajozni. Más számokat is szenteltél nekik, például a Pišonja i Žuga u paklu droge [„Pišonja és Žuga a kábítószer poklában”] címűt. Tudod, hogy manapság mi van velük? Élnek-e egyáltalán, és ha igen, akkor merre vannak?


Sejo Sekson: Nem árvák, ezt nem tudom honnan vetted. A mi lakótelepünkről származó kölkök, az öcsém haverjai, nálam 5-6 évvel fiatalabb srácok. Pišonja meghalt, Žuga Nyugat-Hercegovinában él. Pišonja fia magas, erős srác. Kosárlabdázik, elég gyakran látom.


Srbija.blog.hu: A háború alatt halt meg Pišonja?


Sejo Sekson: Igen, a háborúban esett el.


FOLYTATÁS

(Csak az klikkeljen most a folytatásra, aki ráér. Több mint 30 ezer leütésnyi szöveg van még hátra. Tényleg nagyinterjú.)

 

19 komment · 1 trackback

Címkék: drog interju kusturica sejo sekson zabrenjeno pusenje

Elnyerte edzője kocsiját a ghánai támadó

2011.03.17. 16:57 Bálint Csaba

A belgrádi Partizan FC ghánai támadója, Prince Tagoe egy kocsival lett gazdagabb az örök rivális Crvena Zvezda felett aratott győzelem után. Nem a meccs játékosának járó díj, vagy valami hasonló szponzori adomány volt azonban a kocsi.

A kulcsokat maga a Partizan edzője nyújtotta át a támadónak, hiszen a meccs előtt megígérte neki, hogy, ha két gólt lő a Zvézdának, viheti az autóját. A szerb kupa elődöntőjének első meccsén a Partizan éppen kettő nullra győzött, és mindkét gólt Tagoe lőtte, aki ezért már egy Renault Laguna Coupéval indulhatott haza a stadionból.

"Tagoe-nak nagyon megtetszett a kocsim, ezért a meccs előtt azt mondtam neki, ha két gólt lő, viheti. Egy nullánál, hogy őszinte legyek, kicsit már szurkoltam, hogy ne lőjön még egyet, de egye fene" - mondta Alekszandar Sztanojevics, a Partizán edzője a meccs után. Tagoe egyébként csak kölcsönben van Belgrádban, a TSG 1899 Hoffenheim játékosa. Szerbiában június végéig marad, utána a Lagunával repeszt vissza Németországba.

Erről, bár csak lazán kapcsolódik, az alábbi reklám jutott eszembe. Ezen röhögött a fél ország pár éve. A szerb virtus, ugye.


 

 

1 komment

Címkék: sport foci szerb díj

Monty Python Milošević-módra

2011.03.16. 13:00 Styxx

A horvát titkosszolgálat szerbiai telefonlehallgatásai közül kiszivárgott néhány felvétel a Milošević család 1995 és 1997 közötti telefonbeszélgetéseiből.

5 komment

Címkék: usa abszurd milosevic marko mirjana

A Đinđić-gyilkosság évfordulóján virtuális emlékmúzeum nyílik

2011.03.12. 12:25 bikmakk

Percre pontosan nyolc éve, 2003. március 12-én dördült el a fegyver a belgrádi kormányszékházzal szemközti épület tetejéről. Az autójából éppen kiszálló Zoran Đinđić miniszterelnök (korábban ellenzéki vezető, rövid ideig főpolgármester, civilben filozófus) mellkasát egyetlen találat érte: a H&K G3 lövedéke a szíve közepébe hatolt. Egy óra múlva meghalt. Csak abban az évben ez volt a harmadik gyilkossági kísérlet ellene.

A lelőtt politikus a jelenleg kormányzó Demokrata Párt alapító tagja, később elnöke volt. 2001-ben a demokratikus Szerbia első miniszterelnökévé választották.

Milošević 1999-es "likvidálási listáján" állítólag éppen ő következett, amikor sikerült ismét nyugatra menekülnie. (A hetvenes évek végén egyszer már megtette ezt, szintén politikai nézetei miatt. Így került a frankfurti egyetemre, ahol Jürgen Habermas tanítványa lett.)

Alig két évvel később, 2001 tavaszán – már kormányfőként – tevékeny szerepe volt a korábbi diktátor letartóztatásában és Hágába szállíttatásában. A bűnszervezeti szálak felgöngyölítésében közreműködők részére hatékony tanúvédelmi programot dolgozott ki. Valószínűleg éppen ezzel írta alá a saját halálos ítéletét. A Milošević-klán támogatói ugyanis még mindig uralták az akkori alvilágot. (Slavoljub Đukić azonos című, magyarra is lefordított könyve kordokumentumnak számít.)

Már a merénylet másnapján pontosan tudni lehetett, hogy melyik maffia-banda áll a gyilkosság hátterében. Később az is kiderült, hogy a konkrét parancsot az egykori jugoszláv titkosszolgálat különleges egységének (vörös sapkások) korábbi főnöke, a mindvégig Slobo-hű Milorad Ulemek "Legija" adta ki. (Ő felel közvetlenül Ivan Stambolić szerb köztársasági elnök elrablásáért és meggyilkolásáért, melyet szintén Milošević államelnök rendelt meg 2000 nyarán) A Đjinđić életét kioltó golyót Zvezdan Jovanović "Zveki" lőtte ki: Arkan kapitány egykori beosztottja, aki a délszláv háború idején saját szülőhelyén, Koszovóban "tevékenykedett", később maga is a vörös sapkás "elitalakulat" vezetőségébe került. Ma – tucatnyi bűnsegéd társaságában – mindkét fickó börtönben ül: Jovanović egyszer, Ulemek pedig háromszor negyven év letöltendőt kapott (a harmadikat Vuk Drašković ellenzéki vezető elleni merényletkísérletért). Đinđić temetése 2003. március 15-én volt.


Idén ugyanezen a napon nyílik meg hivatalosan a Zoran Đinđić Virtuális Múzeum. A honlapról egyelőre konkrétumokat nem tudok mondani, ugyanis az ünnepélyes megnyitóig (melyre a Dom Omladine felújított nagytermében kerül sor) nem lehet a feltöltött anyagok között böngészni. Az biztos, hogy eddig soha nem látott fénykép- és videófelvételek, hanganyagok, írások gyűjteménye mellett a politikus életéről és munkásságáról szóló különféle információk is elérhetők lesznek (szerb, angol és német nyelven). A "START-gombot" alighanem Boris Tadić köztársasági elnök fogja megnyomni. 

 Zoran Đinđić Virtuális Múzeum – még négy nap (2011.03.11.)

5 komment

Címkék: maffia szerbia gyilkosság milosevic belgrád muzeum djindjic

Szerbiában már dugni se hagyják az embert

2011.03.08. 09:43 Bálint Csaba

Rendőrségi felvételek kerültek az internetre Szerbiából. A belgrádi Arena előtt rögzítette a kamera egy pár kamatyolását, akik, a nyúlfarknyi előjáték után, a parkolóban lettek egymáséi. A szerelmes pillanatokat végül maguk a rendőrök szakították meg.

Így kefélnek az igazi szurkolók. ACAB!


Az eredeti felvétel 15 perces volt, igazi pornómozi, de azt a youtube sajnos törölte. A rendőri intézkedés nem látszik a Rutube-ra feltöltött, rövidebb verzión.

Időközben egyik olvasónk jóvoltából előkerült a hosszabb változat is, akit érdekel, megnézheti itt. Van egy olyan érzésem, hogy már így is túl sok figyelmet kapott ez a dugás.

26 komment

Címkék: videó szex rendőrség belgrád

Jugó recskakirálynők

2011.03.05. 06:00 Styxx

Az internet elterjedésében úttörő szerepet játszott a pornográf tartalom. Többnyire unatkozó fiatal férfiak, főiskolások, egyetemisták, irodisták szórakozgattak nénis képek nézegetésével munka vagy tanulás helyett. (Ma már persze ilyen haszontalan netezgetést elképzelni sem tudnánk :-))

Klasszikus vicc a tárgyban a kilencvenes évekből: „Eladó a teljes internetes tartalom: 9900 darab DVD-re kiírva, pornó nélkül: 1 DVD-n.”

Az Ex-Yu nosztalgia egyik internetes fellegvárán, a Leksikon Yu-mitologijén a témák között felbukkant a korabeli volt jugoszláv szexszimbólumok felelevenítése, éspedig a lehető legprofánabb apropóból: ki melyikre gondolt, miközben Onán bűnébe esett.

Szó sincs kemény pornóról. A gyűjtemény mai szemmel nézve megmosolyogtató, ártatlan fényképek tárháza, többnyire megkopott magazinokból, lemezborítókról. És ami mindezt igazán bájossá teszi, a zsenge ifjúságukat sóvárogva visszasíró, egykori(?) marokmarcsa-vitézek nosztalgiázása ezekről a színésznőkről, énekesnőkről, sportolónőkről, tévés bemondónőkről, meg a mindenkori jugó show-business többi ügyeletes dögös nőcijeiről. (Hozzáteszem, a józan ész határait viszont erősen feszegeti, hogy egyikük saját altesti önjutalmazásait teljes névvel írta meg (persze lehet, hogy kamu név, vagy ami még ótvarabb húzás, mondjuk valamelyik haragosáé, mindenesetre nem egy tucat délszláv névről van szó). Nem irigylem az illető unokáját, ha valamelyik osztálytársa rábukkan az oldalra és rákérdez: Jé, a nagyapád nagydobra veri, hogy kikre verte ki?

A teljesség igénye nélkül íme néhány gyöngyszem a gyűjtésből:

(A képeket és a videókat nem onnan töltöttem, csak a posztolók szövegeit - Styxx)

Azoknak a jugoszláv nőknek a toplistája, akikre a legtöbbször vertük ki

 

Olivera Katarina

„Erre a színésznő-énekesnőre törte puszta kézzel a poharakat Bekim Fehmiu az Aleksandar Petrović rendezte Tollszedők című 1967-es filmben.

0:43-nál csapja szét a csávó pálinkáspoharakkal mindkét tenyerét. Azonos jelenet, az alsó digitálisan feljavított képminőségű.

A korabeli szerb kommunista vezér, Draža Marković pedig térdelve járta körbe, amíg énekelt. Amikor elkezdtünk rá recskázni, már megkopott a fénye, de a régi képek még közkézen forogtak….Amikor ismét előbukkant, a nyolcvanas évek végén koszovói szerb asszonyok között, az antibürokratikus forradalomhoz és Slobodan Milošević felemelkedéséhez adta a nevét, de ez minket egyáltalán nem érdekelt, mi csak kivertük.


 

Tereza Kesovija

„A könnyűzene királynője, aki előbb Titonak, majd Tuđmannak is énekelt. Kiérdemelte előbb a (szocialista) „rezsimhű”, majd az „államalapító” énekesnő eposzi jelzőjét. 1980-ban, az akkori Zágrábi Televízió Vasárnap délután című magazinműsorában magassarkú szandálban és festett lábkörmökkel lépett fel, ezzel sok kamaszodó kissrácot bevezetett egy titokzatos szenvedély birodalmába: a lábfétisébe. A háború alatt, ’91-ben montenegrói tartalékos katonák szétlőtték a Dubrovnik melletti házát, emiatt Tereza Kesovija azon kevés horvát sztárok egyike, aki továbbra sem hajlandó Belgrádban fellépni.”

Retrórajongóknak: Vigyázó szemetek a 0:42-nél bevillanó hangmérnök szemüvegére vessétek!


 

Marina Perazić

Egész városnegyedek élveztek el erre a nőre, a híres jugoszláv Denis & Denis együttes énekesnőjére. Még ma is beindulok, ha rá gondolok.”

Még a mi Benkő Dánielünk se mondaná szebben.

31 komment

Címkék: retro videó szex képek exjugoszláv

Pécsi Zabranjeno Pušenje koncert, 2011. március 5-én

2011.03.04. 10:39 Styxx

Először lépnek fel Magyarországon. Aki tud, jöjjön holnap este Pécsre bulizni. Bolje biti, a legnagyobb magyarországi ZP-rajongó és én ott leszünk.

37 komment

Címkék: zene bosznia exjugoszláv

süti beállítások módosítása